A bányák környékén mozog leginkább a felszín Heves megyében

Részletes felszínmozgási térkép készült Magyarországról, az ország első átfogó műholdradaros mozgásvizsgálati adatbázisát a Geo-Sentinel Kft. készítette. A cég által kiadott kisatlasz szerint az adatbázis csaknem 12 millió helyen, átlagosan száz különböző időpontból származó, közel másfél milliárdnyi mozgásadatot tartalmaz. Az európai Kopernikusz Program Sentinel-1A és Sentinel-1B műholdjainak 2014 októbere és 2020 szeptembere közötti apertúraszintézises radarészleléseit dolgozták fel speciális interferometrikus módszerrel.

Egy színkódolt sebességtérképet alkottak a műholdak leszálló, azaz északról dél felé haladó műholdpályán végzett észleléseinek állandó szórópontú műholdradar-interferometria módszerét feldolgozva. A program ismertetése szerint a műholdradarjelet reflektáló pontok házak, építmények, azok egyes részei, főbb infrastruktúra-elemek, mint hidak, gátak, tornyok, vasúti és közúti infrastruktúra, valamint művelés alatt nem álló, kopár természetes felszínek voltak.

Az elmozdulás idősorokból meghatározott sebességek átlagos pontossága évi fél milliméter alatti. A relatíve stabil pontokhoz képest mérték a süllyedő, illetve emelkedő pontokat, de magassági és vízszintes irányú mozgások is megjelennek az adatokban. Elsősorban a természetes és mesterséges eredetű, kisebb térbeli kiterjedésű mozgásokat emelték ki, de országos léptékben a föld kéregmozgásai is megjeleníthetők. A felszínmozgások többnyire emberi tevékenységhez köthetők, mint például a vízkivétel, gáz- és olajkitermelés, bányászati tevékenység, mélyépítés vagy az egyes építmények, infrastruktúraelemek saját mozgása, deformációja. Természetes eredetű mozgások is láthatók, mint földcsuszamlások, talajcsúszás, természetes kompakció, testi felépítés, illetve duzzadó agyag okozta mozgás vagy akár erózió.

Heves megyében főként a bányászati tevékenységből fakadó mozgások tűnnek föl a térképen. A legnagyobb mértékű változások a visontai bányagödrök környékén tapasztalhatók. A bányától délre, nyugatra évi 5–15 millimétert is süllyedt a talaj a lignit kitermeléséhez szükséges vízkivétel miatt, jellemzően Karácsond környékén, de Gyöngyöshalászig, Nagyfügedig érzékelhető a mozgás, Detknél pedig 2–3 milliméter volt az évi süllyedés. Ugyanakkor Visontán emelkedés volt megfigyelhető, ahogyan a déli bányagödör környezetében is volt pozitív vagy oldalirányú elmozdulás. A mérési pontok Detk és Ludas esetében is mutattak ki stabilizálódást, évi másfél-két, esetleg három milliméteres mértékben.

Nagyobb negatív elmozdulást figyeltek meg Eger déli része és Andornaktálya, Nagytálya térségében, Demjénnél, s Mezőtárkánynál. Emelkedést, oldalazó mozgást Egercsehi és Szúcs, valamint a recski ércbánya térségében, s némiképp Alatka vidékén. A Mátrában szórványosan vannak a pontok, ezek egy része jelentős emelkedést, másik része süllyedést mutatott.