Az egyetem eszméje a filozófia tanszék konferenciáján

Tavasszal merült fel, hogy „az egyetem eszméje az európai filozófia történeti, eszmetörténeti hagyományában” kérdéskörét dolgozzák fel az idén – tudtuk meg dr. Loboczky János főiskolai tanár, tanszékvezetőtől. A témaválasztáshoz kapcsolódott az a tény, hogy a főiskola is törekszik az egyetemmé válásra, ezért is lehetett a rendezvény az idei Tudomány Ünnepének központi eseménye.

Olyan, a nemzetközi tudományos életben is tekintélyes filozófusok is elfogadták a meghívást, mint Heller Ágnes, Fehér M. István és Vajda Mihály akadémikusok. Emellett a konferencia díszvendége volt Stumpf István alkotmánybíró, aki bevezető előadásában Eötvös Loránd egyetemmel kapcsolatos gondolatait idézte föl.

– Olyan kérdések merültek fel, mint például az: mi is az európai egyetem hagyománya, különösképpen, ami a humboldti eszmét illeti. Fehér M. István professzor azt hangsúlyozta, hogy milyen nagy szerepe volt a humboldti egyetemi eszmében a kutatás és az oktatás egységének, a kutatás és az oktatás szabadságának, hogy hogyan illeszkedett mindez bele egy humanisztikus embereszménybe – idézte fel a konferencián elhangzottakat a tanszékvezető.

Heller Ágnes igen érdekes előadásában különösképpen aktuális kérdésről beszélt, arról ugyanis, hogy milyen ellentmondásai vannak napjainkban az egyetemi oktatásnak. Ezek a paradoxonok elsősorban abból következnek, hogy kialakult (bizonyos értelemben visszavonhatatlanul) világszerte a tömegoktatás, ami még a felsőoktatásban, az egyetemeken, főiskolákon is jellemző. Szerinte ebben a helyzetben erőteljesen vetődik fel az a kérdés, hogy miképpen lehet mégis a minőséget megőrizni.