Márki-Zay Péter nem ismer senkit, akit migránsok bántottak volna

– A legnagyobb veszélyt nem abban látom, hogy tömegével jönnének a migránsok. Nem ismerek senkit, akit bántottak volna – fogalmazott Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármester és a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje egy lakossági fórumon. A Magyar Nemzet cikke azt írja: a baloldali politikus szerint az illegális migráció csupán politikai manipuláció és riogatás a kormány részéről. Márki-Zay Péter álláspontja egyértelműen belesimul az uniós liberális politikai fősodorba, amely a magyar baloldallal karöltve 2015 óta folyamatosan támadja az Orbán-kormányt, amiért kerítést épített az ország déli határszakaszán, megerősítette a határvédelmet, és nem volt hajlandó elfogadni az Európai Unió területére érkező illegális migránsok kötelező szétosztását az unió tagállamai között.

Miközben a Márki-Zay Péter által is fémjelzett baloldali doktrína folyamatosan bagatellizálja az illegális bevándorlás veszélyeit, a migráció jelenségét pedig igyekeznek összemosni az unión kívülről legális eljárás útján érkező munkavállalókkal, az uniós politika továbbra is ellenzi a határkerítések építését a keletről érkező illegális bevándorlás megfékezésére.

Erről számolt be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán szerdán, mielőtt a NATO keleti szárnyán elhelyezkedő országok külügyi értekezletére utazott. Mint írta: a migrációval megegyező súlyú fenyegetést jelent térségünkre a józan eszüket teljesen elveszítő nemzetközi szervezetek migrációval kapcsolatos politikája. A külügyminiszter rámutatott: Brüsszel kerítésellenes álláspontját az ENSZ menekültügyi főbiztosa tovább tetézte, amikor kedden azt mondta, hogy a határai megvédése érdekében minden erőforrását mozgósító Lettországnak változtatnia kellene a hozzáállásán és beengedni a migránsokat. Szijjártó Péter emlékeztetett: múlt héten lengyel határőrök sérültek meg, az illegális bevándorlók pedig egyáltalán nem hajlandók betartani az európai országok szabályait, nem hajlandók elfogadni azok kultúráját és törvényeit sem.

Az október második felében megtartott Bécsi Migrációs Konferencián is arról számolt be a magyar külügyminiszter, hogy egyre gyorsabban nő a migrációs nyomás az Unió határain: már nem csak déli irányból, de keletről is tömegesen érkeznek a bevándorlók, és a nyugat-balkáni útvonalon is jelentősen növekedett a migránsok száma. Szijjártó Péter kiemelte: a nyugat-balkáni útvonalon október közepéig több mint 82 ezer migráns próbált meg illegálisan bejutni, mivel a tálibok afganisztáni hatalomátvétele óta már 4 millió afgán hagyta el az otthonát és vált országon belüli menekültté. A miniszter hangsúlyozta: ők arra is hajlandók lehetnek, hogy elhagyják az országot.

Habár Márki-Zay Péter és a baloldal az elmúlt néhány hónapban próbált változtatni a migrációs álláspontján, mégis érdemes felidézni, hogy a baloldal jelenleg legerősebb pártja Demokratikus Koalíció, valamint a pártelnök Gyurcsány Ferenc 2018-ig folyamatosan a határkerítés ellen kampányolt. Gyurcsányék 2015-ben erővágóval vonultak le a frissen felhúzott határkerítéshez, majd a kvótanépszavazás bojkottjára biztatták híveiket. A volt miniszterelnök felesége, Dobrev Klára, aki a párt EP-képviselője, valamint a baloldali előválasztáson a DK miniszterelnök-jelöltje is volt, korábban azért lobbizott a Brüsszelben, hogy az Unió ne adjon támogatást Magyarországnak határvédelemre.

Idén augusztusban a szintén Gyurcsány Ferenc érdekköréhez tartozó Karácsony Gergely főpolgármester is hitet tett a migráció támogatása mellett a német Die Zeitnak adott interjúban: „a menedékkérők emberi jogait biztosítani morális kötelességünk, és a programunk része, de nem fogjuk rányomtatni a választási plakátjainkra”, mert „ezzel nem tudunk választást nyerni.” Márki-Zay Péter, a baloldali összefogás utolsó, még talpon maradt miniszterelnök-jelöltje pedig a múlt héten nyilatkozta a CNN-nek, hogy fontos az illegális bevándorlók integrációja, és amíg Magyarország az Európai Unió tagja, addig a kormány ezt nem tudja megakadályozni. „különösen úgy nem tehet különbséget, hogy a fekete bőrű vagy a mohamedán vallású nem jöhet, a többi meg igen”

Ezzel szemben az Orbán-kormánynak világos és határozott álláspontja van a migráció kérdésében: az illegális bevándorlók beengedése helyett a határok védelmét szorgalmazza, amelyet alátámaszt, hogy Magyarország 2015 óta mintegy 1,2 milliárd eurót fordított az ország határának és egyben az EU külső határának védelmére. Orbán Viktor miniszerelnök egy hete arról beszélt egy videóüzenetben, hogy tizenkét ország közösen írt levelet az uniónak, amelyben a kötelező kvóták helyett Európa külső határainak megvédéséhez szükséges lépéseket szorgalmaztak. Ahogy a miniszterelnök elmondta: a kötelező kvóta újra napirendre fog kerülni az EU-ban, miközben a migrációs nyomás folyamatosan erősödik a közép-európai országokon, ide értve Ausztriát és Görögországot is.