Fagylaltszezon: tudjuk-e, mit is nyalunk valójában?

Arról, hogy milyen is a jó fagylat, sokat lehet tanakodni és vitatkozni, különösen a jégkrémek korában. Az augusztus eleji kánikulában a Heol is megpróbálta kideríteni, hogy mi a titka a nyalakodnivaló minőségének. Segítségül Eger egyik legrégebbi cukrászata, a Sárvári üzletvezetőjét kérdeztük. Detkovics Edit szerint nemcsak a fagylalt, de a sütemények esetében is az alapanyag a legfontosabb.

– Magára valamit is adó fagylaltos csak a legjobb minőségű alapanyagokat használja fel. Elég megtévesztő a főzött fagylalt kifejezés, mert maga a főzési eljárás többféle módon zajlik. Főzöttnek neveznek sok olyan fagylaltot is, ami por alapú és a tejbe belekeverik és felfőzik. Ez megtévesztő. Mi a hagyományos eljárás alapján a hagyományos alapanyagokból (tej, tojás, cukor, tejszín) főzünk, semmiképp se porból – mondta a szakember.

Ahol nem használnak adalék anyagokat, látni is a készterméken. Ezeket a fagyikat nem lehet púposra felhalmozni a szelencében, mint ahogy a legtöbb helyen látni, mert nincsenek térfogatnövelő és egyéb olyan szerek bennük, amelyek lehetővé tennék, hogy így megálljon. Ebből fakadóan a szavatossági ideje is rövidebb, és a kezelhetősége is nehezebb. Ezért is van, hogy a cukrászdák általában nem bajlódnak azzal, hogy olyan minőségű legyen, mint az övék.

– Hogy miből lehet tudni, mi a jó fagyi? Ahol nem használnak aromákat, festéket, ott az az első, hogy magát a gyümölcs ízét érzi a fogyasztó. Továbbá jelentős a különbség a termék színében a természetes alapanyagokból, igazi gyümölcsből készült fagylalt és az aromával, festékkel, tartósítószerrel készült között. Gyerekeknek feltétlenül a gyümölcsből készültet ajánlanám inkább: nem kap olyan adalékanyagokat, amire allergiás lehet. A Sárvári cukrászda 92 éves fennállása alatt generációkon át tartja azt a hitvallását, hogy mi tényleg a legjobb minőséget szeretnénk adni – mondta az üzletvezető.

A Heol kérdésére a ­Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal közölte: az országos szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés célterületei között idén is szerepelnek az idegenforgalmi szempontból frekventált helyeken működő vendéglátó-létesítmények, a nagy tömegeket megmozgató rendezvényeken értékesített élelmiszerek, valamint az ifjúsági és gyermektáborok étkeztetése. A fagylalt-előállítás és -forgalmazás, valamint az utcai vendéglátás ugyancsak kiemelt figyelmet kap a nyári mustra során, amit a megyei kormányhivatalok járási hivatalainak szakemberei és a ­Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkatársai végeznek.

A hatósági ellenőrzések az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának feltételeire, az élelmiszer-biztonságra ható tevékenységekre, a forgalomba hozott élelmiszerek minőségére, a termékek nyomon követhetőségére egyaránt kiterjednek. Heves megyében a korábbi években főként higiéniai hiányosságokat tártak fel a hatóságok, de tavaly és idén nyáron jellemzően inkább a jelölésre, a vevők korrekt tájékoztatására vonatkozó szabályok megszegése miatt kellett eljárniuk.

Gyerekekre veszélyes lehet a színezék

A Nébih-vizsgálatok megállapításai szerint visszatérő probléma, hogy a fagylaltot nem a valós összetételének megfelelően jelölik: Például „málnás”-nak vagy „epres”-nek neveznek – gyümölcsöt nem tartalmazó – csak aromával és színezékkel készült terméket, ezzel félrevezetve a fogyasztókat. A helyes megnevezés „málna ízű” és „eper ízű” lenne. A színezékek használata az egyik legproblémásabb terület, mert a vevői figyelem felkeltése miatt a fagylaltozók igyekeznek intenzív színű, látványos terméket készíteni, amit legkönnyebben mesterséges színezékekkel tudnak elérni.

Ezek között azonban több olyan van, ami a gyermekek figyelmére káros hatást gyakorolhat. A jogszabály éppen ezért külön figyelmeztető szöveg kiírását teszi kötelezővé, a fogyasztók számára jól látható módon, amit a forgalmazók az esetek többségében nem tesznek meg.