Pénzbírságra számíthat, aki összegyűjti a hullajtott agancsokat

– A jelenleg hatályos, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996-os törvény szerint a hullajtott agancs a területen vadászatra jogosult szervezet tulajdona. Aki tehát az adott területen engedély nélkül agancsot gyűjt, az törvényt sért – mondta a Heol kérdésére Kovács István János, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) Heves Megyei Szervezetének titkára.

Jogellenes, mert az engedély nélkül történő gyűjtés lopásnak minősül, s akár több százezer forintra rúgó büntetést is kaphat az elkövető. A szakember szerint az erdőségekben nem egyszerű a tetten érés, de nem is az egy szál talált aganccsal hazafelé baktató turista jelenti a nagy problémát, hanem azok a döntően erdőszéli településen élők, akik jövedelemszerzésként tucatszám keresik meg az elhullajtott fejdíszt. Tapasztalt illegális gyűjtőkről van szó, akik pontosan ismerik azokat a helyeket, ahol keresgélniük kell. Sokszor rá is erősítenek úgy, hogy meghajtják a vadat fiatal, ágas-bogas erdőrészeken, hogy ezzel is segítsék az elhullajtást.

– A megtalált hullajtott agancs a vadgazdálkodó számára sok mindenről árulkodik – fejtette ki az OMVK megyei titkára. – Következtetéseket tud levonni például az erdőben élő állományról, valamint az adott egyed tulajdonságáról. Kérésre a terület vadászatra jogosultja ugyan adhat ki gyűjtési engedélyt, de bárki is keresi az agancsot, az a vadállomány nyugalmát zavarhatja. Így, ha a nappali tartózkodóhelyeken pihenő vadakat felzavarják, az hátrányosan érintheti a levetésre még nem érett agancsot viselő szarvasokat. A fejdísz kitörhet az agancstőből, de akár koponyasérülés is bekövetkezhet.

A sérült egyed a következő évben már egy agancstőben elburjánzott, torz trófeát rakhat fel a korábban szabályos formájú helyett. Valószínűsíthető az is, hogy a későbbi években is megmutatkozik a kitörés miatti rendellenesség. Egyébként ha a gyűjtő felelőtlen viselkedése bizonyíthatóan maradandó károsodást okoz az állatnak, állatkínzás miatt akár eljárás is indulhat.

Kovács István János szerint az elmondottakból az is következik, hogy a jogosultaknak, vagy az engedéllyel bíróknak is van mire ügyelniük, mert keresés közben semmiképpen sem szabad zavarni, meghajtani az állományt, nehogy a bikák sérülést szenvedjenek. A télen a több tucat egyedből álló, csapatokba verődő szarvasok – megzavarásuk miatt – nappal is aktívak lehetnek, ami fokozott balesetveszélyt is jelent, ha a meghajtott csapat közúton is átvág.

Az illegális agancsgyűjtés ellen közös fellépésre van szükség. Ennek egyik példájáról a korábbi felsőtárkányi polgármester, jelenleg a megyei közgyűlés elnöke, dr. Juhász Attila Simon adott tájékoztatást még faluvezetőként a Heolnak. Akkor úgy nyilatkozott: tudomása szerint a térségben együttműködés alakult már ki a legnagyobb erdőbirtokos, az Egererdő Zrt., a rendőrség és a vadászati jogosultak között.

A hatóság éberségére van szükség

A hullajtott agancsok felhasználása szerteágazó. Minőségtől függően késnyél, agancsgombok, lámpacsillárok, agancsbútorok is készülhetnek a trófeákból. A feltételezett illegális gyűjtők igazoltatására, gépjárműveinek átvizsgálására, feltartóztatására az adott terület hivatásos vadásza mint rendészeti szakszemélyzet jogosult, amíg a rendőrség ki nem érkezik a helyszínre. Szükség van tehát a tettenérésre. Ami pedig az elhullajtott agancs értékét illeti: kilogrammonként 2500 és 5000 forint között mozog minőségtől függően az átvételi ár. Kovács János István kamarai titkár szerint a törvénytelen eltulajdonításra nemcsak az erdőben derülhet fény, hanem az orgazdáknál is. Nyilvánvalóan ők azok, akik megrendelői a tolvajlásnak. Cselekményüket természetesen a Büntető törvénykönyv alapján ítélik meg.