Nincs megyénkben az állatok számára sürgősségi ellátás

Évekkel ezelőtt az állatorvosi ügyeleti rendszer megszervezése még a Magyar Állatorvosi ­Kamara feladata volt, ám ahogy azt dr. Fejér Barnáné dr. Varga Évától most megtudhattuk, egy törvénymódosítás már nem kötelezi a magán állatorvosi ellátásban praxisengedéllyel rendelkező ­szolgáltató állatorvosokat munkaidőn, rendelési időn kívüli ügyeleti ellátás biztosítására.

Nincsenek meg a szükséges feltételek

– Az ügyeleti tevékenység kizárólag az állatorvos önkéntes vállalása alapján működhet. Feltételek hiányában ma ez Heves megye nagy részén hiányzik. Ez azt jelenti, hogy éjszakai és hétvégi sürgős esetekben a Budapesten 24 órás ellátást biztosító klinikákat lehet keresni – árulta el a MÁOK megyei szervezetének elnöke. Ezt követően kérésünkre az ügyeleti rendszer megszűnésének mélyebb okaiba is beavatott minket. Elmondta, az elvárható színvonalú ügyeleti ellátás a kisállatpraxisban ­állatkórházi körülmények között ­lenne megvalósítható, jelenleg a megyében nincs a szakma szabályai szerint ilyen színvonalú intézmény.

– A szabályozás szerint bizonyos tevékenységek elvégzéséhez előírt felszereltség, állategészségügyi vállalkozás kialakítása szükséges. Példaként: egy állatorvosi alaprendelőben nem végezhető műtét. Az úgynevezett táskás vidéki praxisban dolgozó állatorvosok a gazdasági haszonállatok alapszintű ellátását tudják megoldani, sürgős, súlyos esetek megoldásához nincsenek meg a feltételeik – jegyezte meg az elnök. Kiemelte: a kisállatrendelők személyi feltételei – legtöbb egy-két dolgozóval működnek – sem adottak 24 órás ügyelet ellátására. Ahhoz, hogy váltásban tudjanak ügyelni, legalább öt-hat személyes praxisra lenne szükség.

Több mint hárommillió forint kellene

– A minőségi ellátáshoz szükség van ­asszisztensekre – hangsúlyozta. – A ­jelenlegi helyzetben hétvégére, éjszakára a kisegítő személyzet munkabére a kis létszámú praxisokban megfizethetetlen. Az ügyeleti ellátás finanszírozására semmilyen anyagi forrás nem áll rendelkezésre. Az ügyeleti díj kifizetésére évente több millió forintra lenne szükség.

Ameddig tehát kötelező volt az ügyeleti ellátásban részt venni, mert jogszabály ­írta elő, addig az állatorvosok a hétvégi készenlétért semmilyen anyagi juttatást nem kaptak, szabad és pihenő idejükben látták el feladatukat. Megtudhattuk továbbá azt is, hogy az ügyeleti ellátást biztosító helyeken van készenléti díj, ami nettó 30 ezer forintot jelent, s amelyről indul az ügyelet költsége. Az állattartók ezt jó eséllyel nem tudják megfizetni.

– Nem egyszer előfordult, s megtörténik napjainkban is, hogy az ügyeletes felajánlja az ügyeletben történő vizsgálatot és gyógykezelést, ám azt nem veszik igénybe, mert nem akarják vállalni annak költségét. Gyakori az is, hogy éjszaka az állatorvos várja a bejelentett beteget, de az nem érkezik meg. Sokszor a betelefonáló még arra sem méltatja az állatorvost, hogy lemondja a kezelést – sorolta a példákat.

Sürgősségi legközelebb Budapesten

– A jelenlegi helyzetben nem látom, hogy milyen lehetőség lenne az ügyeleti rendszer visszaállítására. Pillanatnyilag nincs meg az az állatorvoslétszám, amely egy jól működő ügyeleti rendszert tudna működtetni. A Pétervásárán és körzetében működő sürgősségi ellátás sem az, amely megfelel a mai követelményeknek – osztotta meg velünk a véleményét dr. Fejér Barnáné dr. Varga Éva. Hozzátette, hogy Egerben még van olyan rendelő, ahol hétvégén is van rendelés, ez valamelyest enyhít a gondokon. Kiderült az is, hogy az Állatorvosi Kamara tanulmányozza az országban működő ügyeletek szervezésének lehetőségét, tud olyan megoldásokról, ahol az önkormányzatok az állattartók érdekeire figyelemmel biztosítják az ehhez szükséges anyagi forrásokat, például az ebadót, állatvédelemre szánt anyagi forrást.

Juhász Henrietta