Jégveszély a megyében: kármérséklő rendszert építenek

Kilencszáznyolcvanhat manuális és automata talajgenerátorral ezüst-jodid oldatot párologtatnak majd a megfelelő helyen és a megfelelő időben – indította e bejelentéssel Suba Péter a beszámolóját az országos jégkármérséklő rendszer kiépítéséről. A NAK szolgáltatási főigazgató-helyettese kitért a beruházás költségére is.

– Számításaink szerint az országos riasztórendszer kiépítésével a harmincháromszorosának megfelelő kárt tudunk csökkenteni vagy megelőzni. Ugyanis a jégkár ma éves szinten Magyarországon a legnagyobb kárelem, ötvenmilliárd forint, tehát ennyi kártól menthet meg a védőrendszer. A beruházás a kiépítéssel, a logisztikai eszközökkel a kamarának közel kétmilliárd forintjába kerül, majd annak fenntartása éves szinten másfél milliárd forint körül alakul. Ennek egy része a rendszert kezelők díjazásából és az ezüst-jodid beszerzési költségéből tevődik össze – tudatta a szakember.

Hozzátette: ­Magyarországot egy tízszer tíz kilométeres rácshálóval fedték le, és annak a sarokpontjaira telepítik a már említett generátorokat. Heves megyében negyvenegy rendszert építenének ki, amelyeknek már a kezelőjét is megtalálták – közölte. Egy kamarai oktatás után pedig már működtetni is tudják a generátort.

Ám a főigazgató-helyettes nem az üzembe helyezés nehézségében látja a jövő tavasszal országszerte kiépülő rendszer gyenge pontját.

– Nem az eszköz ­kezelése okozhat elsősorban majd problémát, hanem, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat kiadja a riasztást, akkor a kezelők legyenek elkötelezettek és kapcsolják be a generátort, mert ezen fog múlni a rendszer üzembiztos működése – hangsúlyozta.

A rendezvényen Kis Miklós Zsolt a vidékfejlesztés aktualitásairól szólt. Az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár elmondta, ezerháromszáz­milliárd forint áll a vidékfejlesztési programban a gazdák rendelkezésére, ehhez különböző pályázatok útján juthatnak.

– Több pályázat is várható még a jövőben. A két jelentős közül, amelyeket még az ősz végén kiírnak, az egyik a borosgazdák számára jó hír – ismertette. – ­Szőlőtelepítési támogatást igényelhetnek, amely a korábbihoz képest abban módosul, hogy olyan területekre is szólhat, ahol korábban nem volt szőlőültetvény. A másik pályázat a mezőgazdasági vállalkozások számára az energiahatékonysági beruházásokat fogja segíteni – tette hozzá.

Portálunk kérdésére az államtitkár kijelentette: Heves megyében a kertészeti ágazathoz köthető pályázatokban – mint a gyümölcstermesztés, vagy gombatelepek létrehozása – legaktívabbak a gazdálkodók.

A napokban döntenek és hozzák majd nyilvánosságra a baromfi-, juh- és kecsketartó ágazat pályázatainak elbírálását, valamint a borászati pályázatok és a kertészeti gépbeszerzések támogatási döntése ugyancsak a napokban realizálódik. Igyekeznek a pénzeket úgy átcsoportosítani, hogy minél több kis- és közepes vállalkozás kapja majd meg a kért forrást.

Kamarai választások lesznek

Jakab István, az ­országgyűlés alelnöke, egyben a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke (MAGOSZ­) a fórumon úgy fogalmazott: a kamarai törvény több változáson ment át, mire sikerült az élethez igazítani. Kitért a föld, a vadászati és az erdőtörvény változásaira is. Elmondta, a november harmadikai agrárkamarai választásokra készülnek. A listaállítást sikeresnek értékelte, valamennyi megyében, összesen 20 szakmai szervezet képviselteti magát, így megvalósult az a cél, hogy minden olyan szervezet szerepeljen rajta, amely tenni akar a magyar agár- és élelmiszer-gazdaságért, valamint a vidékfejlesztésért – fogalmazott. Továbbra is kötelező kamarai tagságban gondolkodnak, mert szerintük ez szolgálja legjobban a gazdák érdekeit, ahogy a falugazdász-­hálózatot is működőképesnek és hasznosnak véli.

Hliva Éva