Művelődés és életvezetés

2018.07.16. 11:57

A minőségi életnek része a minőségi kultúra

Káel Csaba Budapest kulturális és turisztikai nagykövete, a Müpa vezérigazgatója. A Magyar Érdemrend Középkeresztjével és a francia Becsületrenddel is kitüntetett szakember azt mondja: művészeti fesztiválok tekintetében a legkiemelkedőbb hazai rendezvények ott vannak a nagy európai seregszemlék sorában.

Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, az operatív testület elnöke a 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál sajtótájékoztatóján a Müpában, 2017. november 21-én.

Forrás: MTI

Fotó: Mohai Balázs

A Müpa a nyárra igazi különlegességgel készül: weboldalán egészen augusztus 31-ig ingyenesen és regisztráció nélkül érhető el több mint 60 koncert és előadás felvétele. Káel Csabával, az intézmény vezérigazgatójával a Budapesti Wagner-napokról, a szervezésükben megvalósuló Budapesti Tavaszi Fesztiválról, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválról, virtuális valóságról, közönségnevelésről és a nagy nemzetközi díjak és elismerések fontosságáról az Origo stábja beszélgetett.

Idén ön Budapest kulturális és turisztikai nagykövete, valamint megkapta a Magyar Érdemrend Középkeresztjét és a francia állam legfontosabb elismerését: a francia Becsületrend lovagja címmel tüntették ki. Mit jelentenek ön számára ezek a visszajelzések, elismerések?

Az ember dolgozik nagy tempóban, és természetesen jól esik, amikor ezt észreveszik, hogy jó irányba halad a dolog. Március 15-én az a megtiszteltetés ért, hogy megkaptam a Magyar Érdemrend Középkeresztjét, ami úgy volt címezve, hogy a nemzetközi kulturális tevékenységemre reflektáljon. A francia Becsületrend a francia kultúra irányából visszajelzés, hogy elismerik azt a teljesítményt, amit a kultúrák közti párbeszéd, az európai kultúra érdekében teszünk. Ez nemcsak intézményvezetőként megtisztelő, hanem alkotóként is sokat jelent nekem, hiszen több francia operát rendeztem. Az is megható volt számomra, hogy egy magyar és egy francia kitüntetést is kaptam. Ez arra a fontos Kodály-gondolatra rímel, melynek középpontjában az áll, hogy Európában legyünk magyarok, Magyarországon pedig európaiak. Ez szép reflexió erre. Budapest kulturális és turisztikai nagyköveteként is ennek szellemében végzem a munkámat.

Fotó: Csibi Szilvia / Müpa

Több nagy fesztivál – köztük a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a CAFe Budapest – is a Müpa főszervezésében valósul meg. Milyen szempontok érvényesülnek a fesztiválok tervezése esetében?

Öt évvel ezelőtt kezdődött a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál újrapozicionálása, annak köszönhetően, hogy a kormányzat támogatta azt az elképzelést, hogy ilyen színvonalú fesztiválokat csak több évre előre meghatározható fix költségvetéssel lehet sikeresen működtetni. Egy kormányhatározat rendezte ennek a jogi és financiális hátterét, és ezzel elkezdődhetett egy építkezés, ami arról szólt, hogyan tudunk felzárkózni az európai nagy művészeti fesztiválok mellé. Az ötödik évre olyan pozícióba kerültünk, hogy büszkén azt mondhatjuk:

ott vagyunk a nagy európai seregszemlék sorában.

Tulajdonképpen az európai kulturális fesztiválszezont itt, Budapesten nyitjuk meg, áprilisban mi vagyunk az első jelentős fesztivál. A Budapesti Tavaszi Fesztivál időpontjával tehát egy kicsit igazodtunk a többi eseménysorozathoz, a Prágai Nemzetközi Tavaszi Fesztivál következik közvetlenül utána, majd a Bécsi Ünnepi Hetek. Ennek van lokális és térségbeli jelentősége is: a távol-keleti turisták korábban nem nagyon jöttek a Budapesti Tavaszi Fesztiválra, mert egy hónappal hamarabb volt, mint a másik két fesztivál. Most eljönnek, nálunk kezdik, és aztán utaznak körbe Közép-Európában.

A stabil anyagi háttér pedig azt eredményezi, hogy elkezdhettünk létrehozni koprodukciókat külföldi és magyar partnerekkel.

