A falusi CSOK iránt már most érdeklődnek

Közel kilencven Heves megyei település tartozhat abba a körbe, ahol igénybe lehet venni a most bevezetendő falusi csokot. A korábbi években is tapasztalható volt, hogy több településen elfogytak az ingatlanok például Eger környékén – Mónosbélbe, Bátorba is több család költözött ki –, s az igazán népszerű agglomerációs települések – Andornaktálya, Felsőtárkány, Ostoros, Egerszalók – nem is tartoznak már abba a körbe, ahol a támogatást igénybe lehetne venni.

Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere elmondta, az elmúlt két évben a szabad ingatlanok háromnegyede gazdára talált. Nincs üres lakás, albérletet sem lehet találni, az önkormányzathoz egyre több kérelem fut be, segítsenek eladó ingatlant találni. Ez szerinte köszönhető a csoknak, valamint annak is, hogy a forint gyenge árfolyama miatt sokan ingatlanba fektetik megtakarításukat.

– Egerben nagyon megdrágultak a lakások árai, vannak kiköltözők, hiszen innen is be lehet érni 18 perc alatt a város széli üzletekbe. A csok szerintem jó konstrukció, az olcsóbb lakások elkeltek, sokan jutottak otthonhoz azok közül, akik támogatás nélkül nem tudtak volna. Egerben viszont alaposan megdrágultak a lakások, többen ezért is vásároltak vidéken házat – fejtette ki a polgármester. Elárulta, az óvodába 8–10-zel több gyerek jár most, a bölcsődéjükben nincsen hely, másik csoportot kellene indítani. A helyi cégek folyamatosan keresik a munkaerőt, a kiköltözők megtartják egri munkahelyüket, a fiatalok pedig inkább külföldön dolgoznak.

Gyöngyösorosziban szintén sok ház gazdára talált az utóbbi években, főleg roma családok tudtak önálló otthont vásárolni és azokat felújítani. A község lélekszáma így nem fogyatkozott. Bölcsőde helyben nincs, óvoda és iskola van, de sokan a közeli Gyöngyösre hordják be gyermekeiket. Mint azt Vernyihel Lívia polgármester elmondta, aki akart, már tudott munkát találni a közeli városban, ennek eredményeképp a néhány évvel ezelőtti több száz munkanélküli és közmunkás is a múlté, jelenleg ötven közfoglalkoztatott van. Az önkormányzatnak vannak még üres, közművesített telkei. Oroszira is jellemző, hogy a főiskolára, egyetemre járó fiatalok nem térnek vissza, a fővárosban vagy iskolájuk városában telepednek le.

Novaj második körös település, azaz a betelt első kör (Ostoros, Andornaktálya) után érkeztek ide családok. Dr. Darvainé dr. Kádár Katalin polgármester elmondta, míg 2014-ben hatvan üres ház volt a faluban, mostanra alig maradt, építési telkek, bontásra váró házak vannak leginkább és az árak is följebb kúsztak. Az önkormányzatnál is hetente érdeklődnek, tudnak-e eladó portáról. Aki házat vett, oda is költözött, ám az intézményekben nem nagyon jelennek meg a gyerekek. Az óvodába az 1990-es években 45 gyerek járt, ma egy csoport van 23 fővel, kissé nőtt a gyerekszám. Az iskolában alsó tagozat van, s noha járhatna oda 50–60 gyerek is, csak kilencen vannak. Az Egerben dolgozó szülők viszik magukkal gyerekeiket, pedig a kis iskolában is megfelelő tudásra tehetnének szert, s több odafigyelést kapnának.

Felújításra, bővítésre is

A falusi csok azokon az 5000 fő alatti településeken lesz igényelhető, ahol a népesség 2003 óta az országos átlagot meghaladó mértékben csökkent, tehát ahol a 2003. január 1-i népességszámhoz képest nem éri el a mai népesség a 95 százalékot. A korábbi konstrukcióhoz képest az újítás az, hogy immár felújításra és bővítésre is igénybe vehető lesz a támogatás. A falusi csok szerint 1 gyermek után 600 ezer forint lesz a használt lakások támogatásának összege, két gyermek után viszont 1,43 millióról 2,6 millióra, három gyermek után pedig 2,2 millióról 10 millióra növekszik a támogatás. Akik legalább négy gyermeket nevelnek, az eddigi 2,75 millió helyett szintén 10 millió forintra lesznek jogosultak az érintett kistelepüléseken. A tervek szerint a falusi csokra 25 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Júliustól ugyanolyan összegű kedvezményes kamattámogatású hitelt igényelhetnek a gyermekes családok, ha használt lakást vásárolnak, mintha újat vesznek.