Fotó: Mirkó István / Magyar Nemzet

Filmügyi kormánybiztos: sokkal jobban oda kellene figyelni a szakember-utánpótlásra

A művészeti oktatásban is kulcsfontosságú, hogy korszerű és átgondolt legyen a rendszer, amelyben a kiváló tehetségek továbbörökíthetik a képességeiket – mondta Káel Csaba filmügyi kormánybiztos. Szerinte profitálnunk kell a neves hazai és nemzetközi szakemberek tudásából, akiket a jelenlegi egyetemi rendszerben sajnos csak nehezen hívhatnak tanítani az egyetemek.

A Káel Csaba szerint az egyetemi modellváltással kiszámíthatóbb jövőjük lenne a hallgatóknak, hisz képzésük össze lenne hangolva a piaci igényekkel. A filmügyi kormánybiztossal a Magyar Nemzet készítette az alábbi interjút:

Filmügyi kormánybiztosként mit gondol arról, ami régi alma matere, a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) körül történik? Az átalakítása ellen már tüntettek is, pedig a többi egyetem, köztük egy művészeti is, elfogadta és üdvözölte az új modellt.

Van egy mozgóképágazati koncepciónk, amelynek a lényege az, hogy minél több minőségi mozgóképes tartalom készüljön és a lehető legszélesebb közönséghez jusson el. Nem kérdés: ehhez szakemberekre van szükségünk. A mozgóképes szakma – a vezető művészektől kezdve a háttérmunkásokig – húszezer embert foglalkoztat. Össze kell hangolni az ágazat igényeit az oktatással, hiszen a világon mindenhol másutt így történik. Meg kell nézni a jól működő hazai és nemzetközi struktúrákat, például azt, hogy az egészségipar hogyan tud kiépíteni jól működő kapcsolatot az orvosi egyetemekkel, mert ez lehet a követendő, példamutató irány a SZFE esetében is: ugyanis az a cél, hogy olyan művészek és szakemberek érkezzenek a filmiparba, akikkel jól tudunk dolgozni és ők is megtalálják a számításukat. Annál is inkább, mert ebben az ágazatban most már komoly potenciál van, hiszen a kontinentális Európában Budapest lett a legnépszerűbb filmgyártó központ. Ez nagyrészt a külföldi bérmunkákra értendő, de nagyon szeretném – és ehhez az egyetem közreműködése is kell –, hogy a hazai tartalomgyártás is megerősödjön, emelkedjen a színvonal.

Ön 1989-ben végzett. Milyen volt akkor az oktatás? Érezték, hogy változtatni kell az elavult szerkezetén?

Meggyőződésem, hogy a fejlődés kulcsa a közös gondolkodás és a készség a változásra. Változnia kell a Színház- és Filmművészeti Egyetemnek, ez elkerülhetetlen, hisz minden hosszú távon gondolkodó ember szerint most lépni kell. 1986-tól 1989-ig jártam Makk Károly osztályába, és már a 1988-as veszprémi diákparlamentbe is azért mentünk, hogy változtatni próbáljunk a dolgokon. Nem önmagunkért, hanem a szakma jövőjéért, hisz 1989-ben megszűnt az a fajta filmkészítési környezet, ami a szocializmusban volt. Addig minden évfolyam az állami filmstúdiókban helyezkedett el, de mi nem: mi lettünk az első munkanélküli osztály. Több kísérlet volt az oktatási rendszer megújítására. Szomorú, hogy az egyik legjobb tanárom, Gazdag Gyula a kilencvenes évek elején meg sem állt Los Angelesig, mert az általa is sürgetett, elodázhatatlan szakmai reformot nem lehetett véghezvinni. A tengerentúlon a UCLA professzora lett, a hollywoodi forgatókönyvírók nagy részét ő képezte ki. Szükségünk lenne az ő tudására, őt is jó lenne hazahívni.

Palkovics László miniszter szerint az a cél, hogy minél több neves külföldi előadót is bevonjanak a képzésekbe. A modellváltás lehetővé tenné a meghívásukat.

