2019.07.07. 20:00
Vajon Imre szegény paraszti létben nevelkedett, később tanár és tudós lett belőle
Dr. Vajon Imre tanár úr az idei esztendőben tölti be kilencvenedik életévét. Ebből az alkalomból kerestük fel otthonában a biológiatudományok kandidátusát, az egri felsőoktatási intézmény nyugalmazott tanszékvezető főiskolai tanárát, aki örült munkatársunk érkezésének: éppen másfél évtizede találkoztak egy portré készítésekor.
Dr. Vajon Imre az Ötven év a katedrán című könyvét dedikálja Fotó: Sike Sándor/Heves Megyei Hírlap
Ki merné azt állítani, hogy hetven fölött nem látszik meg az emberen az elrohanó tizenöt év? Vajon Imre tanár úrnak például nehézkesebb lett a járása, bár szellemileg friss, mondhatni a régi maradt. A legnagyobb fájdalma biztosan az, hogy két esztendeje meghalt a felesége, amit az iránta nagy szeretettel lévő család, s az időközben már felcseperedett unokák sűrű látogatása nem tud pótolni. Amikor pedig egyedül marad, messzebbre nyúlnak, és pontosabb képet rajzolnak a múltról az emlékek.
A Hernádnémediben született a tanár úr, mint ahogyan földműveléssel foglalkozó szülei is. Maga dolgozott meg mindenért, amit az életben elért. A kitartást, a célokért való küzdést gyerekként megtapasztalta, és egészen biztos, hogy ez segítette át számos nehézségen pályája során. Az 1929-ben született fiút tizenévesen érte a háború, ami olyan közel jött hozzájuk 1944-ben, hogy volt olyan alkalom, amikor a fűben hanyatt fekve volt kénytelen rettegni, amint elhúz feje fölött a bombázók raja.
Vajon Imre a szegény paraszti világból 1949-ben került az egri pedagógiai főiskolára. Diákként az első időszakban szalmazsákon éjszakázott, s nem sejtette, hogy ez az iskola lesz az a hely, ahol nyugdíjazásáig több mint negyven éven át tanít. Előbb beosztott oktató volt, a négy évtized második felét tanszékvezetőként dolgozta át itt, illetve nyugdíjas korában óraadóként járt vissza, s ki is kerekedett ezzel az itt tanított ötven év. Végzett pedagógusok ezrei emlékeznek a tanár úrra.
Büszke rá, városrészének fertálymesterévé választották a millennium évében.
Kilenc évtized életmorzsái
Vajon Imre 1951-ben végzett diákként gyakornoki beosztásban kezdett dolgozni az egri főiskola állattani tanszékén. Tíz évig volt tanársegéd, kilenc-kilenc esztendeig adjunktus, majd docens. Főiskolai tanári kinevezését 1980-ban nyerte el. Tudományos munkásságának első időszakában a Bükk vizeinek állatökológiai, állatföldrajzi kutatásával, később a lepkék idegrendszerének anatómiai kutatásával foglalkozott. Ötvenévesen, 1979-ben védte meg akadémiai kandidátusi disszertációját. Publikációinak (könyvek, jegyzetek, tanulmányok) száma 120-ra rúg. Ezek közül csaknem harminc szaktudományi, mintegy ötven tudománynépszerűsítő, a többi tantárgy-pedagógiai tanulmány sorjázik. Tucatnyi hazai konferencián tartott előadást, miközben négy országban vehetett tanulmányúton részt.
Tizenegy tudományos társaságnak volt tagja, tizenkilenc alkalommal tüntették ki. Nyugdíjazása után a főiskolán óraadóként dolgozott, s az aszódi evangélikus gimnáziumban tanított hét esztendőn át.
