Kultúra

2009.11.23. 04:59

Svéd királyi sarj az ezred élén

A levéltáros Pyrker János érsek egri képtáráról írt tanulmánya az oktatási anyag része lett az ELTE művészettörténet szakán.

Szilvás István

 Akár négy évszázadot is visszaugorhat az időben az, aki az állványos létrára kapaszkodva leemel egy-egy vaskos kötetet a mennyezetig magasodó polcokról. Kiss Péter, az Egri Főegyházmegyei Levéltár levéltárosa tizenhét éve dolgozik itt, s éli át ezt az izgalmas időutazást.

– Évente mintegy száz-százötvenen búvárkodnak még itt a régmúlt irataiban. Van, aki a családi gyökereit, más a szülőfaluja történetét kutatja – mondja. A szomszéd asztalnál most is egy kötegnyi megsárgult iratot tanulmányoz valaki, miközben a levéltáros hol iratokat rendez, hol tárgymutatót állít össze, vagy egy újabb érdeklődőnek készíti elő a kért anyagot. Munkaideje után pedig a saját kutatásaival foglalkozik.

Téma van bőven, hol a lokálpatrióták egri sétáin részt vevőknek a kalauzolására, hol hely- vagy irodalomtörténeti előadásra kérik fel, máskor pedig egy-egy készülő tanulmányhoz bogarássza a több tízezernyi dokumentum valamelyikét. Most éppen a várhatóan 2012-ben megjelenő kötetén dolgozik, amelybe Eger művelődéstörténetének kiemelkedő momentumai kerülnek majd, miután itt volt az első magyar orvosiskola, az első magyar nyelvű tanítóképző, s 1865-ben itt jelent meg az első magyar nyelvű nyomdász szaklap is.

Kiss Péternek a Pyrker János László érsek egri képtáráról 1987-ben megjelent tanulmánya az oktatási anyag része lett az Eötvös Loránd Tudományegyetem művészettörténet szakán. Időközben számos egri vonatkozású szócikket készített a Magyar Katolikus Lexikonba. S miután Kiss Péter életében mindig is nagy szerepet játszott a könyvtár, ma is ez az egyik fő kutatási területe.

Többször is foglalkozott ennek a páratlan gyűjteménynek történetével, s neki is sikerült új adatokra bukkannia. Irodalomtörténeti érdekesség például, hogy annak idején Gárdonyi Géza több ízben is vásárolt a könyvtár „fölös példányaiból”. A levéltárban őrzik az író névjegykártyáit, amelyeknek a hátoldalára jegyezte fel, hogy mennyit költött ezekre a könyvekre.

S ami a svéd királyi család és Eger kötődését illeti, a helytörténeti adatok szerint Gustav Wasa – IV. Adolf svéd király egyetlen fia – 1831 decemberétől haláláig a 60. sz. egri gyalogezred parancsnoka volt.

A témával a Heves Megyei Hírlap foglalkozik hétfői számában.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!