Ez egy fesztiválnak nagyon fontos része, de nálunk filozófia is, a fesztiválmisszó hangsúlyos pontja. A budapesti társintézményeinkkel úgy dolgozunk együtt, hogy a különböző tematikákhoz kapcsolódva olyan produkciókat javasolnak, amelyeket eddig nem tudtak létrehozni, de a fesztivál segítségével ezeket a különleges előadásokat megvalósíthatják. Ennek köszönhetően több mint 50 helyszínen zajlik a Budapesti Tavaszi Fesztivál, azt érzi az ember, hogy mindenhol a helyszín arculatához illő produkciók vannak, kiemelkedő színvonalon.

Hogyan sikerült az idei, 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál?

Idén is nagyon jól sikerült, a látogatók már nagy számban érkeznek nemcsak Magyarországról, hanem külföldről is, erre nagyon büszkék vagyunk.

A nemzetközi visszhangja is kiváló volt. Speciálisan, állandó fókuszként a Budapesti Tavaszi Fesztivál visszatérő eleme Liszt Ferenc alakja és életműve.

Nagyon lényeges Lisztről beszélni: kivételes alkotó, a 19. század egyik legismertebb figurája, és jóval többet kellene vele foglalkozni nekünk is, itt, Magyarországon.

A fesztivál ezt a Liszt-imázst is építi. Érdemes lenne mindenkinek megismerkedni Liszt életével, és erre Budapest az egyik legtökéletesebb helyszín: csodálatos anyag a magyarországi hagyatéka, nem csupán az életének fontos helyszíneire gondolok itt – említhetnénk a templomokat, ahol játszott, vagy a Pilvax kávéházat – hanem arra is, ami fizikailag jelen van, a zongorái, a személyes tárgyai. Érdemes lenne létrehozni egy komoly Liszt-központot Budapesten – a fesztivál ezt a törekvést is támogatja. Ha elmegyünk más nagy európai városba, például Barcelonába, akkor a városi séták is úgy épülnek fel, hogy azokon keresztül meg lehet ismerni a város neves művészeit. De ugyanez vonatkozik Párizsra vagy Brüsszelre is. Ez nálunk is pontosan így kellene, hogy legyen.

Fotó: Posztos János

Miben más a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál?

Ez a fesztivál a Budapesti Őszi Fesztiválból származik. Vitézy Zsófia volt a vezetője hét évvel ezelőtt: előbb a CAFe név és egy új arculat jelent meg, majd később, 5 évvel ezelőtt márkakommunikáció tekintetében és tartalmilag is elkezdtük újragondolni a fesztivált. A CAFe egyébként mozaikszó is, az angol elnevezés, a Contemporary Arts Festival rövidítése. Csodálatos reflexió, Budapest századfordulós szellemi pezsgését juttatta az eszünkbe, hiszen a város nagyon híres volt a kávéházairól, ott ücsörögtek a művészek és a művészetpártolók is. Aki annak idején eljött Budapestre, észrevehette azt a hatalmas szellemi potenciált, ez akkor, itt benne volt a levegőben. Azt gondoltuk, hogy

a 21. században ez a fesztivál, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál lesz olyan, akár egy hatalmas, virtuális kerekasztal, ahová odajöhetnek a mai művészek és a közönség is, és elkezdődhet egy igazán izgalmas párbeszéd.

Komoly lépést tettünk abba az irányba is, hogy szélesítsük a spektrumot: több művészeti ágat is befogadtunk, partnerfesztiválokkal szövetkeztünk, együttműködünk többek között az Art Market Budapest Nemzetközi Kortárs Képzőművészeti Vásárral vagy a Margó Fesztivállal. Így létrejött egy nagyon izgalmas, mai fesztiválszövet, amiben mindennek helye van a kortárs zenétől a divaton át egészen a színházig. Azt látjuk, hogy az ide becsöppenő külföldieket is évről évre megérinti ez a hangulat, élvezik ezt az összművészeti pezsgést.

A kulturális turizmus jelentősége hatalmas, a kutatások kiválóan mutatják, hogy az átélt élményeken keresztül az emberek sokkal szorosabban kötődnek egy-egy országhoz, vagy épp városhoz,

ahogy azt is látjuk, hogy a kulturális turista a legmagasabb minőséget keresi – nem csupán akkor, amikor művészetet fogyaszt, de akkor is, amikor szálláshelyet, gasztronómiai csemegéket, éttermet, egyéb szabadidős programot választ. A CAFe Budapest esetében az is nagyon fontos, hogy aki például képzőművészet iránt érdeklődik, és itt van az Art Marketen, felfedezheti, hogy mennyi minden történik még a városban. Ez országimázs-építés szempontjából is kiemelkedő.

