kutatás

2021.03.25. 15:35

Biztonságosabb Magyarország a zsidóság számára, mint Nyugat-Európa

A különböző antiszemita kijelentések, továbbá a zsidó közösségekkel szembeni előítéletek időről időre felbukkanó kísérőjelenségei az európai közbeszédnek. A bevándorláspárti nyugat-európai országokban – melyekben a tömeges migráció hatására jelentősen nőtt a muszlim népesség – egyre súlyosabb problémát jelentenek a zsidóellenes megnyilvánulások.

A Századvég Európa Projekt nevű, 30 országra kiterjedő közvélemény-kutatása alapján készült elemzés megvizsgálta a zsidó embereket érintő különbségtétellel, inzultusokkal kapcsolatos lakossági attitűdöket, kitérve arra a kérdésre is, hogy az európai polgárok mennyire érzik, illetve érezhetnék magukat biztonságban zsidóként a saját országukban – közölte a Századvég.

A kutatás alapján megállapítható, hogy az európaiak és a V4-államok megkérdezettjeinek háromnegyede (76-76 százaléka) nem tapasztalt a zsidó személyeket célzó szóbeli bántalmazást környezetében, azonban az országok közötti differenciákat vizsgálva jelentős eltéréseket találunk. Megfigyelhető, hogy a bevándorláspárti, multietnikumú országokban érezhetően magasabb azoknak az aránya, akik zsidó polgárokat érő szóbeli diszkriminációt tapasztaltak. Ennek megfelelően míg Luxemburgban 31, Franciaországban és Hollandiában 23 illetve 20 százalék a zsidókat érintő szóbeli bántalmazást tapasztalók aránya, addig a magyar válaszadók körében mindössze 10 százalék. Ehhez hasonlóan a zsidó emberekkel szemben az ismerősi körében erőszakot a luxemburgi válaszadók 16, valamint a belgák 11 százaléka figyelt meg, ezzel szemben a magyarok esetében ez az arány 2 százalék. Vallási hovatartozás szerint vizsgálva e kérdéseket elmondható, hogy a muszlim megkérdezettek környezetében mélyebben gyökereznek a zsidóságot érő inzultusok.

A keresztény válaszadók 18 százaléka tapasztalt szóbeli, míg a 8 százalékuk fizikai bántalmazást a zsidó polgárokkal összefüggésben, ugyanakkor a muszlim megkérdezettek esetében 30 és 25 százalékra tehető azoknak az aránya, akik az ismerősi körükben a zsidókat célzó agressziónak voltak tanúi szóbeli illetve fizikai formában. Kijelenthető továbbá, hogy az európai válaszadók 11 százaléka tapasztalt a közvetlen környezetében a zsidó személyeket érő erőszakkal fenyegetést. A zsidó polgárokkal szemben fizikai agresszió kilátásba helyezését érzékelők aránya Luxemburgban (20 százalék), Hollandiában (16 százalék) illetve Cipruson (15 százalék) a legmagasabb, és Magyarországon (5 százalék) a legalacsonyabb. A vallási hovatartozás szerinti differenciákat tekintve elmondható, hogy a muszlim válaszadók kétszer annyian (22 százalék) tapasztaltak zsidókat érintő erőszakkal fenyegetést ismerősi körükben vagy környezetükben, mint a keresztény megkérdezettek (10 százalék).

Könnyen belátható, hogy az antiszemita megnyilvánulások, illetve a zsidó embereket érő – bármilyen formájú – inzultusok hatást gyakorolnak a zsidóság biztonságérzetére. A felmérés szerint az uniós és brit megkérdezettek 24 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy zsidóként nem érzi, illetve nem érezné magát biztonságban. Az országok szerinti különbségeket vizsgálva megfigyelhető, hogy azokban az országokban, amelyek a muszlim hátterű migráció által nagyobb mértékben érintettek, magasabb azoknak az aránya, akik zsidóként nem érzik, illetve nem éreznék magukat biztonságban. A hollandok 43, a svédek 39, valamint a belgák 32 százaléka vélte úgy, hogy országában nem vagy nem lenne biztonságos zsidóként élni. Ezzel párhuzamosan Magyarországon (68 százalék) és Horvátországban (62 százalék) a legmagasabb azoknak az aránya, akik zsidóként biztonságban érzik illetve éreznék magukat.

A kutatás kitért a zsidóságot érintő diszkriminációval kapcsolatos lakossági tapasztalatokra is. Kijelenthető, hogy az európai válaszadók 25 százaléka úgy véli, hogy tapasztalható különbségtétel a zsidó emberek és a nem zsidók között, ezzel szemben az 54 százalékuk szerint nem beszélhetünk a zsidó személyeket célzó diszkriminációról.

Azoknak az aránya, akik szerint tapasztalható különbségtétel a zsidók és nem zsidók között Belgiumban (38 százalék), Norvégiában (38 százalék) és Cipruson (33 százalék) a legmagasabb, míg Szlovákiában (15 százalék), valamint Csehországban illetve Finnországban (szintén 15-15 százalék) a legalacsonyabb. Vallási hovatartozás mentén vizsgálva a kérdést elmondható, hogy a muszlim válaszadók körében magasabb (35 százalék) a zsidó embereket érintő diszkriminációt érzékelők aránya, mint a keresztény megkérdezettek (26 százalék) esetében. Magyarországon a válaszadók közel kétharmada (63 százaléka) szerint nem tapasztalható különbségtétel a zsidó polgárok és a nem zsidók között.

Az Európa Projekt kutatásról

2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A Századvég Alapítvány – a magyar kormány megbízásából – 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben ismét elvégezte a kutatást, mely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált.

2020-ban, immár Európa Projekt néven folytatódik a felmérés, melynek célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett – igazodva az Európát érintő legújabb kihívásokhoz – az idei közvélemény-kutatás meghatározó témája a koronavírus-járvány, a klímaváltozás, valamint az antiszemitizmus jelensége. A 2020-as kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára és Svájcra terjedt ki, így összesen 30 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI – módszerrel.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában