A jégesőt nem lehet elkerülni, de segíthet a kárelhárító rendszer

Az elmúlt időszakban megyénket is érintette a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű eső, amely hatalmas károkat okozott, néhol jégeső kíséretében. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kiépített és üzemeltetett országos jégkármérséklő rendszernek köszönhetően a legtöbb helyen csak elvétve fordult elő dió nagyságú jég.

Hliva Éva

– Két héttel ezelőtt heves zivatarok vonultak végig megyénk területén is, néhol jégesővel. A jégdarabok azért alakultak ki, mert az erőteljes feláramlás sokáig tartotta a magasban a jégmagokat, ahol azok összeolvadtak egymással, így a jégszemek mérete Európa több pontján elérte akár a 10–12 centiméteres átmérőt is – magyarázta Szendrei László, amikor a viharok kapcsán a jégkármérséklő rendszer hatékonyságáról kérdeztük. A NAK Heves megyei elnöke lapunk kérdésére kifejtette, hogy Magyarországon, s így Heves megyében is, főként borsó vagy cseresznye méretű jég hullott, csak elvétve fordult elő dió nagyságú. Véleménye szerint a NAK által kiépített és idén már második éve üzemeltetett jégkármérséklő rendszer használata nélkül hazánkban is a Nyugat-Európában tapasztalt hasonló nagy pusztítást végeztek volna a zivatarok.

– Nem létezik olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető a jégeső, azonban garantált, hogy a kamara által választott legmodernebb és leghatékonyabb, talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz. Azon felhők ellen, amelyek hazánk területe fölé érve már nagyobb szemű jeget tartalmaznak, nem lehet hatékonyan védekezni, ahogyan a szupercellák ellen sem – mondta a szakember, hozzátéve, hogy a rendszer ugyanakkor már az első üzemelési évben, tehát 2018-ban is bizonyította létjogosultságát. Tavaly annak ellenére, hogy az elmúlt harminc év legzivatarosabb tavasza, nyara volt – a bejelentett viharkárok éves szinten hatszorosára, a felhőszakadáskárok kétszeresére növekedtek –, a jégkárok hetven százalékkal, a jégkár aránya pedig az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül a harmadára esett vissza.

Áprilisban indult el a védekezés

Szendrei László arról is beszélt, hogy az országos jégkármérséklő rendszer évente több tízmilliárd forintos nagyságrendű kárt előzött meg a mezőgazdaságban, a polgári, ipari és állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban.

– Az ország teljes területére kialakított rendszer hatására az idei, június 6-ig tartó kárenyhítési évben 1417 hektárra jelentettek kárigényt, míg a megelőző időszakban 3700 hektárra, a 2017-es évben pedig több mint 7700 hektárra. A jégesőkárra kifizetett összeg is csökkent, a tavalyi kárenyhítési évben 615 millió forint volt, alig több mint egyharmada az előző évinek – részletezte az adatokat. Emlékeztetett arra is, hogy a 2018. május 1-jétől működtetett és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tulajdonában álló, 986 talajgenerátorral működő rendszer az ország egész területére kiterjed, elsőként Európában. A hatékonyság növelése érdekében idén két héttel korábban, április 15-től kezdődött a védekezési időszak.

Kárigények országosan (hektárban)