Még nem tudni, mit okozhat a rovarok számának csökkenése

Bajorországban nemrégiben aláírásokat is gyűjtöttek a rovarpusztulás megfékezéséért, majdnem egymillióan álltak ki a kezdeményezés mellett. Ha a szignókat hitelesítik, a tartományi törvényhozásnak tárgyalnia kell a kezdeményezést szervező szövetség által készített jogszabálytervezetről, amely az eddiginél szigorúbb környezetvédelmi előírásokat tartalmaz. Ám a probléma megoldásához világszinten lenne szükség változtatásokra.

Az Eszterházy Károly Egyetem Biológiai Intézetének oktatója, dr. Csuzdi Csaba portálunknak elmondta, valóban egyre több adat látott napvilágot az utóbbi években a rovarszám drasztikus csökkenéséről. Egy 2017-es németországi tanulmány 26 év távlatában 76 százalékos átlagos rovarbiomassza-csökkenést – tömegcsökkenést – mutatott ki a németországi természetvédelmi területeken.

Aláhúzta, ez óriási szám, ám, hogy milyen tényezők vannak az adatok mögött, még nem tudni pontosan. Feltehetően az okok közé sorolható a klímaváltozás, az élőhely-fragmentáció – a nagy összefüggő élőhelyek feldarabolódása –, s a generális peszticidek, vagyis az általános növényvédő szerek használata.

A szakember kiemelte, a rovarok óriási biomasszája jelentős szerepet játszik a táplálékpiramis magasabb szintjén lévő élőlények fennmaradásában, elég csak a rovarevő madarakra gondolni. A hatást már többször kimutatták, Angliában például csökkent a kakukkok száma, amikor az azok fő táplálékaként szolgáló hernyók mennyisége is apadni kezdett. Hangsúlyozta, a rovarok számtalan „szolgáltatást” nyújtanak az emberiségnek. Ezek közül a legismertebb a beporzás. Ezt nemcsak a méhek, hanem egyéb rovarok is végzik, és ezek számának csökkenése erőteljes terméscsökkenéshez vezethet.

Mint dr. Csuzdi Csaba mondta, egy-két kivételtől eltekintve minden rovar egyedszáma drasztikusan fogyatkozik. Nehézség, hogy sok esetben nem is tudjuk pontosan, hogy egy faj egy adott életközösségben milyen szerepet tölt be. A körülbelül egymillió rovarfajból talán pár ezerről, maximum néhány tízezerről vannak kellő ökológiai ismereteink. Így felbecsülni sem nagyon lehet, hogy a különféle rovarfajok eltűnésének milyen hatásai lehetnek. Az ezt megkönnyítő alapkutatásokra az utóbbi tíz-húsz évben nemcsak hazánkban, de külföldön sem különítettek el nagyon forrásokat.

Dr. Csuzdi Csaba hangsúlyozta, mivel nem ismerjük a pontos háttérfolyamatokat, igazából a jelenség kezelését sem tudjuk. Az élőhelyek pusztulásának megállítása, a növényvédő szerek nagyüzemi használatának csökkentése és a klímaváltozás kordában tartása hozzájárulhat a folyamat megfékezéséhez.

Kezdőképünk illusztráció Fotó: Shutterstock