Kultúra

2010.12.02. 12:51

Bulgakov a labirintusban

A Mester és Margarita Mihail Bulgakov méltán világhírű főműve, amelyet a szerző – az önéletrajzi motívumok révén – maga is annak tartott.

Egres Béla


Csanádi Judit díszlettervező szerint az egri társulat a Száz év magány után nyolc évvel ismét az emberi lét alapkérdéseinek mélyébe hatol.
– A művet az egyéni és társadalmi szabadság kérdései, kiszolgáltatottságai, küzdelmei és szenvedései kísérik végig a történelem két, egymásra reflektáló korában. Az egyik a ''30-as évek Moszkvája, amely a XX. századi létfilozófia érvényes metaforája, Franz Kaffka bármely műve is játszódhatna abban a korban és azon a helyen. A másik a 0. év Jeruzsáleme, Pilátus és Jézus eszmecseréje azonos kérdésekről – mondja a díszlettervező.

[caption id="" align="alignleft" width="350"] Hüse Csaaba, Kaszás Gergő és Bozó Andrea a Mester és Margarita egyik jelenetében. Fotó: Gál Gábor
[/caption]


Maga a történet folyama dinamikus, szertelen és groteszk, a torokszorító helyzetek fanyar humorba vannak mártva.
Az előadás díszlete a labirintusban tévelygés örök, több ezer éves mítoszát idézi, mai eszközökkel, a MI labirintusunkat. A „labirintus” nem a földi, fizikai világban létezik csak. A szellemi világokkal kapcsolódik össze. ÉG és FÖLD feszül egymásnak. Hogy melyik tartja a másikat, erre mindenkinek magának kell megtalálnia a választ. Mit hordoz az IDŐ? Amikor felidézünk egy kort, akkor az MOST van… – fejtegeti Csanádi Judit.


Nagy odaadással, izgalommal készül a teátrum a december 3-i bemutatóra, a színpadon kíméletlenül elmélyült munka folyik, egy fejmozdulat hitelessége is meghatározó, s ez a koncentráció játékos örömmel párosul.
Csizmadia Tibor szerint a történet sokszínűsége, sokrétegűsége, a fantasztikum váltakozása a realitással, a morális kérdések felvetése, a Pilátus-történet sajátos megfogalmazása, a groteszk hangvétel, az irónia egyidejű jelenléte miatt is érdemes színre vinni a darabot.

Egy Mester és egy Margarita az alapműről, melynek a főszerepeiben láthatja őket az egri közönség

– 17 éves koromban olvastam a regényt, az 1980-as években – mondja Kaszás Gergő. Értelmiségi pályára készültem. Ezért nagyon erősen hatott rám az alkotó értelmiségi és a hatalom viszonya. Bármi furcsa is, de ez mindig időszerű. Mindig lesz hatalom és lesz alkotást létrehozó értelmiségi, akinek ki kell egyeznie vagy meg kell küzdenie a hatalom befolyásolásával. Minden társadalmi rendszerben nehéz alkotó értelmiséginek lenni, és ez az, ami most engem érdekel. Színészként is a legizgalmasabb feladat erről beszélni az előadásban. Nem hiszek abban, hogy a színháznak állást kellene foglalnia. Eleve nagyon nehéz egy regényt színpadra állítani, főleg Bulgakov esetében, hogyan tudjuk a csodát megmutatni. Nagyon világos és jól érthető képi formája lesz az előadásnak.    

 
Bozó Andrea: – Mindenkinek megvan a saját Mester és Margaritája, van saját viszonya a műhöz. Már olvasva is nagy élmény volt a regény. Amikor megtudtam, hogy én fogom játszani Margaritát, akkor újraolvasva még nagyobb erővel hatott rám. Tanulságos és gazdag munkafolyamat volt a próbaidőszak, végigelemeztük Morcsányi Géza adaptációját, de vettünk át más kiegészítést. Nincs a regénynek hivatalos befejezett verziója, így mi is a mi saját adaptációnkat hoztuk létre.      
Szenvedélyes Margaritát szeretnék játszani, aki annyira szereti a Mestert, és annyira hisz benne, hogy mindent képes feláldozni érte, még az ördöggel is cimborál, hogy viszszakapja és megmentse. Kerestem a boszorkányosságát ennek a nőnek, akiben mindenféle lakozik, aki elszánt, nem csak egysíkú, szomorú, szenvedő asszony.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!