Hiába az uszítás, a magyarok támogatják a Liget-projektet

Mi nem betonligetet, Városligetet akarunk – jelentette ki a közösségi oldalán Budapest 5-ös számú választókerületének DK-s jelöltje, megjegyezve: azoknak, akik a zöldben keresnek kikapcsolódást, akik friss levegőre vágynak, vagy akik a hatalmas épületek helyett inkább fákat és bokrokat akarnak látni, azoknak semmiképpen nem lesz kedvező a ligetben zajló esztelen dúlás.

Oláh Lajos szerint a Liget-projekt részeként zajló építkezések keveseknek pénzt, sokaknak viszont csak csalódást jelent,

így arra buzdította a híveit, hogy állítsák meg a városrombolást, és óvják meg a Városligetet. A gyurcsányista politikus felhívása viszont süket fülekre talált, sőt néhány kommentelőt leszámítva a többség elég világosan a tudtára adta, hogy nem vevő a Liget-projekt elleni uszításra, ugyanis elégedett az eredménnyel.

„Ez a »hirdetés« azoknak szól, akik nem jártak ott (és ők könnyen manipulálhatóak), és elhiszik azt a képet végleges állapotnak” – írta egy egyik hozzászóló, majd egy következő így folytatta:

„Ami eddig kész van, az szuper! Mindenki a csodájára jár! Elég csak kimenni és megnézni, mennyi ember szereti!” – hangsúlyozta.

Volt olyan is, aki azt tanácsolta, a DK-s képviselőjelöltnek, hogy menjen ki és nézze meg a saját szemével, hogy ami elkészült a ligetben, az milyen, utána uszítson ellene. Egy másik kommentelő pedig megjegyezte, ő vasárnap járt a Városligetben, és úgy látszik, előle eldugták azt a rengeteg betont vagy a sok fától-fűtől nem látszott, majd szintén azt tanácsolta a projektet bírálóknak, hogy inkább

nézzenek szét a saját szemükkel, és ne az ellenzéki hozzászólásokat olvassák.

Persze nem Terézváros és Erzsébetváros DK-s országgyűlési képviselője az egyetlen, aki a legtöbbet díjazott városfejlesztés ellen igyekszik hangulatot kelteni, azt szajkózva, hogy beépítik és lebetonozzák a ligetet, ami ezáltal elveszíti közpark jellegét. Emlékezetes eset Budapest főpolgármester-helyettesének, Kerpel-Fronius Gábornak az akciója, aki egyebek mellett a Városliget túlterheltségére hivatkozva azt javasolta, hogy az új Nemzeti Galéria a Budai Várnegyedben található Szent György téren épüljön meg.

A városvezetés által megálmodott betonsivatag viszont finoman fogalmazva sem nyerte el a fővárosiak tetszését, sőt

egyhangúlag jelezték, hogy az új Nemzeti Galéria helye a Városligetben, a volt Petőfi Csarnok helyén van.

A Liget-projekt támogatottságát annak a három reprezentatív, nagy országos és fővárosi mintán készített közvélemény-kutatásnak a megállapításai is visszaigazolják, amelyek szerint a megkérdezettek 70-80 százaléka, azaz döntő többsége támogatja a Liget Budapest-projekt teljes megvalósulását. 2016-ban az Ipsos, 2019-ben és 2020 elején pedig az Inspira Research végzett kutatást a projektről. Az Ipsos eredményei alapján 2016-ban a fővárosiak kétharmada, 2019-ben már több mint hetven százaléka, tavaly pedig a válaszadók nyolcvan százaléka támogatta Európa legnagyobb kulturális városfejlesztésének teljes megvalósulását.

Nő a park zöldfelülete

A fővárosi vezetés által politikai okokból minden eszközzel gáncsolt Liget-projekt hazánk történetének legnagyobb szabású kert- és tájépítészeti programját hajtja végre. A városligeti fejlesztés során eddig csaknem 150 ezer négyzetméter zöldfelület újult meg, 72 ezer négyzetméter burkolt felületet bontottak el, s csaknem ötszáz lombos fát, 70 ezer cserjét és csaknem 140 ezer évelőt ültettek el. A Liget-projektnek köszönhetően több tízezer négyzetméterrel, a korábbi hatvan százalékról 65 százalékra nő a park zöldfelülete. Emellett a projekt eddig átadott elemei már már több mint másfél millió látogatót vonzottak.