Annak idején, amikor egyetemre jártam, Szabó István kihasználta az Oscar-díjával szerzett presztízsét, és tanítani vagy óraadónak hívta a kor legkiválóbb magyar és külföldi szakembereit. Minket Nemeskürty István, Bacsó Péter, Illés György, Ragályi Elemér és persze sok külföldi rendező is tanított. A szakma színe-java. Viszont a mostani rendszer merev és nehezen teszi ezt lehetővé, nehéz óraadónak, vendégtanárnak meghívni a szakembereket, az új modellben várhatóan ez könnyebb lenne. A Zeneakadémia is hasonló nehézségekkel küzd. Ez azért is fontos kérdés, mert én úgy gondolom, hogy a művészeti képzésben létezik egyfajta „DNS-rendszer”, átörökíthető jellegzetes szemléletmód. Liszt Ferenc a legkiválóbb tanítványainak nemcsak a kottát tanította meg, hanem azt is, hogyan kell lenyomni a zongorabillentyűt. A filmművészetben is van egy sajátos, különleges magyar látásmód, ugyanakkor rengeteg karakteres alkotói hang és világ: ezt át lehet és át is kell adni az utánpótlásnak. Az egyetem feladata az lenne, hogy egy átgondolt stratégia részeként meghívják azokat, akikre szükség van ahhoz, hogy ez a széles horizont feltáruljon az új generációnak. Azért emeltem ki Gazdag Gyulát a forgatókönyvírás kapcsán, mert ezt a területet alapvetőnek tartom a filmezésben. Az ilyen emberek tudásából profitálnunk kell.

Leginkább a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hasonlítható a Színház- és Filmművészeti Egyetemhez. Fülöp József rektor nemrég azt nyilatkozta, hogy az átalakításokkal sem az egyetem autonómiá­ja, sem a művészeti szabadság nem csorbul, sőt biztosabban tervezhetnek hosszú távra, akár új képzéseket is indíthatnak. A SZFE-ből viszont politikai ügyet próbálnak csinálni, Hegedűs D. Géza, az egyik oktató fideszes térfoglalásról beszélt.

A nyitottság, a képesség a folyamatos fejlődésre a művészet területén is elengedhetetlen. Az egyetemnek változnia kell: hogy miképpen változik, az közös felelősségünk. Célszerű szakmai kérdésként kezelni az egyetem átalakításának tervét. A múlt értékeit megőrizve, az eredményekre építve, az új működési modellek hozta lehetőségekre nyitottan kell gondolkoznunk az átalakításról. Közös érdek, hogy ne boldogtalan emberek kerüljenek ki az egyetemi képzésből, hanem olyanok, akik könnyen megtalálják a helyüket, sikeresek lesznek. Elképesztő hiányosságok vannak az oktatás terén, hisz a forgalmazást például csak a gyártásszervező szakon oktatják, nem hívják rá fel a figyelmet, pedig ma a forgalmazási forradalom korát éljük. Megmozdult körülöttünk a világ, alkalmazkodnunk kell a változásokhoz, minél jobban helyt kell állnunk az új versenyben. Szerintem sok olyan magyar film is van, amelyik sikeresebb lehetett volna, ha megtalálja a megfelelő forgalmazási csatornáját, hisz sokkal több emberhez jutott volna el.

Ön rendszeresen tárgyal a nemzetközi filmipar csúcsszereplőivel, akik Magyarországon akarnak forgatni, és bizonyos típusú foglalkozásokra, szakemberekre lenne szükségük, de a jelenlegi oktatási rendszer nem képez ilyeneket. Ha a piac logikája is ezt diktálja, akkor miért tiltakoznak egyesek az átalakítások ellen?

