Háború folyik ellenünk

2019.11.16. 12:56

Gaudi-Nagy Tamás: a nemzeti jogvédelem honvédelem

A törésvonalak ma már elsősorban nem a jobboldal és a baloldal között húzódnak, hanem a nemzetben gondolkodók és a globalista felfogást vallók között.

Nagy szükség van a hazafias jogvédelemre, mert háború folyik az őshonos közösségek ellen – ütötte meg a Patrióta jogvédelem versus liberális jogvédelem címmel rendezett konferencia alaphangját Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője. A tanácskozáson, amelyről a Demokrata számolt be, egyebek mellett napirendre került a migrációs és az úgynevezett LMBTQI-lobbi, illetve a keresztények érdekérvényesítési lehetősége közti különbség és az elcsatolt magyar közösségek jogvédelme, valamint az Európai Unió és a szuverenitásukat védő tagállamok küzdelme.

Zétényi Zsolt volt országgyűlési képviselő, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi elnöke visszatekintve elmondta, hogy a nemzeti jogvédelem gondolata az 1990-es évek második felében zajlott 1956-os sortűzperek idején fogant meg, majd 2004-ben jött létre a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat, amely 2008 óta egyesületi keretek között működik.

A patrióta jogvédelem és a liberális emberijogizmus közti fő különbség szerinte az, hogy utóbbi felfogás az egyéni jogokat mindenek felett valónak tartja,

és perek sorozatával igyekszik társadalmi változásokat generálni. Ezért a nemzeti jogvédelem harcának fő terepe nem lehet a bírósági tárgyalóterem, helyette érdemes támaszkodni például az Alkotmánybíróság biztató jogértelmezéseire. Zétényi Zsolt szerint

a hazafias jogvédelemnek a személy és a nemzet méltósága mellett az igazságossággal és méltányossággal párosuló közjót is szem előtt kell tartania.

A liberális polkorrektségnek konzervatív válfaja is van – ezt már Sayfo Omar, a Demokrata vezető szerkesztője mondta, aki szerint a migrációs válság „iszlámosítása”, azaz a problémák – a párhuzamos társadalmak létrejötte, a közterületi bűnözés és így tovább – e valláshoz kötése elfedi a konfliktusok valódi, szerinte etnikai-kulturális jellegét. Példaként hozta fel, hogy a hollandiai börtönökben a keresztény suriname-iak vannak legnagyobb arányban, többen mint a muszlim marokkóiak.

Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója arról számolt be, hogy az intézet közel húsz jogsegélyhelyet tart fenn a Kárpát-medencében. Ezek ingyenes jogi tanácsadással, illetve szükség esetén képviselettel segítik a hozzájuk fordulókat. Az intézet munkatársai és partnerei évente huszonöt-harminc bírósági ügyben nyújtanak segítséget. Csóti György külön kiemelte:

a kézdivásárhelyi politikai foglyok, Beke István és Szőcs Zoltán ügyét az intézet az Európai Unió bírósága elé kívánja vinni.

Morvai Krisztina volt európai parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy azért folytatnak háborút Magyarország ellen, mert hazánk ellenáll a liberális polkorrektségnek és a szervezett migrációnak. Megjegyezte, hogy a kívánatos támogatás híján ma sem könnyű nemzet jogvédőnek lenni. Ehhez kapcsolódva Gaudi-Nagy Tamás érzékeltette a liberális és a hazafias jogvédők lehetőségei közti különbséget:

míg a Társaság a Szabadságjogokért, az Amnesty International, a Helsinki Bizottság évente több százmillió forintból gazdálkodhat, addig a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és a Szolgálat mintegy kétmillió forintból működik.

– A gyarapodó nemzeti tőkének feladata lenne segíteni a hazafias jogvédelem ügyét – hangsúlyozta Gaudi-Nagy Tamás.

Ifjabb Hegedűs Lóránt az európai és magyar keresztény értékekről szólva méltatta, hogy az Alaptörvény kimondja: „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.” A református lelkész egy kellő világ alapköveinek nevezte a keresztény értékeket, és hangsúlyozta, hogy míg a liberális felfogás szerint minden embert úgy kell elfogadni, ahogy van, adott esetben bűnökkel együtt, addig a keresztény felfogás olyannak akarja elfogadni az embert, amilyennek lennie kellene, a bűnt pedig Krisztus gyűlöli.

A keresztény alapértékek legfontosabbika az életszeretet, amely a magzati élet tiszteletét is magában foglalja, ezért a nemzeti jogvédelemnek hallhatóvá kell tennie a néma sikolyokat

- fogalmazott Hegedűs Lóránt.

Szili Katalin, a miniszterelnök autonómiaügyi megbízottja, az Országgyűlés volt elnöke azt hangsúlyozta, hogy

a törésvonalak ma már elsősorban nem a jobboldal és a baloldal között húzódnak, hanem a nemzetben gondolkodók és a globalista felfogást vallók között.

Mint mondta – utalva Fekete-Győr Andrásra, a Momentum elnökére -, vannak olyanok, akik a romániai elnökválasztási kampányban nem a magyar jelölt, hanem egy román induló mellett kampányoltak. Az őshonos európai közösségek hátrányos megkülönböztetésére rámutatva emlékeztetett, hogy az Európai Parlament idén tavasszal határozatot hozott az afrikai származású embereket Európában megillető jogokról, miközben a Beneš-dekrétumok még mindig érvényben vannak, és Brüsszel általában is eltolja magától 50 millió őshonos európai ember ügyét.

Szili Katalin bejelentette, hogy ennek orvoslására Kalmár Ferenccel, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosával közösen benyújtják az afrikaiak jogairól szóló határozat mintájára az őshonos európai közösségek jogairól szóló határozat tervezetét.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában