Így védheti meg magát, ha kiszolgáltatottságot érez a munkahelyén

Az augusztus ­20-i hosszú hétvége előtt egy olvasónk panaszolta el, attól tart, nem tud bevásárolni a családnak a hosszú hétvégére, mivel párja, aki három éve dolgozik Egerben egy cégnél, nem biztos, hogy megkapja a bérét az ünnepek előtt. Olvasónk állította, hogy embere négy órára van bejelentve, ám e helyett 10–12 órákat dolgozik. Se munkaszerződése, se bérlapja nincs, így zsebbe kapja a fizetését, már amikor fizet a főnök, mert nem mindig fizet. Táppénzre, fizetett szabadságra nem jogosult a dolgozó.

A Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatal Foglalkoztatási, Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály Munkaügyi és Munkavédelmi Osztályán érdeklődtünk, mit tehet hasonló esetekben a dolgozó.

Válaszukban úgy fogalmaznak, ha a munkavállaló megítélése szerint a munkáltatója a foglalkoztatás kezdetét nem jelentette be az adóhatóság felé, nem kötöttek írásban munkaszerződést, vagy a szerződésben meghatározott heti munkaidőnél nagyobb óraszámban foglalkoztatják, úgy személyesen, telefonon vagy írásban bejelentést tehet a konkrét munkáltató, illetve a ­munkavégzési hely megjelölésével a megyeszékhely szerinti, járási hivatalok munkaügyi és munkavédelmi osztályán. Fontos kiemelni, hogy amennyiben a munkavállalónak elmaradt bérre vonatkozó követelése van a munkáltatójával szemben, továbbá, ha munkaviszonya megszüntetésével, annak időpontjával vagy körülményeivel kapcsolatos jogsérelem érte, akkor a munkáltatója székhelye, vagy a munkavégzési hely szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróságnál kezdeményezhet jogvitát.

Panaszhelyek

Panaszokat a HMKH Egri Járási Hivatala ­Foglalkoztatási, Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály Munkaügyi és Munkavédelmi Osztálya fogad. Eger, Szarvas tér 1., I. emelet. Telefonon a 36/512-090-es számon lehet érdeklődni, illetve az [email protected] e-mail-címre lehet eljuttatni a bejelentésünket. A további megyei elérhetőségek a www.ommf.gov.hu internetes oldalon – az elérhetőségek menüpont alatt.

Az eddigi ellenőrzési tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a bejelentés nélküli foglalkoztatás során a feltárt esetek nagy részében a munkavállalók nem rendelkeztek írásba foglalt munkaszerződéssel sem. Munkaszerződés megkötése nélkül a felek között érvényes munkaviszony nem jön létre, így a munkavállaló nem élvezheti a munkaviszonyhoz kötődő garanciális szabályok előnyeit – például éves fizetett szabadság, a minimális napi és heti pihenőidő és a munkaidő maximális napi és heti mértékének meghatározása –, amellett, hogy bejelentés elmaradása miatt a társadalombiztosítási ellátásokra sem szerezhet jogosultságot. A munkaszerződések hiánya általában szorosan összefügg a bejelentés hiányával.

A hivatal szakértője szerint az esetek döntő többségében a bizonyítást megnehezíti, hogy a munkájukat féltő munkavállalók nem mernek, vagy nem akarnak a munkáltatójuk ellen nyilatkozni. Ezekben a helyzetekben a munkavállaló tanúvallomása lehet az egyik legfontosabb bizonyíték a tényállás tisztázása során, hiszen a „felkészült” munkáltató az általánostól rövidebb idejű, – ­heti foglalkoztatást ­alátámasztandó – minden munkaügyi iratot (munkaszerződés; bérjegyzék; jelenléti ív, munkaidő-beosztás) úgy készít elő, hogy abból ne lehessen következtetéseket levonni a valós idejű foglalkoztatás tényére.

A vizsgálati eredmények lesújtóak

Idén eddig összesen 550 munkáltatót ellenőrzött a hatóság. Az ellenőrzések 78,5 százaléka tárt fel mulasztást, összesen 432 foglalkoztatónál. Bejelentés nélküli foglalkoztatás miatt összesen 172 esetben hoztak intézkedést, mely 323 munkavállalót érintett. Munka­ügyi bírságot 158-szor ­szabtak ki, több mint 22 millió forint összegben. Az ellenőrzéseik hatására a munkáltatók az ellenőrzések megkezdéséig be nem jelentett munkavállalók közel 70 százalékát az eljárás alatt, még a döntéshozatalt megelőzően bejelentették, így e munkavállalók jogviszonya a munkaügyi hatósági jelenlétének köszönhetően rendezetté vált. Ez azt jelenti, hogy a munkaügyi ellenőrzés hatására a bejelentés nélkül foglalkoztatott munkavállalók közül 221 dolgozónak bejelentették a jogviszonyát az adóhatóságnak, amivel megnyílt a lehetőségük a társadalombiztosítási ellátások igénybevételére.