Szabályosan vágták ki az öreg erdőt a Bükkben

A WWF Magyarország szerint a természetvédelmi oltalom alatt álló állami erdőterületeken zajló fakitermelés jelenlegi gyakorlata fenntarthatatlan, ezért átfogó szakmai megoldásra lenne szükség. Erre szerették volna felhívni a figyelmet, amikor közzétették: a Bükk-fennsík peremén lévő Tar-kő szomszédságában egy védett, nemzeti parki területen álló, 180 éves bükkösben végzett egyhektáros fakitermelést az Egererdő Zrt. erdőgazdaság. Magyarország egyik legidősebb, természetvédelmi szempontból különösen értékes, az európai Natura 2000 hálózat részeként is nyilvántartott erdejében ritka madárfajok fordultak elő, emellett 13 védett és fokozottan védett növényfaj példányainak adott otthont. A kitermelt mintegy 600 köbméter faanyag – részben éppen a fák igen magas kora miatt – nagyrészt csak alacsony piaci értékű tűzifának vagy rostfának alkalmas, fogalmaztak.

A Heol megkeresésére az egri székhelyű állami erdőgazdaság közleményben válaszolt. Ebben leszögezik: a védett területeken folyó erdőgazdálkodás során a gazdasági szempontok másodlagosak, céljuk a fiatalítás volt. Az idős erdők pedig számukra kiemelten fontosak, mert fajgazdagságuk révén a térség meghatározó állományai. Lehetőséget adnak olyan fajok és a fajok közötti kapcsolatok megjelenésére, melyek léte csak egy adott koron felül lévő fákban lehetséges. Ilyen például a remetebogár, mely csak a 200 év feletti fákban fordul elő. Az erdőgazdálkodók, köztük az Egererdő Zrt. ezért facsoportokat, lábon álló és fekvő korhadt fákat hagynak hátra. A kérdéses erdőrészben több évtizeden át tartó erdőfelújítási munka folyik, melynek során az idős erdő mintegy felét hátrahagyták. Éppen ezért a fennmaradó részen is csak azon a szűk egy hektáron vágták ki az idős fákat, amelyen a természetes úton születő csemeték további növekedéséhez ez már szükséges volt.

Az erdőgazdaság véleménye az: a WWF hazai hivatásos természetvédelem munkáját veszi semmibe, amikor a tények egy részének ismertetése nélkül ágazatok közötti ellentétként próbálja ábrázolni a szakmailag egyeztetett folyamatokat. A védett területeken történő fakitermelés folyamata jól szabályozott, melyben a hivatalos természetvédelem megfelelő jogosítványokkal rendelkezik. Az erdőtervezés során a természetvédelmi szervezetek véleményeltérés nélkül hozzájárultak a kérdéses erdőrészletben tervezett fakitermeléshez.

Kerestük a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságot is, lehetőséget kívántunk nekik biztosítani, hogy kifejtsék álláspontjukat, ám kommunikációs osztályvezetőjük csupán annyit közölt: forduljunk az erdőgazdasághoz kérdéseinkkel.

A területen 2014-ben zajlott az erdőtervezés, az erdőgazdálkodás kereteit meghatározó erdőtervi előírás tíz évre szól. Ezt már a Heves Megyei Kormányhivatal környezet-és természetvédelmi főosztályának kérdéseinkre küldött válaszából derül ki. Ahogy az is: az erdőtervezésben az Egererdő mellett, az erdészeti hatóság és az illetékes természetvédelmi kezelésért felelős szerv, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság is részt vett.

Kitérnek rá, az erdőtervezés során fontos szempont volt, hogy maradjanak fenn idős faállományok, így a mintegy öt hektáros erdőrészletből két erdőrészletet alakított ki az erdészeti hatóság. Az egyik erdőrészletet – 2,4 hektár – teljes korlátozással faanyagtermelést nem szolgáló erdőnek minősítette. Ebben semmiféle erdőgazdálkodási tevékenység nem folytatható. A visszamaradó állomány gazdaságilag hasznosítható, vágásos üzemmódban maradt, de megkötésekkel, így például az odvas egyedek nem érinthetők. A kormányhivatali válasz kiemeli: az Egererdő Erdészeti Zrt. a hatályos jogszabályoknak és előírásnak megfelelően jelentette be és hajtotta végre az előírt fakitermelést.