Egerben is indul bevásárlóközösség

Sok városban nagy a sikerük a bevásárlóközösségeknek. A megyeszékhelyünkön is elindult volna a kezdeményezés, de a koronavírus-járvány közbeszólt.

Az első összejövetelt a múlt hét keddjére szervezték, de elhalasztották későbbi időpontra. A más helyeken jól működő szerveződést Egerben az Életfa Környezetvédő Szövetség hívja életre, amint véget ér a veszélyhelyzet. Az Egri Bevásárlóközösségről a szövetség elnöke, Csathó Tibor beszélt a Heolnak.

Elmondta, a közösség elindításához sokat kell beszélgetni, együtt kell tervezni, feltérképezni a lehetőségeket. Már legalább 10–15 kistermelő bent van a körben, a termelői oldalról az induláshoz ez elég. Legalább ötven-száz vevő is kell. A Facebookon szervezett eseményüket nyolcezer megtekintéssel, 250 érdeklődővel és harminc visszajelzett részvevővel kellett lemondani, a számokból ítélve ötvenen ott lettek volna az első alkalmon.

– A bevásárlóközösségek vagy más néven kosár-(doboz)közösségek legfontosabb célja, hogy helyi termékeket a helyi vásárlóknak közvetítse – fogalmazott az elnök. – A termelőnek így stabil piaca van, minden héten szállíthat, jó áron értékesíthet, hiszen a közte és a vevő között nincs több piaci szereplő, egy közösségben vannak. A vásárlónak az a jó, hogy megbízható termelőktől vehet környezetbarát termékeket, amelyek maximum 20–40 kilométer távolságból származnak, kicsi az ökolábnyomuk, nincsenek túlcsomagolva. Az ilyen közösségek sok millió forintot tudnak helyben tartani, így a helyi gazdaságot erősítik. Ma már jó pár ilyen rendszer működik az országban, az egyik legsikeresebb a nyíregyházi Kosár.

– Gyakorlatban úgy lehetne kivitelezni, hogy a termelők, mondjuk, a hét elejére kiszámolják, melyik portékájukból mekkora mennyiséget tudnak előkészíteni, felajánlani a pénteki szállításig. A hét közepéig lehet rendelni, válogatni a csomagokból. A rendszer szerdán-csütörtökön lezár, kiértesíti a termelőket, akik a csomagokat péntek délutánig beszállítják az elosztóhelyre – sorolta Csathó Tibor. Hozzátette, a vevők péntek délután jönnek, fizetnek, beszélgetnek, ez a közösség heti nagy ünnepe, a munka megkoronázása.

Csathó Tibor arra is kitért, hogy e megoldás 20 százalékban értékesítés és 80 százalékban közösség. Az önkéntesek a vevők és a termelők közül kerülnek ki. Mivel a közösség valódi, ezért az alapja a kölcsönös bizalom, a termelők nem trükköznek, a vevők nem alkudoznak, ez nem egy piac. A gazdaságok nyitottak, a vásárlók évente egyszer-kétszer felkeresik az előbbieket, beleláthatnak a munkájukba, élő kapcsolatban lesznek velük.

Számítanak az önkormányzatra is

Mivel ez valójában nem egy vállalkozás, ezért más lehetőségekkel kell előteremteni a szükséges forrásokat, amelyekről már az indulás előtt egyeztetett a szövetség. – A város is támogatja a kezdeményezést, ha nem maradt volna el a közgyűlés, a pályázatunk és a közösség elvi segítéséről is szavaztak volna a március 26-i ülésen. Nagyon fontos, hogy ezt a közösséget nem lehet elindítani vállalkozási alapon, tehát innen nem lehet hasznot kivenni, ezért szerintünk csakis akkor lehet sikeres, ha nem céges, hanem civil forma, s szervezeti, oldalról kezdjük el kialakítani. Nem is szervezésre van szükség, hanem inkább közösségfejlesztésre. Ezért gondoljuk azt, hogy az Életfa ­Környezetvédő Szövetség megfelelő alapja lesz ennek a közösségnek piacszervező tagként – fogalmazott Csathó Tibor.