Kultúra

2011.01.24. 11:24

Kulimász király az oviban

Fantasztikus élményben lehet részük a kistérség óvodásainak, kisiskolásainak. Megismerhetik dédszüleik gyermekjátékait.

Négyessy Zita


Ha nem volna nyilvánvaló, hogy Egercsehiben az óvoda udvarán állunk, azt hihetnénk, eltévedtünk. Az ablakokon át táncházi muzsika szűrődik ki, s a tapsból, kacagásból is sejthetjük: áll a bál, a gyerekek kitűnően szórakoznak.

[caption id="" align="alignleft" width="350"] A gyerekek ügyesen bekapcsolódtak a foglalkozásba. Gyorsan felvették a ritmust, táncoltak, énekeltek. FOTÓ: ÖTVÖS IMRE
[/caption]


A csoportszobába lépve meggyőződhetünk róla, hogy valóban népzenészek húzzák a talpalávalót, vígan hegedülnek, nagybőgőznek a Tekergő együttes tagjai. A kicsinyek kalapban, koronában – ki milyen mókás alkalmatosságot találva a fejére – ropják a táncot. A muzsikusok Kulimász királyról énekelnek, s az aprónépnek imitálnia kell, hogyan sütögeti szalonnáját a törpe, és persze azt is, hogyan mutat fityiszt az ízes falatért könyörgő fenségnek. A gyerekek mindenben partnerek, egyikük sem vonul félre duzzogva. Élvezik a helyzetet. Nagy esemény ez, immár másodszor, és a tervek szerint még nyolcszor láthatják vendégül az együttest. Ráadásul úgy, hogy fizetni sem kell a műsorért.


A háromórás program összetett. Nemcsak néptáncot tanulnak a gyerekek, hanem népi játékokat is. Harmonikus egységet alkot a testmozgás, a kapcsolatépítés, az alkotás. Az első találkozókor álarcokat készíthettek az óvodások, most bábokat gyártanak. Az alapanyagot is az előadók hozták magukkal, s az együttes tagjai – úgy is, mint gyakorlott szülők – ötleteket adnak, hogyan varázsolható a fakanál malaccá, bocivá. A gyerekek is találékonyak. Közülük Barta Katalin úgy dönt, ő bizony elkészíti a malac testvérét is. Sztaniszláv Solt lelkendezve rikkantja, ő inkább a malac gazdáját csinálja meg a fakanálból.


Dombiné Barta Ágnes vezető óvónőtől megtudjuk, a Mikófalvi Hagyományőrző Együttes és kísérő zenekara, a Tekergő kínálta fel számukra a lehetőséget, hogy ez év augusztusáig 8–10 alkalommal eljönnek az intézménybe ingyen szórakoztatni és tanítani. A gyerekeket már az első találkozáskor lenyűgözte az élőzene. Sokuknak ilyen élménye még sosem volt. Közelről csodálhatták meg a hangszereket, és lelkesen kapcsolódtak be a közös játékba. Annak is örültek, hogy a közösen készített tárgyakat hazavihették, s otthon elmesélhették, micsoda különleges napjuk volt az oviban.

Mit fejleszt a zenés program?

Tóth Nikoletta projektmenedzsertől megtudtuk, hogy 15 oktatási intézménybe – többek között Egercsehin túl Mikófalvára, Szúcsba, Mónosbélbe – látogatnak el programjukkal. A hagyományos magyar értékeket közvetítik, miközben fejlesztik a gyerekek képességeit, személyiségüket, önismeretüket, önbizalmukat, képzelőerejüket, kapcsolatteremtő és nem utolsósorban mozgáskészségüket. A kicsinyek nemcsak szemlélődő befogadói a foglalkozásnak, hanem aktív részesei, sok esetben a főszereplői. A foglalkozások egy-egy témakörhöz kapcsolódnak, így például a fonó, a szüret, a farsang, a vásár. A gyerekek elsajátítják a magyar néptánc alaplépéseit, megismerik a népi hangszereket, új játékokat tanulnak, amelyeket később is szívesen játszanak. Az alkalmanként 3 órás rendezvényen – pihentetőként – a kézműves-foglalkozáson új technikákat és természetes anyagokat ismernek meg. Olyan óvodába is elviszik a programot, ahol nagyon sok hátrányos helyzetű kisgyerekkel foglalkoznak a pedagógusok. A projekthez 19 millió forint uniós támogatást nyert a Mikófalvi Hagyományőrző Táncegyüttes és kísérőzenekara, a Tekergő.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!