Lassacskán kritikus állapotba kerül a község nevezetessége

A csúnyamunka egy körülbelül három és fél méter magas, és ugyanilyen széles építmény, amely feltehetőleg az 1400-as években épült Ostoros­ területén. Funkciójáról számos legenda kering, van, aki szerint obszervatórium, azaz csillagvizsgáló volt, de alagutat is feltételeztek alatta, amely az egri várhoz vezetett egykor.

– Régészeti kutatómunka és feltárások híján csak feltételezések keringenek, ezek szerint három funkciót tölthetett be az objektum – foglalta össze Molnár ­Lajos nyugalmazott iskolaigazgató a csúnyamunka lehetséges funkcióit. – Az első verzió szerint az építmény egy megfigyelőhely lehetett az egri vár katonái számára, mivel a tetejéről anno egészen a Tiszáig el lehetett látni, tehát jól láthatták a török sereg mozgását. A második, ám legvalószínűtlenebb verzió, hogy a törökök építették azért, hogy rálássanak az egri vár feletti területre, alatta pedig vájtak egy alagutat, amely a vár alá vezetett. Az utolsó teória szerint obszervatóriumnak épült, erre a bejáraton ­kívüli öt apró nyílásból lehet következtetni

Hozzátette, mindez azonban csak teória, hiszen soha nem végeztek régészeti kutatást az építmény területén.

Az édesvízi darázskőből épült kúp alakú objektum az utóbbi években egyre rosszabb állapotba került, ugyanis sokan lebontottak a külső kőrétegből, és hazavitték, hogy aztán sziklakertet építsenek belőle, de olyan is előfordult, hogy fiatalok szalonnát sütöttek a belsejében – erről már Böjt László, Ostoros polgármestere számolt be. A településvezető kiemelte, néhány éve körbekerítették az objektumot, ám ismeretlenek lebontották a kerítést, és mivel az építmény egy erdős, elhagyatott területen található, a faluközponttól több kilométerre, rendkívül nehéz a rendszeres ellenőrzése.

– Több millió forint kellene az épület megfelelő helyreállítására, valamint a környezetének rendbetételére. El tudom képzelni azt is, hogy egy turistaút vezessen oda, és kialakítanánk a környékén néhány asztalt és padot, hogy a túrázók meg tudjanak pihenni, de ezt önerőből képtelenek vagyunk megvalósítani. Folyamatosan nézem a pályázatokat, de mivel nem műemlékről beszélünk, mindeddig nem találtam olyat, amin eséllyel indulhatnánk – részletezte Böjt László.

Hangsúlyozta azt is, hogy mielőbbi régészeti feltárásra lenne szükség, hogy végre megállapítsák az épület eredeti funkcióját és keletkezésének idejét, ezt követően pedig megfelelő restaurálás után akár a település egyik legfőbb turisztikai célpontjává is válhatna ez az egyedülálló építmény.

Süli Kinga