2017.08.19. 07:46
Az „égig érő” gyomot bírsággal büntetik
Július elsejétől a Heves Megyei Kormányhivatal szakemberei folyamatosan ellenőrzik a parlagfű elleni védekezési kötelezettség betartását a külterületi ingatlanokon.
Prókainé Antal Erika kezében a GPS-műszer és fényképezőgép. Mindent rögzítenek Fotó: Berán Dániel
A helyszíni ellenőrzés a Járási Hivatalokban a Földhivatali Osztályok mezőgazdász szakembereinek feladata – akik gyakran a növényvédelmi szakemberekkel együtt végzik a parlagfüves területek felderítését.
Szerintük idén az időjárás különösen kedvezett az – egyébként is igénytelen – parlagfű fejlődésének, elszaporodásának. Ezért is lenne nagyon fontos, hogy a gazdák aratás után ne hanyagolják el földjeiket és végezzék el a tarlóhántást. Munkatársaink tegnap olyan parlagfűvel fertőzött földeken jártak, amelyeken nem történt meg ez a beavatkozás.
A parlagfű az a kegyetlen gyomnövény, ami allergén volta miatt sokak életét keseríti meg. A tüszköléssel, orrfolyással járó tünetek mellé nagyon gyakran a szem viszketése is társul. Nem véletlenül született kormányrendelet évekkel ezelőtt a kötelező irtására.
Lendületet vett a parlagfűszezon, ezért indultunk mi is fertőzött területek feltérképezésére a Füzesabonyi Földhivatal szakügyintézőjével, Prókainé Antal Erikával. Zötykölődve az apró terepjáróval munkatársunk még nem sejtette, hogy meggyűlik a baja a gonosz gyommal, és egy ismerettel is gazdagabb lesz. Azzal történetesen, hogy kialakult nála is már az allergia, ami Mezőtárkány határában erős tüsszögésben nyilvánult meg. Ezért is következzen egy határozott mondat: ezt a gyomot irtani kell! De kormányrendelet is előírja, hogy a földhasználónak június 30-ig meg kell akadályoznia a virágbimbós állapot kialakulását.
A szakügyintéző tájékoztatása szerint a földhivatal feladata a fertőzött terület bemérése. GPS-műszer segítségével pontosan meghatározzák a helyet, bent az irodában pedig ezen adatok alapján a helyrajzi számokat, illetve a földhasználók adatait. Ez az elektronikus adatsor bekerül a parlagfű-információs rendszerbe. A helyszínen papíralapú jegyzőkönyv is készül. Az illetékes növény- és talajvédelmi osztály ezek alapján indítja az eljárásokat.
A szakembertől menet közben megtudtuk: a terület amin voltunk, harmincszázalékos fertőzöttségű lehetett. Előfordul azonban 40-50 százalékos is. Azt a háromhektárnyi földdarabot, amit elsőként megnéztünk, például mentesíteni lehetett volna a gyomtól, ha aratás után a szükséges agrotechnológiai tevékenységet elvégezték volna. Itt például learatták a gabonát, majd felverte a fű. Egy magánszemély földhasználatában álló területen a tarlóhántás elmaradt.
Megtudtuk azt is, hogy a napokban drónnal is berepültek.Ennek két kilométeres a sugara és 120 méteres magasságból vesz, lehet vele közelíteni, fotókat készít. A drónos feltérképezés egyelőre próbaüzemben van, bemérés még nem történt. Tapasztalataik szerint több olyan település is van a megyében, amelyik mentes ettől az agresszív gyomtól: ilyen volt tavaly Szihalom, illetve Újlőrincfalva, Poroszló, a tiszai területek. A parlagfű a homokos talajt nagyon kedveli, a legelőket gyepeket nem annyira.
Az idei mérésekről összefoglaló is készült Huszárné Bodor Éva, a Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatal agrárügyi és környezetvédelmi főosztály növény- és talajvédelmi osztály vezetője segítségével. Ebből kiderül, hogy folyamatosak a tervezett ellenőrzések, és a lakossági bejelentéseket is a lehető legrövidebb időn belül kivizsgálják. Augusztus közepéig a szakemberek harmincöt napot fordítottak helyszíni ellenőrzésekre, több mint 11 ezer hektárt vizsgáltak át.
– A kollégák a gyakran nehéz terepi és időjárási viszonyok között is igen lelkiismeretesen végzik a munkájukat – mondta Huszárné Bodor Éva, akitől megtudtuk: eddig 63 hatósági eljárás indult, amelyek eredményeként a mulasztóval szemben minden esetben növényvédelmi bírságot szabtak ki. Harminckilenc esetben kötelező, közérdekű védekezést is elrendelt a növény- és talajvédelmi hatóság.
– Örömmel láttuk, hogy miközben a megye területén a korábbi évekhez hasonlóak az ellenőrzési tapasztalatok, a Hatvani és a Hevesi járásokban csökkent a fertőzött területek nagysága. Itt az is megfigyelhető, hogy főként a tarlón hagyott vagy pihentetett, tehát nem művelt területeken találkoztak a szakemberek parlagfű-fertőzöttséggel – jegyezte meg az osztályvezető.
Sike Sándor