Régi kincsek vannak Nanó szobájában

Igazi kézműves kincsekből nyílt kiállítás a napokban a Hunyadi utcában. Ügyes kezű elődeink míves, kézműves alkotásai kaptak helyet Verebélyi Balázs otthonának egyik szobájában. Balázs maga is hosszú évek óta alkot, nem véletlenül vehette át tavaly a népművészet és közművelődés kategóriában – kilenc tehetséges társával együtt – a Junior Prima díjat.

Akkor lapunkban is méltattuk az ifjú mestert. Mivel a helyi könyvtárban dolgozik, ott kerestük fel beszélgetésre. Tervei között szerepelt egy állandó kiállítás kialakítása a községben. Mivel régóta gyűjti a település és környéke különböző ­textíliáit, hímzett, szövött, palóc motívumokkal díszített tárgyait, szerette volna mindezt az értéket közkinccsé tenni. Szülei is támogatták, hogy saját lakóházuk egy helyiségében kapjanak helyet a különleges, gyűjtött darabok.

Ez az álom vált valóra, amikor megnyitották Nanó szobáját. Az ünnepségen Fiser Józsefné, népi iparművész – Balázs mentora, mestere – mondott köszöntőt, majd Veres Gábor muzeológus méltatta a fiatal alkotót és a tárlatot.

Balázstól megtudtuk, a célja az, hogy a népművészet ápolása sokáig megmaradjon, s ne csak az idősek, hanem a fiatalok is lássák, becsüljék meg a környék és hazánk szépségeit. Nanó szobájában elődeink bútorai, viseletei, legszebb lakástextíliái láthatók mostantól.

Balázs végzettsége szerint könyvtáros, jelenleg is Recsken, a Nagyközségi Könyvtárban dolgozik. Mesterdiplomáját az Eszterházy Károly Egyetem kulturális örökség tanulmányok szakán szerezte meg. Sokat köszönhet remek mestereinek, támogató szüleinek.

A fiatalemberről az egész környéken tudják, gyermekkora óta gyönyörűen hímez, s hogy komoly a gyűjteménye. Tizenkét éves korában a kalocsai hímzéssel kezdett barátkozni a szomszédban élő Vass Jánosné útmutatása alapján. Bözsi nene akkoriban a Hevesi Háziipari Szövetkezet bedolgozójaként készítette a hímzett textileket. A fiú később gyűjteni kezdte a múlt század eleji kelengyéket, 2006 körül a kalodás, keresztszemes motívumokkal kezdett dolgozni.

Aztán 2013-tól évente kiállítják a viseletes babáit, hímzett darabjait. ­Meghatározó mesterének tartja Fiser Józsefné gyöngyösi népi iparművészt is, akitől elsajátította a szakma csínját-bínját. Onnantól szinte minden évben hímzőtáborokban vett részt Szadán. Az Országos Ifjúsági Népi Kézműves Pályázaton 2011-ben második, majd 2013-ban már első helyet ért el.

Balázs legszebb kincsei egy helyen

– Tény, hogy a hímzéshez rengeteg türelem, kitartás, kreativitás szükséges. Én – mivel napközben dolgozom – csak este tudok leginkább a hímzéssel foglalkozni. Olyankor csend van, és megnyugtat ez a munka. A kreativitás azért fontos, mert mindig kellenek az új ötletek, a régi korok motívumait megpróbáljuk átalakítani, a mai kor ízlésének megfelelővé tenni. A kalodás hímzés gyökerei az 1910–20-as évekre vezethetők vissza, ezt próbálom mai köntösbe bújtatni. Öröm számomra, hogy Recsken jelenleg is működik hímzőszakkör, ahová egyre több fiatal is jár, tehát jó remény van arra, hogy utánpótlása is lesz e régi szép szakmának. Nanó szobájában végre egy helyen láthatók a saját gyűjteményem kincsei – nyilatkozta portálunknak.