Amikor kineveztek, leültem a legjelentősebb bérmunkákat lebonyolító cégekkel, és ők megfogalmazták az igényeiket; ez egy folyamatos párbeszéd, közös gondolkodás. Az biztos, hogy sokkal jobban kell figyelnünk a szakember-utánpótlásra, a kreatív- és a szakemberképzésre is. A filmintézet hiányszakma-képzéseket támogat, külföldi szakembereket hív meg, hogy képezzék az utánpótlást egyes szakterületeken, ahol jelentős hiány van, mindemellett fontos, hogy az egyetemen is megértsék ennek szükségességét. A bérmunkaszektor igényein túl a kreatív területekbe is jobban bele kell vonni a fiatalokat. Ilyen sarkalatos pont a forgatókönyv-fejlesztés, amiben még mindig nem állunk jól.

Az utóbbi időben a kulturális közéletet a történelmi filmek szükségességéről szóló viták tartották lázban. Mit gondol erről? Várható bármilyen újdonság?

Szerintem ebben félreértés van, mert aki ezzel nem ért egyet, annak azt ajánlom, hogy nézzen körül a nagyvilágban: a népszerű sorozatok nagy része történelmi témájú. Viszont abba is bele kell gondolnunk, hogy a tegnapunk is történelem, és az ezredforduló – hiszen milyen nagyszerű, hogy egy ezredváltást is megéltünk – vagy a rendszerváltozás kapcsán is nekünk, filmes szemtanúknak van komoly adósságunk. Foglalkozni kell saját hőseinkkel, legyenek azok rendkívüliek vagy hétköznapiak, hiszen olyan történelmi, művészeti és sportbeli példaképeink vannak, akiket be kell mutatnunk, de a hősiesség mellett meg kell mutatnunk a tragédiáinkat, kataklizmáinkat is. A film autonóm művészeti ág, és nagyszerű perspektíva van abban, hogy a film nyelvén beszéljünk személyes történeteinkről. Most több olyan film is készül, amely nem tablóként, hanem személyes szemszögből dolgozza fel a múltunkat. Az első világháború utáni traumáinkból indul ki a Post mortem, noha pszichohorror a zsánere, mégis bizonyos szempontból történelmi film. A Nincs parancs! című dokumentumfilm a ’89-es határnyitást mutatja be kiválóan, személyes élmények által, az Eltörölni Frankot középpontjában pedig a Kádár-korszak politikai pszichiátriája lesz.

Négy vidéki színházigazgató is megszólalt, amiért a SZFE-en végző hallgatók nem a vidéki kőszínházakban helyezkednek el, hanem független színházi produkciókban vállalnak munkát, viszont az adófizetők pénzén kiképzett színészektől joggal elvárhatnánk, hogy a nemzeti kulturális intézményeinket erősítsék. Hogyan lehetne ezt megoldani?

Nehéz kérdés, mert a magyar felvevőpiac mérete miatt nincs önálló, kifejezetten filmszínészképzés, a színházi és a filmes területekre ugyanott képzik az előadóművészeket. Közös, elemi érdek, hogy jó viszonyban legyünk a színházakkal, hogy legyen egyfajta mobilitás. Azt gondolom, hogy a színházi tanszékeknek is ugyanúgy ki kell építeniük a kapcsolataikat a színházakkal, mint ahogy a filmesek teszik a filmszakmával. Szorosan kapcsolódniuk kell egymáshoz már az oktatás idejében is, hiszen együtt fogják folytatni. Meggyőződésem, hogy a színházi és filmes alkotók együttműködéséhez jelentős lendületet ad az az új 1,3 milliárd forintos keretösszegű pályázati lehetőség, melynek célja, hogy nyáron a színházak a filmesekkel összefogva tévéfilmeket forgassanak.

Úgy hírlik, hogy az egyetem a doktori képzésében is eléggé tudatosan őrzi a privilégiumait, s a saját szellemi körén kívüli kiválóságokat tudatosan távol tartja a Phd-programjától. Ez nem a megosztottságot erősítő, veszélyes folyamat?

