eger

2017.08.23. 20:30

Top 10 látnivaló, ha Egerbe utazna

Legyen szó kultúráról, vallásról vagy szórakozásról, aki Egerbe látogat, garantáltan megtalálja, amire éppen vágyik. Segítségképpen összegyűjtöttünk tíz helyi nevezetességet, amelyet semmiképp nem érdemes kihagyni, ha a megyeszékhelyre utazna.

1. Egri vár

Az Egri vár a hevesi megyeszékhely nagy történelmi múltra visszatekintő történelmünket meghatározó építménye. A hozzá fűződő 1552-es ostrom, és ennek regénybe foglalása tette világhírűvé és időtlenné, mikor is várvédők Dobó István kapitány parancsnoksága alatt az Oszmán Birodalom túlerőben lévő hadát hősies küzdelem árán megfutamították. A vár és a környező terület az egyik első vármegyénk volt, melyet még Szent István királyunk alapított. A Miniszterelnökség bejelentése szerint még az idén elkezdődhet az egri vár és környezete fejlesztési programjának megvalósítása csaknem 5 milliárd forint költségvetési forrás bevonásával.

2. Bazilika

Eger egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb temploma, a Bazilika. Hild József tervei szerint 1831-1837 között épült Pyrker érsek megrendelésére. A főszékesegyház előtti téren álló szobrok Marco Casagrande alkotásai. A Bazilika orgonáját a XIX. század végén a salzburgi Moser cég szállította. Főszezonban, a déli órákban mindennap orgona-bemutatót hallhatnak az ide betérő érdeklődők. Azt pedig csak kevesen tudják, de az egri bazilika alatt hatalmas kripta terül el, amelyben néhai egyházmegyei vezetők, kiemelkedő egri polgárok nyugszanak.

3. Minaret

A Minaret Európa területén legészakabbra épített török kori műemlék. Az építmény 14 szög alaprajzú és 40 méter magas. A faragott homokkőből épült torony viszonylag jó állapotban vészelte át az évszázadokat. Magas törzsén belül 97 csigalépcsőfok vezet fel a körerkélyre, amelyet vaskorlát övez. Az építményt a jelenleg is tartó felújítás idejére tartóoszlopokkal támasztották alá.

Fotó: Korsós Viktor

4. Szépasszony-völgy

A mai Szépasszony-völgyi pincesorok, mintegy emberöltő óta Eger legismertebb részét képezi. Borospincéi az utóbbi néhány évtizedben idegenforgalmi jelentősége révén országos hírre tett szert. A ma használatos Szépasszony-völgy nevének első levéltári említése egy 1843-ban készült iratban található. Az esztétikus utcabútorok, az ápolt zöldterületek, a kialakított szalonnasütő helyek, a szabadidős rendezvények folyamatosan növekvő száma, mind-mind hozzájárulnak a terület töretlen fejlődéséhez, egyre több hazai és külföldi vendég megelégedésére. A Szépasszony-völgy nyári rendezvényeinek egyik fő helyszínét jelenti a szabadtéri színpad.

5. Érsekkert

Az egri Érsekkert a Klapka György és a Hadnagy utcák határolta területen fekszik. A park keleti oldalán folyik hangulatos, árnyas medrében az Eger patak. Egykor vadászterületként funkcionált, majd Erdődy Gábor egri püspök keze alatt, elkezdődött díszkerti kialakításának munkálatai. Eszterházy Károly később elkerítette a területet, kerítésének maradványai, a Fazola Henrik által készített díszes kovácsoltvas kapuk ma is láthatók a park északi és nyugati oldalon. Az 1990 előtt még Népkertnek nevezték a parkot, amely ligetes-fás zöld területével kiváló pihenőhely mindenki számára.

6. Dobó tér

A Dobó tér Eger legegységesebb, legzártabb tere. A teret két nagy jelentőségű szoborkompozíció díszítette. Az egyik, a tér közepén álló tekintélyes méretű, 1907-ben felállított várvédő Dobó István szobra, amely Stróbl Alajos alkotása, és máig látható a téren. A másik az Egri Vár védőinek emlékét őrző Végvári Vitézek szobor kompozíció, amelyet 2015–ben a belvárosi rehabilitáció során áthelyeztek a szomszédos térre. A nagyjából trapéz alakú, barokkos hangulatú, hosszúkás tér hossztengelye északkelet–délnyugati tájolású. A tér határa délkeleten a minorita rendház, a minorita templom és a városháza, délnyugaton barokk lakóépületek, északnyugaton a Centrum Áruház vasbeton épülete, míg északkeleten az Eger-patak, de a patak túlsó partját is a térhez számolják, és gyakran kis Dobó térnek nevezik.

7. Gárdonyi Géza Színház

Állandó kőszínháza 1904 óta van Egernek. Az egész színház 920 négyzetméter területen épült fel. A színházavató díszelőadásra 1904. augusztus 20-án került sor. Az est díszvendége Gárdonyi Géza volt, aki külön erre az alkalomra írta a „Dobó István szelleme” című előjátékot. 1955-ben Eger végre önálló társulattal rendelkező színházat kapott, az épület ekkor vette fel a Gárdonyi Géza nevet. 2000-ben a rekonstrukció és bővítés megvalósulásával lényegesen javultak a színház működési körülményei, és mintegy 1500 négyzetméterrel növekedett a az épület alapterülete.

8. Líceum – Eszterházy Károly Egyetem

A Líceum 1765-től 1785-ig épült. Az eredeti terveket Gerl Mátyás készítette, majd Fellner Jakab fejezte be. Névadója az építtető püspök Eszterházy Károly. A hatalmas, szabadon álló, kétemeletes épület nagy, négyzet alaprajzú udvart keretez; az udvarba benyúlik a nyugati épület udvari homlokzatának középtengelyében kialakított lépcsőház. Az épület impozáns, késő barokk palotája ma is oktatási célokat szolgál, de a falai között található gyönyörű Főegyházmegyei könyvtár és az egyedülálló Varázstorony megtekintése a turistáknak is feledhetetlen élményt ígér.

9. Török Fürdő

Az egri Török Fürdőt Arnaut pasa emeltette, a gyönyörű, arany kupolás fürdőben a hithű mohamedánok tisztálkodhattak és társaloghattak. Ez a csodás fürdő – többszöri felújítást követően – még mindig áll és hat medencével, magas színvonalú wellness-és gyógyászati szolgáltatással várja vendégeit. A fürdőben aromakabin, infrakabin, gőzfürdő és szauna várja a vendégeket. A masszázskínálatban a szokásos frissítő, nyugtató és gyógymasszázsok mellett a tradicionális török hamam masszázsok is helyet kaptak. A Török Fürdőben található víz gyógyhatása a benne oldott radonnak köszönhető, mely gyulladáscsökkentő és fokozza a szervezet endorfin-termelését, így a közérzetre is kedvezően hat.

10. Kis Zsinagóga

A kortárs művészeti galériának helyt adó Kis Zsinagóga Eger legrégebbi zsinagógája. Az 1820-ban Krausz János kertész tulajdonába kerülő patakparti telket 1845-ben vásárolta meg a zsidó hitközség, majd egy késő klasszicista imaházat épített rá. 1913-tól üresen állt, majd az 1920-as években kultúrházzá alakítottak át. 1924-ben átépítették, de az eredeti nagysága megmaradt. Az 1940-es évek közepéig az egri zsidó hitközség kulturális és szellemi centruma volt, 1945 után a város tulajdonába került.

Források: eger.hu, wikipedia.hu, egriprogramok.hu, tripadvisor.co.hu

Fotó: Wikipedia.hu

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában