2019.07.20. 20:00
Húsz éve a víz uralta a dél-hevesi tájat
Húsz éve, 1999. július 12-én árvíz öntötte el Hevesvezekényt, a Hanyi belvízcsatorna tört be a településekre. Most érintettek idézték fel az akkori katasztrófát.
A település 80 százaléka vízben állt, nyolcszáz lakosból 40–50 ember közvetlen életveszélyben volt, háromszáz ingatlanból 230 sérült meg, nyolc összeomlott – közölte kérdésünkre Fejes Lőrinc kiskörei szakaszmérnök.
A dél-hevesi térségben 1999. július 7–11. között annyi csapadék hullott, ami fél év alatt szokott. Az volt a legaggasztóbb, hogy a belvízrendszerben a víz a talaj felszínén lepelszerűen, északról déli irányba jelentős tempóban áramlott. A Hanyi-ér medre folyamatosan telítődött. A lakosokat ért kár elérte a 400 millió forintot, az önkormányzati intézményekben másfél milliós, az önkormányzati vagyonban 52 és fél milliós kár keletkezett. Fejes Lőrinc hozzátette, végül megoldást találtak egy projektben, amely 2009 és 2011 között valósult meg Hanyi-éri rekonstrukció néven: kotrásokkal, műtárgyak átépítésével, bővítésével fejlesztették a fő befogadóterületet.
Balázs Tibor alpolgármester úgy fogalmazott, Hevesvezekény egy teknőben található, s gát keríti körbe. Ami víz ide bejön, az bent is marad. – Az ér átfolyt a gáton, megtöltötte a teknő nagy részét, így a község legalacsonyabb pontjai megteltek vízzel, csak szivattyúval lehetett eltávolítani. A régi vályogházak között volt, amelyikben 60–80 centis víz állt – emlékezett vissza Balázs Tibor, aki akkor traktorral szállította azokat, akiknek nem volt rokonuk a közelben. Hangsúlyozta, annyira eláztak a házak, hogy a falaik összedőltek, szétszakadtak. – Pakolás közben rogyadoztak a házfalak, esélyes volt, hogy ránk szakadnak. Próbáltunk homokzsákokkal védekezni, de az se segített. Szerencse, hogy nyáron történt, így a víz sem volt fagyos – közölte.
Hogy a falu mennyi idő eltelte után állt talpra? Az alpolgármester szerint azóta sem, hiszen ez akkora katasztrófa volt, hogy sokan megtörtek. Voltak, akik elköltöztek, mert a házukat már nem lehetett helyrehozni. – Sokáig szárítottuk az elázott épületeket. Maradandó károk is keletkeztek, az utcák jobban kátyúsodtak, a csatornák eldugultak – idézte fel. – Komoly fertőzésveszély is fennállt, mindent fertőtleníteni kellett. Védőoltásokat is adtak. A rokonság segített, a honvédség terepjárókkal, vízi járművekkel járult hozzá a mentéshez. Segélyek érkeztek, felépültek az új házak is. Hevesvezekény azóta sokat fejlődött, az infrastruktúrát helyreállították és csatornáztak.
Tóth Éva polgármester elmondta, ő is átélte mindezt és a családjával segített az érintetteknek. – Kenuval jártuk a falut, s mindent videón, fotókon dokumentáltunk – közölte. – A szeptember 7-i falunapon kiállítással emlékezünk az árvíz huszadik évfordulójáról, s arról, mennyit fejlődött a község.
Átányt is elöntötte az áradat
Jámbor Dénes, Átány alpolgármestere felidézte, a településre 1999. július 12-e délutánján érkezett az ár. Elmondta, ő is részt vett a mentésben, több ház összedőlt, életveszélyessé vált a faluban, az utak pedig járhatatlanokká váltak. – Helyenként az egy méter húsz centimétert is elérte az utakon a vízmagasság, így autóval is problémás volt a közlekedés. A mélyebben fekvő területek tartósan víz alatt maradtak, a lakosság egy részét átmenetileg ki kellett telepíteni. A vízügyesek szerint Átány egy „lavórban” található, ezért egy bizonyos szintet el kellett érnie a víznek a településen, hogy ki tudjon folyni onnan – fejtette ki az alpolgármester. Hozzátette, a mentési munkálatok ideje alatt a lakosság összefogott, sokáig viszont nem kaptak külső segítséget. Majd a mentéshez és újraépítéshez kapott támogatást a falu. Szeptemberben, a húszéves évforduló alkalmából hagyományőrző nap keretében fotókkal, újságcikkekkel, valamint felvételekkel emlékeznek majd meg az árvízről.