A magyarok mindennapjainak részévé tennék a budai Várat

A sajtóbeszélgetésen Fodor Gergely kiemelte: a program következő hároméves ciklusában rendbe teszik a várbeli sétányokat, parkokat és kerteket. Elkezdik az 1945 után ideológiai okokból lerombolt épületek újratervezését és teljes építészeti felmérést végeznek el a Palotanegyedben.

Még idén nyárra elkészül a Lovarda és a főőrségi épület, 2021-ig pedig befejeződik a két épület körüli terület teljes rehabilitációja is, egyebek mellett két, 30 főt befogadni képes óriásliftet építenek oda a vár akadálymentes megközelíthetősége érdekében. Újraépül a Stöckl-lépcső, rendbe teszik a Karakas pasa tornyát – mondta el Fodor Gergely, aki szerint a főőrség épületének földszintjén étterem fog üzemelni, az első emeleten rendezvényterem. Szintén nyilvános rendezvényhelyszínként hasznosítják a lovardát. Északi irányban elkezdődik egy újabb, több száz férőhelyes mélygarázs tervezése és építése is. Hangsúlyozta:

1945 után tudatosan kiszakították a Várnegyedet a főváros és az ország szövetéből, ez a helyzet forrás- és figyelemhiány következtében nem igazán javult 1990 után sem.

Ma a Várnegyed hiába Magyarország leglátogatottabb pontja évi csaknem 4 millió turistával, ha az ide látogató magyarok nem érezhetik magukat otthon a Várban, és a látogatók átlagosan mindössze 47 percet töltenek el itt, gyakorlatilag puszta „kilátópontként” használják a Várat.

A miniszteri biztos szerint ebben a ciklusban elkezdődik az 1946-ban ideológiai megfontolásból lerombolt Külügyminisztérium Dísz téri épületének újratervezése. Az épület az elképzelések szerint kívülről eredeti homlokzattal, belülről modern irodaházként épülhetne meg eredeti helyén.

Fodor Gergely kiemelte azt is, hogy azonnali beavatkozással kell felszámolni a Szent György tér nyugati oldalán tapasztalható áldatlan állapotokat, parkosításra, padok és nyilvános mellékhelyiségek elhelyezésére, látogatóbarát területrendezésre van szükség. A Nemzeti Hauszmann Program célkitűzése, hogy a Szent György tér visszakapja főtér jellegét, ehhez újra kell építeni a tér nyugati oldalát lezáró egykori épületeket. A mostani hároméves ciklusban ezért elindul József főherceg 1968-ban lerombolt palotájának, a hozzá kapcsolódó park, valamint az egykori neoreneszánsz lóistálló újratervezése.

Teljes magasságában, de az eredeti, jóval nagyobb alapterülethez való visszatérés nélkül rekonstruálják az egykori Honvéd Főparancsnokság épületét, amelynek ma csupán torzója áll. Ez az épület lesz a Palotanegyed kapuja, ahol interaktív történeti kiállítások és turisztikai központ kap majd helyet – fűzte hozzá Fodor Gergely.

A következő három évben elvégzik a palota teljes építészeti felmérését. Erre azért van szükség, hogy látni lehessen, miként lehet rekonstruálni a Hauszmann Alajos által tervezett épületkomplexumot, amely ugyan alapterületét tekintve nagyobb részt megmaradt 1945 után, de belső reprezentatív tereit teljesen megsemmisítették – mondta a politikus.

A miniszteri biztos elmondta: a palotán belül jelenleg egy „próbaprojekt” zajlik, a Széchényi Könyvtárat és a Budapesti Történeti Múzeumot összekötő déli nyaktag és benne a Szent István-terem újraépítése, amely a tervek szerint 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt.

A Nemzeti Hauszmann Program következő hároméves munkálataira 36 milliárd forintot biztosít a kormány.

Borítóképünk illusztráció