Megkezdődött: közgazdászok tanácskoznak Egerben

Hegedüs Éva, az MKT főtitkára a nemzetköziséget húzta alá, Habis László, Eger polgármestere az egri turizmus és ipar erősödését mutatta be, míg Csontos Sándor, az MKT Heves megyei szervezetének elnöke reményét fejezte ki, hogy a legek vándorgyűlése lesz közel kilencszáz vendéggel, 164 előadóval, 17 szekcióval.

Az első napon Thomas J. Sargent professzor, Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója és Kovács Árpád, az MKT örökös ­tiszteletbeli elnöke, a Költségvetési Tanács elnöke tartott előadást. Utóbbi közgazdász életműdíjat is átvehetett a nemrég három évre elnökké választott Pleschinger Gyulától és Hegedüs Évától.

Thomas J. Sargent az eszközárbuborékokról beszélt, feltéve a kérdést, mi veszi rá az embereket arra, hogy magasabb áron vásároljanak meg dolgokat, mint amennyire értékeli őket? Ennek magyarázatára többféle modell is készült, s a magyarázatok szerint a kivehető osztalék lehet vonzó (vagy a megtérülés kompenzálja a katasztrófát) a kockázatvállalók számára. Azt viszont nem lehet kiszámítani, hogyan állítható le a buborék fújása, (lassítani például korlátozásokkal lehet) sőt, van, amikor az állam abban érdekelt, hogy ne is álljon le, például Kína esetében. Hogy az eszközárbuborék jó, vagy rossz, még sokáig kérdés lehet.

Kovács Árpád a költségvetési stabilitásról és a versenyképességről tartott előadást. Mint mondta, az ország költségvetése stabil, az adósságtörlesztési teher csökken. Adósságszolgálat nélkül annyit költünk, amit megtermelünk. Bő forrás jut mindenre, a gazdaság segítésére is, s nem pazarol úgy az állam, mint tíz éve.

Árnyoldal, hogy versenyképességben, a kis- és középvállalkozásoknál, az államszervezet működésében vannak hiátusok. Reméli, az ezeket kipótló forrásokat a kis -és középvállalkozások teljesítményük növelésére tudják fölhasználni. Mint mondta, a versenyképesség hatékonyság kérdése is, ebbe a munkaerő-hatékonyság is beletartozik. Például a munkaszervezés, hogy kétszer építünk meg dolgokat. A technológia, az egymásra épülés, a kooperáció javítása, a szabályozás, bürokrácia további csökkentése segíthet. ­Utóbbi is energia és pénz, az olcsóbb, hatékonyabb igazgatásba előbb be kell fektetni. A folyamat elindult, a képzési, igazgatási, támogatási rendszer is módosult, vannak direkt és indirekt hatások.

Kovács Árpád kérdésünkre elmondta, a forint igen erős, 304–305 forint az ­euró árfolyama, a költségvetést 309-re tervezték, így az állam öt forintot keres minden eurón, ez a finanszírozást fogja segíteni. Mint mondta, nem kell menekülni az euró­tól, eredményesen ­belépni az euróövezetbe ­megfelelő gazdasági teljesítménnyel és társadalmi szándékkal lehet. Fizetni lehet most is az euróval, a cégek is elszámolnak a valutában, szépen bele lehet nőni a rendszerbe, nem elhamarkodva, hanem lépésről lépésre előre haladni.

Matolcsy György szerint a személyi jövedelemadó volt a kulcs

Matolcsy György jegybankelnök a tíz éve kezdődött gazdasági és pénzügyi világválságra tekintett vissza. Mint mondta, Magyarországon több válság (politikai, társadalmi) jelentkezett együtt 2008 őszén. Úgy véli, 2010. óta sikerült mindenre választ adni, s míg a dél-európai országoknak a lazítással és megszorítással nem sikerült megfelelő megoldást találniuk problémáikra, Magyarországnak más eszközökkel igen. Elmondása szerint ötven strukturális reformot (érintve a korkedvezményes- és rokkantnyugdíjakat, magánnyugdíj-pénztárakat) vezettek be, ezek közül a kulcs szerinte a személyi jövedelemadó csökkentése és egykulcsossá tétele volt. Ez szerinte a GDP-ben ugyan ötszázalékos csökkenést eredményez, de ezt a különadókkal, a fogyasztási adók növelésével kompenzálták.

Tóth Balázs