„Ha Liszt Ferenc még élne, biztosan jazz-zongorista lenne”

Az Erkel-díjas jazz-zongorista, Binder Károly és egykori tanítványa, Káel Norbert egészen formabontó vállalásra szánták el magukat: koncertjükön Liszt Ferenc zenéjét fűszerezik meg jazzel, hogy megmutassák, nem léteznek műfaji határok.

Azonban jogosan merülhet fel a kérdés, mégis hogyan lehet a zeneszerző műveit úgy elegyíteni a jazzel, hogy azok megőrizzék a maguk jellegét?

„Liszt harmónia- és dallamvilága több szinten is kompatibilis a jazzel” – nyilatkozta korábban Káel Norbert. Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy

Liszt Ferencet nem csak virtuozitása, hanem improvizációs készsége is egyedülállóvá tette, ez a két képesség pedig immár leginkább a jazzmuzsikusokat határozza meg.

Így már nem is tűnik annyira elvetemült állításnak mester és tanítványa felvetése, amely szerint, ha Liszt Ferenc ma élne, bizonyára jazz-zongorista lenne.

Ezen az esten a két jazz-zongorista nem arra vállalkozik, hogy Liszt-műveket interpretáljon: saját szerzeményeikben és az azokat átszövő improvizációkban sokkal inkább kiindulópontként tekintenek a liszti dallam- és harmóniavilágra.

A két műfaj elegyítése egyébként sem áll távol Bindertől és Káeltől, akik zenéjének alapvető eleme a különféle műfajok házasítása. Binder például már komponált concertót nagyzenekarra, Káel legfontosabb együttese, a Jazzical Trio pedig nevében is mutatja, hogy klasszikus darabok jazzes átlényegítése alkotja gazdag repertoárját.

Borítókép: Binder Károly és Káel Norbert. Fotós: Csibi Szilvia