Kultúra

2009.10.12. 06:54

Ha drágább a művészképzés, kevesebb lesz a növendék

Bár csak terv az alapfokú művészeti iskolák támogatásának csökkentése, mégis vannak olyan oktatási intézmények, ahol a felmérés bizonyította: ha drágább lesz a művészképzés, kevesebb lesz a növendék.

Juhász Marianna

A szakemberek egyetértenek abban, hogy a kormány által tervezett állami támogatás 30 százalékos csökkentésével szinte lehetetlenné teszik a művészeti oktatást, hiszen az elvonásnak az lehet a következménye, hogy sokszorosára növekedik a tandíj. Az egri Farkas Ferenc Zeneiskolának most 532 növendéke van. Egy 18 év alatti jeles tanulónak egy évre 11 ezer 800 forint térítési díjat kell fizetnie.

Az intézmény emellett diákonként évente az államtól 105 ezer forintot kap, amit a város önkormányzata 130 ezer forinttal egészít ki. Az iskola teljes bevétele a pályázatokon elnyerhető legfeljebb 4 millió forinttal egészül ki. Jelenleg ez a négy pillér támasztja alá a megyeszékhely zeneiskolájának költségvetését.

A tervezett módosítások mindezt úgy váltanák meg, hogy egy diák után csak 85 ezer forint járna egy évben, és hiába kapott korábban kiváló minősítést a zenede, az eddig megszerezhető pályázati pénzeknek már csak a felére tarthatna igényt.
– Belegondolni is riasztó, hogy ezek a változások milyen súlyosan érintenék az intézmény működését. Az iskola fenntartása érdekében a szülőknek kellene magasabb térítési vagy tandíjat fizetniük, de tudjuk, hogy úgy, ahogy nekünk, nekik sincs több pénzük – mondta Barczi Edina, a Farkas Ferenc Zeneiskola igazgatója.

– A növendékeink között már elvégeztünk egy felmérést arra vonatkozóan, hogy mire számíthatunk, ha a javaslatból törvény lesz. A becslések szerint a diákok egyharmada nem jönne vissza hozzánk az áremelés után, ami mintegy 100–150 gyereket jelent. Ám ha a létszám csökken, akkor öttel kevesebb pedagógusra lesz majd szükség. Pedig egy művészeti iskolában sokkal olcsóbban kaphatnak a diákok az alapműveltséghez tartozó zenei, tánc- vagy képzőművészeti képzést, mintha magántanárhoz kellene járniuk.

Az egri zeneiskolában a csaknem 12 ezer forintos éves díjért egy gyereknek négy foglalkozást tartanak egy héten. A Farkas Ferenc Zeneiskola igazgatója szerint az is problémát jelent, hogy a kormány költségvetési évben, tehát januártól decemberig terjedő időszakban gondolkodik, míg az intézmények a tíz hónapos tanévet veszik alapul, ami átnyúlik 2010-re. Éppen ezért az sem világos, hogy ha az új törvény lép életbe, akkor az iskolának módosítania kell-e a szülőkkel kötött szerződést, hiszen ők erre a tanévre már rendezték a tandíjat.

– Másokkal ellentétben a zeneművészek szakszervezete mindig nagyon csendben volt. Mi most is csak szép csendben mondjuk a magunkét, nem harsogunk, csak kérdés, hogy vajon így is meghallják-e majd a döntéshozók, hogy milyen következménye lehet annak, ha figyelmen kívül hagyják, hogy milyen pozitívumoktól eshetnek el a gyerekek? Ilyen például a kreativitás fejlesztése, ami ma már sok fejvadász cégnél kritérium egy munkahely megszerzésében – vélekedett Barczi Edina.

A gyöngyösi Vidróczki Alapfokú Művészeti Iskolában jelenleg 97 gyerek tanul táncolni. Ombódi András igazgató biztos benne, hogy ha csökkentik a nekik járó állami normatívát, akkor a jelenlegi formában nem tudják folytatni az oktatást.
– A gyerekektől nem szeretnénk megválni, kevesebb pénzből is szeretnénk folytatni, amit elkezdtünk, de az már csak arra lesz elég, hogy egyszerű szakkörökként működtessük a csoportjainkat, hiszen támogatás hiányában elmaradnak a jelmezkészítések, az utazások és a versenyek – vázolta a várható jövőt a tánciskola vezetője.

A témával a Heves Megyei Hírlap mai számában foglalkozik.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!