Sajátos látásmód

2019.06.22. 15:07

Nem tetszik a románoknak, hogy nemzeti összetartozásukat erősítik a magyarok

A román külügyminisztérium tudomásul vette, de megalapozatlannak tartja, hogy a magyar Országgyűlés kedden a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum (a román fél terminológiája szerint Trianoni Békeszerződés) 100. évfordulóját.

Az erről szóló közleményében a bukaresti külügyi tárca leszögezi: elfogadhatatlannak tart minden olyan próbálkozást, amely „a történelem átírására és revizionista álláspontok hangoztatására irányul”, mivel szerintük ezek ellentmondanak a 21. századi európai valóságnak és annak az együttműködésnek, amelyről a stratégiai partnerségi dokumentumban, illetve a Románia és a Magyar Köztársaság között 1996. szeptember 16-án Temesváron megkötött alapszerződésben állapodott meg a két NATO-, illetve európai uniós tagállam.

Szerintük nincsenek problémák

A román külügyminisztérium megalapozatlannak tartja és elutasítja az országgyűlési határozat indoklását, mivel Románia szerint nem léteznek olyan „máig megoldatlan politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák, amelyeket a békeszerződés okozott”. A román fél szerint a békeszerződés, amely egyebek mellett Románia és Magyarország határát is kijelölte, nem jelent megoldandó problémát, sem tragédiát, miként azt a budapesti parlamenti nyilatkozat „beállítja”.

„Ez a szerződés a jelenlegi geopolitikai valóság egyik meghatározó eleme, és része azoknak a békeszerződéseknek, amelyek véget vetettek az első világháborúnak, a mintegy 19 millió ember életét kioltó valódi tragédiának, utat nyitva a nemzetállamok – köztük Magyarország – megszületésének és megerősödésének” – olvasható a bukaresti közleményben. Hozzáteszik: a trianoni béke aláírójaként Magyarországnak kötelessége a szerződés valamennyi előírását betartani és jóhiszeműen végrehajtani a nemzetközi jog alapelveinek megfelelően.

A román fél nem vitatja el Magyarország jogát, hogy történelme fontos mozzanatairól megemlékezzen, de nem fogadhatja el, hogy ezek a megnyilvánulások megkérdőjelezzék azokat a békeszerződéseket, amelyek a mai Európát meglapozták. Bukarest elfogadhatatlannak nevezi, hogy Magyarország közvetve vagy közvetlenül megkérdőjelezze azt a módot, ahogyan Románia tiszteletben tartja magyar etnikumú polgárai jogait, azzal a céllal, hogy „egy másik nemzethez tartozásuk nosztalgikus, fiktív határok alapján megrajzolt történelmi eszméjét táplálja, amelyet Európa meghaladott az Európai Unió megalakulása által”.

Szerintük modellértékű rendszert alkottak

A bukaresti külügy szerint Romániának és Magyarországnak együtt kell munkálkodnia azon, hogy a béke, az emberi alapjogok, és a társadalmi jólét garanciájaként létrejött Európai Unió megerősödjék, és a kétoldalú jogi-politikai kapcsolatokat is erre az értékközösségre kell alapozniuk.

A közlemény szerint Románia mélyen elkötelezett a „nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek” jogainak tiszteletben tartása mellett, és azon van, hogy minden eszközzel óvja nyelvi, vallási, kulturális és etnikai identitásukat, erősítse az etnikumok közti párbeszédet. A kommüniké megerősíti azt a Bukarest által rendszeresen hangoztatott álláspontot, miszerint Románia az utóbbi évtizedeken fejlett, „modellértékű” rendszert alakított ki a területén élő nemzeti kisebbségek jogainak védelmére.

A román külügyminisztérium közleménye végén megerősíti, hogy a kölcsönös tiszteleten alapuló, a jövő felé forduló, a két ország polgárainak érdekeit szolgáló, pragmatikus kapcsolatokra törekszik Magyarországgal és a magyar féltől is ugyanezt várja el.

A magyarság a megmaradásában és a közép-európai együttműködésben egyszerre érdekelt

Amint azt korábban megírtuk, a magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás évéről hozott keddi határozatában kimondta: támogatja olyan rendezvények, megemlékezések szervezését, valamint oktatási anyagok és filmalkotások készítését, amelyek erősítik a magyarság országhatárok feletti összetartozásának tudatát, önazonossága kifejezését és védelmét.

A parlament az alaptörvényben rögzített felelősségviselés jegyében, a történelmi Magyarország területét szétdaraboló és a magyar nemzet harmadát idegen államok fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátum 100. évfordulójára emlékezve hozta döntését, „számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, de egyben erőt merítve a külhoni magyarság megmaradásba vetett hitéből, és értékelve a 2010-ben megkezdett határokon átívelő békés nemzetegyesítési politika eredményeit”.

A törvényhozók határozatukban kijelentették,

támogatják az állami szuverenitás elvét és a nemzeti közösségek önazonossága iránti jogos igényeket egyaránt tiszteletben tartó új közép-európai együttműködés megteremtését,

amellyel a térség minden állama, nemzete és nemzeti közössége hasznára meghaladható a nemzeti kirekesztés, jogfosztás és korlátozás múltbéli öröksége.

A parlamenti határozatot a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma javasolta az Országgyűlésnek, hangsúlyozva, hogy a határozattal nem pusztán a trianoni tragédiára kívánnak emlékezni, hanem a térség népei felé tett új együttműködési ajánlat révén a közép-európai jövőt is szolgálni kívánják.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában