Miniszterelnökség: nem értjük, mi akadálya, hogy Karácsony Gergely támogassa a helyreállítási tervet

Ágostházy Szabolcs Karácsony Gergelynek a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek a helyreállítási tervvel kapcsolatban írt levelére válaszolt. Az államtitkár felhívta a figyelmet: a főváros vezetése a helyreállítási terv társadalmi egyeztetési folyamatába csak a terv leadását megelőző hetekben igyekezett bekapcsolódni, „noha a részvételre a kormánytól korábban többször is felkérést kapott”.

Hozzátette:

Palkovics László miniszter csaknem egy évvel ezelőtt, 2020 nyarán – mint európai uniós fejlesztésekért felelős miniszter – levélben kérte fel a főpolgármestert javaslatai megfogalmazására, de kérése válasz nélkül maradt.

Ezt követően a magyar helyreállítási terv társadalmi konzultációja keretében 2020. december 14-én államtitkárként Ágostházy Szabolcs kérte fel a Karácsony Gerely vezette Budapesti Önkormányzatok Szövetségét, hogy vegyenek részt az egyeztetési folyamatban. A véleményezési, javaslattételi lehetőséggel azonban egészen március végéig nem éltek, noha addigra ezt már számtalan érdekképviselet, civil szervezet, önkormányzat megtette – jegyezte meg az államtitkár.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ahogyan arra a főpolgármester levelében hivatkozik, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának március 25-i ülését követően létrejött munkacsoport szinte haladéktalanul megkezdte a munkát, amelyet további szakértői szintű egyeztetések követtek. „Az államtitkárság munkatársai minden tájékoztatást és módszertani segítséget megadtak Főpolgármester úr kollégáinak, hogy – a nem a kormány hibájából előállt késedelem ellenére – a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervhez érdemi észrevételeket tudjanak tenni” – írta az államtitkár.

Ágostházy Szabolcs megjegyezte:

a főváros ezután megfogalmazott javaslataiban a gyakran sokmilliárdos tételeket a főpolgármester kollégái „egy SMS átlagos hosszúságával próbálták alátámasztani”.

A főváros terveinek szakmai kidolgozatlansága és számszaki alátámasztottságuk teljes hiánya még a javaslatok érdemi mérlegelését is rendkívül megnehezítette – emelte ki a politikus.

Emlékeztetett: Budapest az ország legfejlettebb városa, az Európai Unió átlagos fejlettségének 151 százalékán áll, miközben Magyarország több fejlesztési térsége az uniós átlag kétharmadát közelíti. A fővárosi önkormányzat az ország leggazdagabb helyhatósága, ehhez képest a főváros javaslatai a magyar helyreállítási terv forrásainak „közel egyharmadát Budapesten kívánták felhasználni, mit sem törődve Magyarország fővároson kívüli részének igényeivel”.

„Az már valószínűleg a kapkodás következménye, hogy a főváros javaslatcsomagjának jelentős része nem illeszkedik az EU Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének feltételrendszeréhez. A főváros alternatív javaslatának azon elemei, amelyek megfelelnek az uniós szabályozási keretnek, már korábban is szerepeltek a kormány által társadalmi vitára bocsátott tervben” – jelezte Ágostházy Szabolcs.

Hozzátette: éppen ezért nem értik, mi az akadálya annak, hogy Karácsony Gergely főpolgármester támogassa a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet. „Hacsak nem az, hogy önök egyidejűleg közpénzből évente 112 millió forintot költenek arra, hogy Jávor Benedek a főváros brüsszeli képviselőjeként általánosságban a kormány lejáratásán munkálkodjon, a konkrét esetben a magyar érdekek elleni aknamunkával rontsa az ország tárgyalási pozícióját és megpróbálja megakadályozni a nyolc hónapnyi konstruktív előkészítő munka során elkészült fejlesztési terv elfogadását” – jegyezte meg. Kiemelte:

a főváros „évente több mint 100 millió forint közpénzt fizet azért, hogy megakadályozza, hogy Magyarország és Budapest évente több százmilliárd forint forráshoz jusson”.

A kormány a helyreállítási tervet az egész ország érdekeire és az uniós szabályokra figyelemmel dolgozta ki, a partnerségi folyamatban érdemben résztvevő szervezetek véleményének figyelembevételével – hangsúlyozta Ágostházy Szabolcs.

Emlékeztetett: a kormány által benyújtott terv a források 34,1 százalékát az egészségügyre, 20,4 százalékát oktatásra és felzárkóztatásra, 25 százalékát környezetbarát közlekedésfejlesztésre, a fennmaradó részét pedig megújuló energiára, vízgazdálkodásra és körforgásos gazdaságra fordítja. A kormány tervei szerint a fejlesztések egyötöde Budapesten és az agglomerációban valósul meg, illetve ezen felül számos országos léptékű beruházás szolgálja majd a főváros fejlődését.

„A kormány a fővárossal való együttműködési nehézségek ellenére fenntartja azon szándékát, hogy a következő uniós költségvetési időszakban Budapest és agglomerációja fejlesztésére a hazai és az európai költségvetésből több ezer milliárd forint fejlesztési forrást biztosít.

Ennek meghatározó részét egészségügyi beruházásokra, a főváros és agglomerációja közlekedésfejlesztésére, gazdaságfejlesztésre, innovációra és oktatásra, valamint zöld fejlesztésekre, parkokra fogjuk fordítani” – írta a politikus nyílt levelében. Hozzátette: arra kérik a főpolgármestert, hogy „ne folytassa a baloldal sok évtizedes rossz gyakorlatát, és ha már Magyarország nemzetközi érdekérvényesítését támogatni nem tudja, legalább akadályozni ne próbálja, különösen akkor, amikor a helyreállítási terv elfogadása a főváros fejlődésének garanciája is”.