Így lett szép lassan a CAFe Budapest a térség egyik legfontosabb kortárs művészeti fesztiválja. Idén október 5-én kezdődik majd a fesztivál, és többek között olyan nagyszerű hazai és nemzetközi sztárokat köszönhetünk majd Budapesten mint Ólafur Arnalds, a Sinfonietta Rīga, The King's Singers, Várjon Dénes, Dean Brown, a Recirquel Újcirkusz Társulat, Marialy Pacheco vagy a belga Peeping Tom.

A Budapesti Wagner-napok közel egyidős a Müpával. Idén milyen újdonsággal készültek, és mi várható jövőre?

Igen, a Budapesti Wagner-napok 2006 óta eltelt több mint egy évtizedben a Müpa nagyon komoly albrandje lett.

Négy évvel ezelőtt a New York Times is elismerően írt a fesztiválról,

egyenesen úgy fogalmazva, hogy ha valakinek nincs jegye a Bayreuthi Ünnepi Játékokra, annak érdemes Budapestre látogatnia, mert hasonlóan nagy élmény éri majd. Ez köszönhető a nálunk fellépő hazai és nemzetközi sztároknak, annak a koncepciónak, amit annak idején kialakítottunk, Kiss Imre akkori igazgatóval és Fischer Ádám művészeti vezetővel, és annak is, hogy a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterme a világ egyik legjobb akusztikájú tere.

Egészen különleges módon tudjuk itt megmutatni Wagner művészetét: ebben a térben létrejöhet egyfajta intimitás, ami azért nagyon érdekes, mert a nagy Wagner-operákban inkább a monumentalitás érzékelhető, itt pedig az emberi apróságok, vonatkozások.

Tulajdonképpen ez egy kamara-Wagner-játék, ami arra ad lehetőséget, hogy újraértelmezzük a zeneszerzőt. Wagner ugyan különböző korokba helyezi el a történeteit, mégis állandóan emberi karakterekről, pszichológiai helyzetekről ír. Jó így megmutatni a wagneri életművet. Idén különlegesség volt a Trisztán és Izolda bemutatónk, de a Tannhäusert és A bolygó hollandit is láthatta a közönség. Ebben az évben ráadásul a Budapesti Wagner-napok új, önálló arculatot kapott, ami szintén abszolút a zeneszerző újító szellemiségét mutatja be mai formában. Wagner a saját korának innovatív alkotója volt, forradalmasította a zenei szerkesztést azzal, hogy kiválasztott egy vezérmotívumot, és azt dolgozta fel különböző formákban a műveiben. Nálunk a vezérmotívumok hangrezgéseinek a vizualizált képéből épülnek fel az arculati elemek egy kreatív mérnökök által alkotott speciális szoftver segítségével, végül pedig kirajzolják Wagner W-betűjét.

Nagyon izgalmas, mai forma, ami a zenéből születik, és évadról évadra dinamikusan változik majd: minden évben az adott operának a vezérmotívumából alakulnak ki a kreatív anyagok.

Természetesen sok szempontból már 2019-re készülünk: jövőre visszatér A nibelung gyűrűje, ráadásul duplán, és már most hatalmas az érdeklődés itthon és külföldön, a bérleteink közel felét már értékesítettük a jövő évi Budapesti Wagner-napokra, érdemes tehát sietni a rajongóknak.

Hogyan tud egy kulturális intézmény lépést tartani a mai világgal?

A Müpa a magyar és az európai művészeti élet egyik kiemelkedő központja.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ne csak figyeljük, de alakítsuk is a kulturális trendeket,

kutatva és a kultúra területére adaptálva a legizgalmasabb és legújabb eszközöket, technológiákat, megoldásokat. Nem mindig könnyű ebben a hatalmas médiazajban minőségi kultúráról beszélni: a történetmesélés új, innovatív eszközeire van szükség. A Müpa-élmény része, hogy itt olyat láthat a közönség, amit máskor-máshol nem. Ez a fiatalabb generáció számára is nagy vonzerő. A VR (virtuális valóság) technológia pedig egy különleges eszköz: ha már minden egyébre fel lehet használni, akkor miért ne lehetne arra is, hogy például bemutassuk a Müpa épületét. Vagy arra, hogy bemutassunk gyerekeknek hangszereket, amelyeket interaktív módon ki is próbálhatnak VR-headsetek és fülhallgatók segítségével. Sőt, rendszeresen rögzítünk 360 fokban különböző produkciókat, az újcirkusztól kezdve az operabemutatóig: így tulajdonképpen a VR technológia segítségével a néző is bekerülhet abba az alkotói térbe, ahol maga az előadás létrejön, megszületik.

