Kiderült: fólia alatt terem a legzamatosabb magyar eper

Április közepe óta elérhető a piacon a fóliasátorban termesztett magyar eper, később pedig a szabadföldire is lehet számítani, utóbbinak azonban nem tett jót a hűvös áprilisi időjárás.

– Hatvan-hetven százalékban az előző év novemberéig dől el, milyen lesz a következő évi epertermés, 30–40 százalékot pedig az ember, az időjárás tesz hozzá tavasszal. Most kevés volt a napfény, sokáig volt hideg. A növényházas eprekkel igazából nem lesz probléma, de nem fog kitartani a szabadföldi megjelenéséig, mert utóbbi el van maradva, nem jó rá az idő. Mi harmadik hete értékesítünk, szerintem még két-három hét van benne – mondta Slakta Gyula erdőtelki gazdálkodó.

– A szamócában rizómát kell nevelni, abban vannak a csokrok, azokon a bogyók. Négy-öt csokor elfogadható. A szabadföldinél, ha az első-második csokrok kijöttek a jó idő miatt, s elkezdtek virágozni, az áprilisi fagyok miatt nem lesz rajtuk bogyó. A maradék 2–3 csokorból lehet, de az már hiányos lesz, kevesebb lesz a gyümölcs. Nekünk ez kiegészítő növény, a görögdinnye a fő profilunk, ezzel tudjuk befinanszírozni a görögdinnyét. Kicsit kockázatos, ha egyik se sikerül, nagy a gond – fejtette ki Slakta Gyula, miért választják a biztonságot jelentő fóliát.

A szamóca termesztése sok munkával jár. A kézi munka a betelepítéssel kezdődik, majd levelezgetik a növényeket, ősszel leszedik a virágot, nem szabad megengedni, hogy termőre forduljanak. Az ültetvényt évi három-ötször átjárják. A megfelelő mennyiség, minőség miatt évente újratelepítik az állományt, legfeljebb egyszer hagyják benne a növényt, ha úgy látják, nem futotta ki magát.

Slakta Gyula szerint a hazai epernek konkurenciát jelent az import, amelynek ára kilónként 1200–1500 forint. Mivel a gyümölcs, ha utaztatják, összeesik, ezért olyan tápanyagot kell kapnia, amelytől kemény és piros lesz, ugyanakkor nem lesz meg benne a megszokott ízvilág. Nem lehet egyszerre korai, nagy, finom és színes is, olyat még nem hoztak be, ami ízben megverné a magyart. A nagy cégek és egyes kereskedők a látvány alapján való választást használják ki. További probléma szerinte, hogy a kereskedelemben megjelentek olyanok, akik a hazai közé csatornázzák be az import gyümölcsöt, ezzel becsapva, a magyarral szemben bizalmatlanná téve a vevőt, egyben elvéve a termelők kedvét is.

Az egri piacon kilónként 2000–2400 forintért mérték a hazai szamócát. Erdős Péter évtizedek óta árusít a piacon, a gyerekek miatt tartott banánt leszámítva csak magyar zöldséget és gyümölcsöt. Eperből is csak magyart, megbízható termelőtől. Ebben benne van a jellegzetes íz, a spanyol is édes, de nem olyan, mint a hazai. Elmondta, az árak a tavalyiak, vásárlóból viszont kevesebb van, talán visszafogták a kiadásaikat az emberek. Ők fólia alatt termett epret árusítanak, bár ismerősének van valamennyi szabadföldi is, de utóbbi kockázatos, jobban ki van téve az időjárásnak és a kártevőknek is, nehezebb megvédeni a termést. Elképzelhetőnek tartja, hogy vannak trükköző, nem állandó helyen lévő kereskedők, de akik évtizede árusítanak, néhány száz forint haszon érdekében nem kockáztatják vevőkörüket. Az egri piacon árusítókat rendszeresen ellenőrzik.

Kevés problémát találnak az ellenőrök

A megyei kormányhivataltól megtudtuk, a növény- és talajvédelmi osztály egész évben ellenőrzi a kereskedőket, őstermelőket, árusítási helyeket. Vizsgálják a minőséget, a kötelező jelöléseket, a nyomon követhetőséget, a higiéniát. A legfontosabb előírás a származási ország egyértelmű és jól látható feltüntetése. A hazai és import termékből is mintát vesznek és laborban vizsgálják. Tavaly 224 megyei forgalmazónál 491 ellenőrzést végeztek, 100 mintát elemeztek, nem találtak nem engedélyezett, illetve határérték feletti hatóanyagokat. Kisebb hiányosságok miatt 14 esetben figyelmeztettek, ezeket azonnal javították is. Kétszer szabtak ki bírságot.

Az útszéli zöldségeseket, továbbá az üzleteket, piacokat rendszeresen ellenőrzi a fogyasztóvédelmi hatóság is. Megyénkben zöldség, gyümölcs származási helyére vonatkozó megtévesztés miatt az elmúlt években nem kellett hatósági eljárást lefolytatni. Az üzleten kívüli értékesítésben a legtöbb esetben a nem hiteles mérleg, illetve az eladási ár, egységár nem megfelelő feltüntetése miatt intézkedtek.