Ha jó és érvényes az alapkoncepció, ami illeszkedik az ágazat elvárásai­hoz, akkor nehéz kirekeszteni bármit és bárkit, mert van egy konszenzusos szakmai irány, amelyhez igazodni közös érdekünk.

Milyen további tervei vannak még a Nemzeti Filmintézetnek?

Regionálisan is meg szeretnénk erősíteni a magyar filmgyártást, szorosabban szeretnénk a V4-országokkal együttműködni, egy koprodukciókat támogató alapítvány formájában. Ehhez is kellenek nagyon jó szakemberek, és ha már az oktatásról beszélünk, jelenleg csak az Erasmus keretében vehetnek részt külföldiek a képzésben. Az én időmben még volt angol nyelvű képzés az egyetemen. Ez azért lényeges, mert ha külföldiek is tanulnak nálunk, már eleve megteremtődik a későbbi koprodukciók lehetősége. Mi ezekkel az országokkal együtt nőttünk fel, közös a történelmünk, a kulturális értékeink és értjük egymás humorát. Mi értjük Hrabalt, a csehek pedig Karinthyt, és nem biztos, hogy ez tőlünk nyugatabbra is evidencia. Ha tartalmi koprodukciók születnek, akkor nemcsak a 10-15 milliós magyar nyelvű piacra, hanem a lengyelekkel, osztrákokkal, északolaszokkal és a balkáni országokkal együtt már egy 150 milliós piacra készítünk tartalmat, és ez nem elhanyagolható különbség.

Dosszié

Hozzászólások

szponzorált tartalom
Mérföldkőhöz ért az atomerőmű-beruházás
Betörés
Míg futballozott, kirabolták Ribéry lakását
nincs lassulás / 1 órája
Továbbra is nagy ütemben terjed a járvány Amerikában
Arizonában meghaladta a százezret a fertőzöttek száma, Miamiban lezárták az éttermeket.
Gyász
"Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam" Nagy szomorúsággal, de Isten akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy BÓDI KLÁRA csipkekészítő népi iparművész, az egri Epreskert úti Óvoda volt vezetője életének 74. évében, 2020. június 29-én megtért Teremtőjéhez. Hamvait 2020. július 10-én 14 órakor az egri Kisasszony temető kápolnájából a református vallás szertartása szerint helyezzük örök nyugalomra. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes! A gyászoló család
Köszönetet mondok mindazoknak, akik CSALA ISTVÁNNÉ temetésén részt vettek és mély fájdalmamban osztoztak. Gyászoló lánya
"Nem múlnak el ők, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek" Juhász Gyula Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték őket, hogy a szeretett szülők, nagyszülők BÉRES SÁNDORNÉ sz. Lakatos Magdolna Állami Áruház - később Centrum Áruház dolgozója és BÉRES SÁNDOR Helyközi Távbeszélő Igazgatóság egri üzem (erősítő) vezetője hosszú útjuk végén békében megpihentek. Búcsúztatásukra 2020. július 3-án 13.00 órakor Egerben a Kisboldogasszony (Kisasszony) temetőben kerül sor.
Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak, akik feledhetetlen halottunk MAJOROS SÁNDOR temetésén megjelentek és mély fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk azokkal, akik ismerték és szerették, hogy HEGEDŰS IMRÉNÉ sz. Pördi Etel 90 éves korában elhunyt. Temetése július 3-án pénteken 14.30 órakor az egri Hatvani temetőben lesz. A gyászoló család
"Ő már ott van, ahol nincs fájdalom, emlékét őrizze béke és nyugalom." Megtört szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy KÁRMÁN GYŐZŐ életének 79. évében elhunyt. 2020. július 03-án engesztelő szentmise után 13 órakor helyezzük örök nyugalomra a Bazilika altemplomában. Köszönjük mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik és gyászunkban osztoznak. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy DR. HOLLÓ BÉLA életének 92. évében elhunyt. Temetése 2020. július 3-án 10 órakor lesz a gyöngyösi Felsővárosi temetőben. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatom mindazokkal, akik szerették és ismerték, hogy drága Édesanyám CSALA ISTVÁNNÉ sz. Farkas Mária életének 88. évében elhunyt. Temetése az egri Kisasszony temetőben 2020. július 2-án 13.30 órakor lesz. Előtte 13 órakor a temető kápolnájában engesztelő gyászmisét tartunk. Gyászoló lánya
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy PALÁNCZ TIBORNÉ sz. Simon Julianna életének 81. évében elhunyt. Temetése Budapesten, az Újköztemető szóróparcellájában lesz 2020. július 8-án 12 órakor. A gyászoló család.
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy BALAJTI LÁSZLÓNÉ sz. Varjas Ilona életének 95. évében elhunyt. Temetése 2020. július 03-án 16.00 órától engesztelő szentmisét követően lesz az egri Hatvani temetőben. A gyászoló család
Fájó szívvel emlékezünk MÁTYÁSI JÓZSEF autófényező-galambász halálának 5. évfordulóján. Felesége, Fia, rokonai, barátai
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy MAJOROS SÁNDOR életének 80. évében elhunyt. Temetése az egri Kisasszony temetőben 2020. június 30-án 13.30 órakor lesz, előtte 13.00 órakor gyászmisét tartunk a temető kápolnájában. A gyászoló család
Tudatjuk mindazokkal, akik ismerték, hogy SLAKTA TIBOR súlyos betegség után 2020. június 3-án életének 70. évében örök békére talált. Hamvait a Grőber temetőben helyeztük végső nyugalomra. Nyugodjon békében! Felesége és lánya
Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak, akik BALÁZS ÁRPÁD temetésén részt vettek és utolsó útjára elkísérték. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy GAJDOS JÓZSEF hosszantartó betegség után, életének 92. évében elhunyt. Temetése a füzesabonyi "falusi" temetőben lesz 2020. június 26-án, délután 14 órakor. Gyászoló család
"A szeretet nem szűnik meg soha." Hálás szívvel mondunk köszönetet a rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek, egykori munkatársaknak és az Egri Fertálymesteri Testület tagjainak, hogy SZABOLCSI ANDRÁS temetésén velünk voltak és mély fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Vincze Tibor hosszantartó betegség után, életének 76. évében elhunyt. Temetése az egri Kisasszony temetőben 2020. június 25-én 14.30 órakor lesz. Gyászoló fiai, menye és unokája
A szeretett Férj, Édespa, Nagyapa, MURÁNYI ELEMÉR életének 81. évében 2020. március 16-án elhunyt. Hamvait szűk családi körben temettük el. Búcsúztatására 2020. június 26-án 16.00 órakor az Ostorosi Római Katolikus templomban kerül sor. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy özv. KIRÁLY ISTVÁN JÓZSEFNÉ sz. Varga Rozália életének 95. évében eltávozott közülünk. Temetése az egri Kisasszony temetőben 2020. június 26-án 15 órakor lesz. Előtte 14.30 órától engesztelő gyászmise a temető kápolnájában. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy MAJOROS ANDRÁS volt Tanácsépítő dolgozó életének 83. évében elhunyt. Temetése az egri Lajosvárosi temetőben 2020. június 22-én 13.30 órakor lesz. A gyászoló család
interjú / 3 órája
Szijjártó Péter: a keleti nyitás politikája abszolút siker
Kühne Gábor/Tari Ottó
Műkincs / 4 órája
Előkerült Septimus Severus szobrának 35 éve ellopott feje
A Kő Lelke / 4 órája
Lenyűgöző kavicsképekből nyílt kiállítás Egerben (fotók)
Heol
LABDARÚGÁS / 5 órája
Fodor Foci emléke a labdarúgás egri ünnepévé koronázta a tornát
B. Cs.
STRANDLABDARÚGÁS / 5 órája
Energia SC: a gyöngyösiek meglepték a mezőnyt
B. Cs.
Búcsú / 5 órája
Előre megírta saját gyászjelentését Ennio Morricone