2011 óta vezérigazgatója a Müpának. Milyen szempontok alapján irányította a fejlődést?

Nagyon szép örökséget vettem át annak idején, amikor elődöm, Kiss Imre átadta nekem a stafétabotot. Az volt a feladatom, hogy hogyan tudom az addigra már 6. éve épülő márkát továbbfejleszteni, úgy, hogy a kínálat szélesedjen, és minél több emberhez juthassunk el. Ugyanakkor felkínálni a kultúra által kifejezhető identitást, ami a miénk. Ezek voltak a fő motívumok. Programszerkesztésben, a kommunikáció területén is a minőség a legfontosabb kulcsszó.

Nagyon érdekes, mert a fogyasztói társadalomban van egyfajta minőségkultusz, mindenki a minőségi autókra vágyik, bizonyos termékekből az emberek kifejezetten a luxuskategóriákat keresik, de a kultúrában ez még nem ilyen hangsúlyos.

Pedig a minőségi élethez a minőségi kultúra élménye is szervesen hozzátartozik.

Ez fokozottan érvényes Magyarországra, hiszen elképesztő a kulturális örökségünk, és az a feladatunk, hogy ezt megmutassuk, feldolgozzuk, generációról generációra elérhetővé, átélhetővé, élvezhetővé tegyük. A minőség azt is jelenti, hogy ami a Müpában megjelenik, az legyen egyedi, innovatív és emlékezetes. Nagyon szerencsések vagyunk, mert az elmúlt 13 évben a Müpa körül kialakult egy csodálatos közösség. A közönség és a közösség között csupán egy n betű a különbség, de a mi közönségünk olyan erős, hogy ezt az n betűt akár ki is vehetjük. Ez a közösség kíváncsi a kultúrára, és kíváncsi egymás történeteire is: itt töltenek el néhány órát, közös élményeik vannak, itt, nálunk, együtt töltődnek fel. A művészetnek az az igazi varázsa, hogy az emberekhez közvetlenül juttat el energiát: ezt minden műfajban lehet érezni, egy pop koncerten ugyanúgy, mint egy Bach-oratóriumot hallgatva. Ennek szeretnénk itt a Müpában teret adni. Nagyon fontosnak tartom a nemzetközi partnerségek kialakítását is: mára Pekingtől New Yorkig vannak partnerintézményeink, koprodukciós partnereink, szoros kapcsolataink, egyrészt a Müpa oldaláról, másrészt a fesztiválok kapcsán is.

Végül pedig: milyen jövőre vonatkozó céljai vannak?

A legfontosabb célunk az kell hogy legyen, hogy azt a csodálatos kulturális örökséget, amit kaptunk, sokrétűen feldolgozzuk, és hozzátegyük a saját tapasztalatainkat, hiszen egyszer mindezek összessége lesz az, amit a következő generációnak mi is átadunk majd. Erre nagyszerű példa a Müpa következő, 2018/19-es szezonja, nagyon büszke vagyok rá, hogy minden eddiginél több bérlet talált gazdára a jövő évadra. De a két említett, nagy városfesztiválunk is kapcsolódik a fenti gondolathoz: a Budapesti Tavasz Fesztivál inkább a ma is fontos hagyományainkra, tradícióinkra, a „klasszikusokra” koncentrál, míg a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál a jelenünkre, a mai életünkre. Ennek szellemében próbáljuk továbbra is úgy kialakítani a programot, hogy minél több célcsoportot legyen képes megszólítani mindkét fesztivál.

A Müpa egy hatalmas kommunikációs felület, ami nemcsak kinyilatkoztatja, hogy „higgyétek el, Bartók isteni, hallgatni kell”, hanem megpróbál párbeszédet kezdeményezni a fiatalabb generációval is.

Nagyon sok partneriskolánk van, egyetemi szakkollégiumokkal is jó viszonyt ápolunk. Azt gondolom, hogy a kulturális élményeken keresztül fejleszthető kreativitás arról is szól, hogy több irányból lássuk az életünkben felmerülő problémákat, így több esélyünk van megoldásokat találni is. Ez egy filozofikus cél, egyébként pedig az is nagyon fontos, hogy minél több magyar tehetséget tudjunk helyzetbe hozni a nemzetközi színtéren, hogy később ők lehessenek a magyar kultúra nagykövetei.

Borítókép: Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, az operatív testület elnöke a 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál sajtótájékoztatóján a Müpában, 2017. november 21-én. Forrás: MTI / Mohai Balázs

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában