Húsz éve kezdődött az Utolsó Óra népzenei gyűjtés

„Az ilyen évforduló ünneplésének akkor van értelme, ha az a mának tud üzenni. A négy éven át, 2001-ig tartó Utolsó Órában ma is rengeteg a kiaknázatlan szakmai lehetőség, amit a mai fiatalok és a jövő generációi hasznosítani tudnak. A Hagyományok Háza Kárpát-medencei hálózatát építve sajnos azt látom, hogy drámaian csökkent az adatközlők száma, vagyis az élő népzenei kultúra nem hagyományozódik tovább vagy csak kis mértékben” – mondta Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója, az Utolsó Óra gyűjtés kitervelője az MTI-nek.

Mint felidézte, a rendszerváltozás, 1989 után a korábban a vasfüggöny mögött tartott keleti blokkban a globalizálódó kommersz kultúra elsöprő erővel nehezedett rá a hagyományokra. Hozzátette: lépni kellett, hogy egyfajta utolsó látleletként megpróbálják megmenteni az adatokat ebből a csodálatos népzenei kultúrából. „Az Utolsó Óra programot pártállástól függetlenül valamennyi aktuális kulturális miniszter támogatta. A gyűjtés elindításához hatalmas lökést adott a Fonó megalapítása 1995-ben: egyrészt a ház befogadta a programot, másrészt Lukács József tulajdonos fizikusként tisztában volt az akkor kezdődő digitális rögzítés fontosságával” – hangsúlyozta Kelemen László.

A program mellé állt az MTA Zenetudományi Intézete és a Néprajzi Múzeum is. Négy év alatt több mint 1200 órányi zenét rögzítettek a Fonóban a Kárpát-medence különböző tájairól érkező adatközlőkkel, összesen 112 zenekarral. A muzsikusokat Budapestre hozták, általában 5 napra, hogy itt játsszák le teljes repertoárjukat. A népzenekutató szerint azért e megoldás mellett döntöttek, mert tapasztalataik alapján a helyszíni gyűjtések során nagyon nehéz volt őket ennyi időre összehozni, hiszen mindenki saját napi munkáját végezte.

„Táncházasként szakmai csapatommal jól ismertük a Kárpát-medencét, hiszen korábban Pávai István is, én is rengeteget gyűjtöttünk Erdélyben, Agócs Gergely a Felvidéken, Bodor Anikó ismerte a Délvidéket, Pál Lajosék Kárpátalját. Korábban az analóg nyersanyag mennyisége behatárolta, mennyit lehetett felvenni, a digitális technológiának köszönhetően viszont szinte mindent rögzíteni tudtunk, a beszélgetésektől az elrontott hangolásokon át a zenélésig, minden apróságnak tűnő dolog fontos lehet a kutatók számára. Akár az is, hogy egy tanulatlan falusi muzsikus miként gyárt magának zeneelméletet a húrok egyszerű elnevezésével” – mondta Kelemen László.

Hangsúlyozta, hogy az Utolsó Óra a hangszeres népzene gyűjtésére és rögzítésére koncentrált, miután a nagy elődök, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Vikár Béla, Lajtha László, Martin György vagy Kallós Zoltán szépen feltérképezték a Kárpát-medence vokális népzenéjét.

A kutató kitért arra, hogy bár még nem sikerült minden apró helyre eljutniuk, egy sor olyan dialektusbeli beosztás és különbség kiderült, amit a jövő zenéje lesz a köztudatba átvinni. Példaként említette, hogy Bonchidát a régi felosztásban a Mezőséghez sorolták, de ma már tudjuk, hogy valójában a Kis-Szamos mentéhez tartozik.

A felvett zenei anyag legértékesebb dallamai adatokkal, fényképekkel és szakmai tanulmánnyal 68 CD-n jelentek meg az Új Pátria sorozatban, nagyrészt a Norvég Alap mintegy 200 millió forintos támogatásával. Az elmúlt évszázad egyes gyűjtéseit is tartalmazó, 13 ezer órányi teljes anyag a Hagyományok Háza Folklór Adatbázisában érhető el. Létre szeretnének hozni egy mobiltelefonos applikációt is az anyag lejátszására.

„A még hiányzó helyek, kis völgyek begyűjtésére találtuk ki a Fehér Foltok programot, ami jelenleg is zajlik és megpróbálunk európai uniós támogatási pénzeket is szerezni hozzá” – tudatta Kelemen László.

Az Utolsó Óra elindulásának huszadik évfordulóján idén ősztől havonta egyszer a Fonóban megidézik a korábbi gyűjtési alkalmakat, vendégül látják a megörökített muzsikusok egy részét. Az első alkalommal, szeptember 30-án lesz kerekasztal-beszélgetés, tanítványaival koncertet ad Versendi Kovács József tamburaprímás és táncházat is tartanak a Fonóban.

„Az adatközlők közül nagyon sokan meghaltak az elmúlt évtizedekben, de a még élőket és zenélőket fontos felmutatnunk, mert a fiatalok rengeteget tudnak tanulni tőlük. Október 18-án Görgényoroszfaluból érkeznek zenészeink, november 8-án a kalotaszegi prímás, Barz Emil, december 6-án egy gyergyói válogatott csapat játszik” – fejtette ki Kelemen László az MTI-nek.

A tervek szerint a Hagyományok Háza és a Fonó hamarosan újra megjelenteti az Új Pátria sorozat első 18 CD-jét, majd a következő ötven albumot is hozzáférhetővé teszi digitálisan.

Borítókép: adományozó Fortepan