heves megye

2017.10.07. 16:30

Tilos hozzányúlni, de nem veszélyes

Rókák veszettség elleni vakcinázása miatt rendeltek el a járási állatorvosok ebzárlatot és legeltetési tilalmat, mely a megye teljes területén egészen október ­23-áig van érvényben.

Berecz Renáta

Hajdúszoboszló, 2015. október 9. Vakcina tartalmú csalétkeket pakolnak a hajdúszoboszlói repülõtéren 2015. október 9-én. Magyarország területének közel kétharmadán október 3. és 18. között repülõgéprõl végzik a rókák veszettség elleni immunizálását. MTI Fotó: Bugány János

Már több mint tíz éve nem fordult elő veszettséggel fertőzött állat megyénkben, köszönhetően a rendszeres immunizálásnak. ­Legutóbb ­2006-ban találkoztak térségünkben veszett állattal, mely akkor egy vörös róka volt. A kampány célja, hogy minél szélesebb körben váljanak védetté a vadon élő rókák, ezért minden évben kétszer szerveznek ilyen akciót. A betegség gyógyíthatatlan, embernél és állatnál is halálos kimenetelű, ezért kiemelten fontos a megelőzés.

Megyénkben repülőgépes szórással terjesztik azt a csalétket, melynek belsejében ott lapul az oltóanyag. A folyamat során lakott, beépített területeket nem érintenek a szakemberek. Dr. Juhász Gábor megyei főállatorvos lapunk érdeklődésére elmondta, bár a csalétek sem emberre, sem állatra nem veszélyes, ilyenkor legeltetési tilalmat és ebzárlatot rendelnek el, a vakcinázási kampány kezdetétől számított huszonegy napig. Megyénkben ez egészen október 23-áig tart. A tilalom legfőbb oka pedig az, hogy ezeket a „falatokat” ne a házi- vagy haszonállatok, hanem a vadon élő rókák fogyasszák el. Hozzátette, a csalétek szürkésbarna színű, emberek számára kellemetlen szagú, a rókák számára viszont vonzó, így nagy arányban veszik azt fel. A körülbelül négy centiméter átmérőjű falatot szétrágva, az állat szervezetébe bejut az oltóanyag is.

A rókák meglehetősen hozzászoktak az ember jelenlétéhez, így nem egyszerű felismerni azokat a példányokat, melyek fertőzöttek lehetnek. A megyei főállatorvos elmondta, semmi esetre sem szabad megközelíteni a túl barátságosnak tűnő vadállatot, mert laikus szemmel nem lehet biztonságosan eldönteni, fertőzött-e. Jellemzően azonban az állat imbolygó mozgású, kancsal, s fokozott nyáltermelés figyelhető meg nála.

A vadgazdálkodást is érintő tevékenységgel kapcsolatban az Egri Járási Hivatal Földművelésügyi osztályának vezetője szintén a prevenció fontosságát hangsúlyozta. Elmondta, azon túl, hogy a vadászokat tájékoztatják a programról, annak lefolyását követően is van ­tennivaló. Utóbbival kapcsolatban kifejtette, a vadászoknak kötelessége a dúvadgyérítés az optimális állomány fenntartása érdekében, emiatt bizonyos számú állatot lőnek ki. Az így elejtett vadakból mintát küldenek laborvizsgálatra, ahol megvizsgálják, fertőzött-e a példány.

Sokat fordítanak a megelőzésre

A hazánkban évente kétszer megtartott akció több mint hatszázmillió forint összköltségű, mely hetvenöt százalékban az Európai Unió társfinanszírozásában valósul meg. Az idei őszi időszakban Magyarország területének csaknem kétharmadát, mintegy 67 ezer négyzetkilométert érint a megelőző beavatkozás. Bár megyénkben kizárólag repülőgéppel terjesztik a csalétkeket, a nehezen megközelítő helyeken kézi kiszórást végeznek.

A Nébih közölte: vadállatokban a betegség fő fenntartói a vörös rókák, éppen ezért különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a fertőzés ne terjedhessen át más emlősre. Magyarországon megközelítőleg 75 ezer vörös róka él. A tavalyi és az idei adatok azt mutatják, hogy a rókák mintegy háromnegyede vette fel az immunizáló csalétket.

Címkék#civil élet

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában