Döntő támadás indult Kelet-Ukrajnáért, újabb vásárosokat foglaltak el az oroszok

Moody's: globális recessziót okozhat az ukrajnai háború elhúzódása

Recesszióba sodorhatja a világgazdaságot az ukrajnai háború elhúzódása - áll a Moody's Investors Service kedden Londonban ismertetett szektorelemzésében.

A nemzetközi hitelminősítő a nyolcoldalas tanulmányban közölte: alapeseti előrejelzési forgatókönyve azzal számol, hogy a válság legalább néhány hónapig eltart, és az ukrajnai invázió miatt Oroszországra kirótt amerikai, európai és egyéb szankciók legalább két évig érvényben maradnak.

Ez a forgatókönyv önmagában nem valószínűsít széles körű recessziót, de azt megállapítja, hogy minél tovább húzódik a válság, annál nagyobb a világgazdaság egészére kiterjedő recesszió kockázata.

A cég kidolgozott egy még kedvezőtlenebb forgatókönyvet is, amely Oroszország és Európa energiahordozó-kereskedelmének teljes leállását modellezi.

E forgatókönyv-változat megvalósulása a tanulmány szerint jelentős globális stresszhelyzetet okozna, függetlenül attól, hogy az orosz energiahordozók kereskedelmének leállítását melyik fél kezdeményezné.

Ebben a környezetben egész Európa recesszióban kerülne, és a Moody's által világszerte besorolással ellátott csaknem négyezer nem pénzügyi profilú vállalat 25 százaléka komoly piaci stresszhelyzetben találná magát - áll a hitelminősítő keddi elemzésében.

A Moody's tanulmánya szerint az európai recesszió valószínűleg globális szinten is a növekedés komoly mértékű lassulását, esetleg világgazdasági recessziót okozhatna, és ez jelentős piaci árfolyam-volatilitáshoz, szűkös likviditással jellemzett környezet kialakulásához vezethetne.

Egy ilyen forgatókönyv esetén a magas hozamú, vagyis kockázatos minőségű adósságeszközök felára érdemben emelkedne és problémás szinteket érhetne el ezeknek az eszközöknek a refinanszírozási kockázata - fogalmaznak a Moody's londoni elemzői.

A recessziós kockázat, a magasabb infláció és az emelkedő kamatok több gazdasági ágazatra kiterjedő járványhatást idézhetnének elő, különösen olyan spekulatív - vagyis nem befektetési ajánlású - osztályzattal ellátott vállalatok körében, amelyeknek 2023-ban vagy még korábban lejáró adósságkötelezettségeik vannak - hangsúlyozza keddi elemzésében a hitelminősítő.

Német kancellár: Putyin "viseli a felelősséget" az Ukrajnában elkövetett "háborús bűnökért"

Vlagyimir Putyin orosz elnök "viseli a felelősséget" az Ukrajnában elkövetett "háborús bűnökért" - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár kedden berlini sajtótájékoztatóján, amelyet a Joe Biden amerikai elnökkel és más európai politikusokkal együtt tartott videókonferencia után rendeztek.

Az orosz invázió a nemzetközi jog kirívó megsértése" és a több ezer civil halála Ukrajnában "háborús bűncselekmény, amelyért az orosz elnök viseli a felelősséget - jelentette ki a német kancellár.

Olaf Scholz egyúttal kifejezte "mély fájdalmát" az áldozatok halála miatt, és "nagy haragját" az orosz elnök iránt és "az értelmetlen háború" miatt. Elmondta, hogy az amerikai elnökkel és európai kollégáival folytatott videótanácskozáson mindenki "teljes szolidaritását és támogatását fejezte ki" Ukrajnának.

A német kancellár kiemelte, hogy fontos feladat a háború más országokra történő átterjedésének megakadályozása. Ugyanakkor megismételte, hogy a NATO "nem avatkozik be közvetlenül a háborúba".

Berlin mostanáig elutasította, hogy - Volodimir Zelenszkij ukrán elnök követelésére - nehézfegyverzetet küldjön Ukrajnába, s Németországból eddig csakis védekezésre alkalmas fegyvereket szállítottak. A sajtóértekezleten a fegyverszállításokat firtató újságírói kérdésekre a kancellár nem adott választ, s megismételte, hogy a fegyverszállításokra vonatkozó döntést a szövetségesekkel szorosan együttműködve hozták meg. Kijelentette, hogy a Bundeswehrnek (a német haderőnek) nincs tartalékban olyan fegyvere, amelyet átadhatna Ukrajnának.

A német kormány egyébként a múlt pénteken jelentette be, hogy több, mint egymilliárd eurós katonai segélyt biztosít Ukrajnának, azt azonban nem részletezte, hogy ezt az összeget mikor folyósítják, és mire fordítják. A kancellár a keddi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Berlin egyeztet Kijevvel, hogy mire van szüksége. Scholz tankelhárító fegyvereket, légvédelmi felszereléseket, lőszereket említett mint lehetséges fegyver-szállítmányokat, hangsúlyozva, hogy a Bundeswehr tartalékai végesek.
 

Oroszország kiutasította a moszkvai osztrák nagykövetség négy munkatársát

Az orosz külügyi tárca bekérette az osztrák nagykövetet, akinél határozott tiltakozását jelentette be amiatt, hogy Bécs korábban "megalapozatlanul" nemkívánatos személlyé nyilvánított négy orosz diplomatát. Moszkva szerint ez a barátságtalan lépés súlyos kárt okoz mind a kétoldalú kapcsolatoknak, mind Ausztria nemzetközi megítélésének.

A misszióvezetővel közölték, hogy nagykövetsége négy munkatársának legkésőbb április 24-én kell elhagyniuk Oroszországot.

Oroszország bécsi nagykövete korábban azt hangoztatta, hogy a kiutasított orosz diplomaták illegális tevékenységére semmilyen bizonyítékot nem szolgáltattak.

Moszkva kedden holland és belga diplomatákat is kiutasított, orosz külügyi alkalmazottak nemkívánatos személlyé nyilvánítására reagálva.
 

11 tonnányi vetőmaggal segíti a kárpátaljai magyar családokat a Magyar Református Szeretetszolgálat

A Magyar Református Szeretetszolgálat 38 millió forint értékű vetőmaggal segít tízezer kárpátaljai családot a Remény Magjai program keretében.

A mintegy 11 tonna vetőmagot kedden délután adta át Juhász Márton, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatója Beregszászon, a Kárpátaljai Református Egyház Diakóniai Központjában. A tízezer egységcsomagot a tervek szerint a kárpátaljai családok otthon maradt tagjai vetik majd el a háztáji gazdaságokban.

A 36 raklapnyi vetőmag összesen 22-féle magot tartalmaz, többek között vetőburgonyát, hagymát, sárgarépát, paradicsomot, céklát és salátát is. Az adomány kiemelt jelentőségű a kárpátaljai családok számára, hiszen a háború okozta logisztikai nehézségek miatt helyben nem lehet megfelelő mennyiségű növényi szaporítóanyaghoz jutni.

Rengeteg aknát hagy hátra az orosz hadsereg

A BBC azt írja, hogy 

ugyan az orosz hadsereg kivonult Csernyihiv környékéről, rengeteg taposóakna hátráltatja a mezőgazdasági munkálatok megkezdését a régióban.

A gazdáknak egyelőre meg van tiltva, hogy a földekre menjenek, amíg a helyzetet az illetékes szervek nem oldották meg. Oroszország és Ukrajna felel a világ búzaexportjának 30 százalékát, míg Ukrajna a világ legnagyobb napraforgó-olaj exportőrének számít.
 

Már több mint 601 ezer menekült érkezett Magyarországra

A háború kezdete óta már több mint 600 ezer menekült lépte át az ukrán-magyar határt - emlékeztetett Facebook-oldalán Kovács Zoltán államtitkár.

Ötödik alkalommal történt fogolycsere az oroszok és az ukránok között

Irina Verescsuk, az ukrán miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy 76 embert cserélt ki Oroszország és Ukrajna.

A cserének köszönhetően 60 ukrán katona (köztük 10 tiszt) és 16 civil került vissza Ukrajnába. 

Ez volt az ötödik hadifogolycsere a felek között - írja a BBC.

Ilyen robaj hallható a bombázás alatt álló Harkovban

Igor Terekhov, Harkov polgármestere szerinte éjjel-nappal bombázzák az orosz a várost, amelynek civil áldozatai is vannak. Állítása szerint az elmúlt másfél napban 15 civil halt meg a városban, 50-en megsérültek - írja a Guardian.

Az egyik közösségi oldalra kikerült egy videó, amelyen fényes nappal hallható a bombázás zaja:

Azonnali menekülésre szólították fel Luhanszk lakóit

Arra kérték a luhanszki civileket, hogy azonnal meneküljenek el. A régió városaiból busszal menekítik ki az embereket, köztük Szeverodonyeckből.

Liszicsanszkból és Szeverodonyeckből 50 embert menekítettek ki.

„Ma mindenkit kihozunk" – írta Szerhij Hajdaj luhanszki regionális kormányzó a Telegramon.

Újabb ukrán várost foglaltak el az oroszok

Az orosz erők átvették az irányítást az Ukrajna keleti részén fekvő Kreminna város felett – közölte a regionális kormányzó.

Szerhij Gaidai luhanszki kormányzó azt mondta, az ukrán csapatok kivonultak a városból, és hogy Kreminna már az oroszok irányítása alatt áll.

Hátvédeinknek vissza kellett vonulniuk. Új pozíciókba helyezték magukat, és folytatják a harcot az orosz hadsereggel

– mondta.

Azt is mondta, hogy az oroszok minden oldalról támadnak, és hogy a civil halálos áldozatok számát 200-ra becsülik, de valójában ennél sokkal többen halhattak meg.

A 18 ezres lakosú Kreminna az első város, amit az oroszok elfoglaltak a kelet-ukrajnai új offenzíva során.

Bejelentette a mariupoli Azovsztal acélmű ostromát a donyecki "milícia"

Eduard Baszurin, a szakadár donyecki "népköztársaság" katonai szóvivője közölte, hogy az acélmű területére behatolt rohamegységeket az orosz légierő és a tüzérség támogatja, valamint reményét fejezte ki, hogy a létesítményt védő egységek megadják magukat.

Gyenyisz Pusilin, a Moszkva által függetlennek elismert donyecki entitás vezetője e Szolivjov.Live online csatornának nyilatkozva kijelentette, hogy nem bizonyosodott be az a feltevés, miszerint az objektumban civilek vannak.

Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője az orosz védelmi minisztérium nevében megadásra szólította fel az Azovsztalban körölzárt katonákat, gárdistákat és zsoldosokat. Az általa felajánlott menetrend szerint a védőknek helyi idő szerint délben be kell szüntetniük a tüzet, le kell tenniük a fegyvert, majd délután kettő és négy között el kell hagyniuk a létesítményt.

Mizincev felszólította őket, hogy ne harcoljanak a "nácizmus" eszméiért. Kijelentette, hogy az orosz fél garantálja számukra az életük megóvását és a genfi egyezmény valamennyi, a hadifoglyokkal történő bánásmódra vonatkozó normájának betartását, ahogy ez azon ukrán katonák esetében is történt, akik korábban megadták magukat Mariupolban.

Korábban Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy az Azovsztalban, amely alatt egy hétszintes folyosórendszer húzódik, több mint 2500 fegyveres, köztük az Azov nacionalista ezred tagjai és külföldi zsoldosok tartózkodnak. 

Az orosz hadsereg előzőleg azt ajánlotta nekik, hogy vasárnap délelőtt tegyék le a fegyvert, amit nem tettek meg. Orosz katonai források szerint az Azov fegyveresei kivégzéssel fenyegették meg a megadás híveit.

Konasenkov a kedd délelőtti hadijelentést ismertetve közölte, hogy az orosz légierő repülőgépei 60 ukrán katonai létesítményre mértek csapást, megsemmisítve két olyan raktárt, amelyben a Tocska-U taktikai rakéták robbanótölteteit tárolták, valamint három harcálláspontot. A tábornok szerint a Tocska-U-robbanófejeket Cservona Poljana és Balaklija területén semmisítették meg. Az orosz rakétacsapatok és a tüzérség 1260 ukrán katonai létesítményre mértek csapást, köztük 25 parancsnoki állásra Mikolajiv és Kirovszk térségében, a légvédelem pedig lelőtt egy MiG-29-es vadászgépet, két Tocska-U rakétát és négy drónt.

A vezérőrnagy azt mondta, hogy az ukrán erők a háború kezdete óta 140 repülőgépet, 487 drónt, 252 föld-levegő rakétarendszert, 2 353 harckocsit és páncélozott harcjármű, 256 rakéta-sorozatvetőt, 1 014 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2 208 speciális katonai járművet veszítettek.

Öt civil meghalt Harkovban az orosz támadásokban

Oroszország megtámadta a kelet-ukrajnai Harkovot, melynek következtében öt civil meghalt. Oleh Szinyehubov, Harkov régió kormányzója azt mondta, a támadásban legalább 17 civil megsebesült.

Civilekre mérhettek csapást rakéta-sorozatvetővel az ukrán erők

Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója kedd reggel a Telegramon közölte, hogy a határhoz közeli Golovcsino falut Ukrajna felől tűz alá vették, aminek következtében három helyi lakos megsebesült és harminc házban károk keletkeztek. Eduard Baszurin szóvivő, aki egyben a donyecki milícia parancsnokhelyettese, arról tett bejelentést, hogy a Donyecki Népköztársaság az elmúlt nap folyamán több mint 200 ukrán belövést kapott, amely következtében 18 ember, köztük egy gyerek megsérült.Az orosz védelmi tárca szerint az ukrán erők civilekre mértek csapást rakéta-sorozatvetővel a Zaporizzsja megyei Polohi faluban.Az orosz ellenőrzés alatt álló településen egy idős asszony megsebesült, több ház pedig megsemmisült. Az oroszországi Rosztov megye határőrsége közölte, hogy az elmúlt egy nap alatt több, mint 13 és fél ezer menekült érkezett a Donyec-medencéből.
Mihail Mizincev vezérezredes egyébként kedden arra figyelmeztetett, hogy az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) provokációra készül Odessza megyében, és ennek nyomán az orosz hadsereget szándékozik megvádolni háborús bűnök elkövetésével.
A megbízható értesülésekre hivatkozó tábornok szerint orosz egyenruhát öltött provokatőrök arra készülnek, hogy kamerák előtt demonstratívan tüzet nyissanak polgári lakosokra.

60 ukrán katonai létesítményre mértek csapást az orosz erők

Konasenkov a kedd délelőtti hadijelentést ismertetve közölte, hogy az orosz légierő repülőgépei 60 ukrán katonai létesítményre mértek csapást, megsemmisítve két olyan raktárt, amelyben a Tocska-U taktikai rakéták robbanótölteteit tárolták, valamint három harcálláspontot.
A tábornok szerint a Tocska-U-robbanófejeket Cservona Poljana és Balaklija területén semmisítették meg. Az orosz rakétacsapatok és a tüzérség összesen 1260 ukrán katonai létesítményre mértek csapást, köztük 25 parancsnoki állásra Mikolajiv és Kirovszk térségében, a légvédelem pedig lelőtt egy MiG-29-es vadászgépet, két Tocska-U rakétát és négy drónt.
A vezérőrnagy azt mondta, hogy az ukrán erők a háború kezdete óta 140 repülőgépet, 487 drónt, 252 föld-levegő rakétarendszert, 2 353 harckocsit és páncélozott harcjármű, 256 rakéta-sorozatvetőt, 1 014 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2 208 speciális katonai járművet veszítettek.

Ezer civil rekedt a mariupoli acélműben

A városban maradt utolsó ukrán katonák vezetője arra kérte a világ vezetőit, hogy segítsen biztosítani a biztonságos kijutást a civilek számára, akik korábban az acélműben leltek menedékre. Helyi tisztviselők szerint ezer ember – közülük sokan a harcosok rokonai – találtak menedéket a helyszínen lévő bunkerekben és alagutakban. Az ipari komplexumot az orosz erők által támogatott szeparatista harcosok próbálják megrohamozni.

Az Egyesült Királyság harci járműveket küld Ukrajnának

Páncélozott légvédelmi járműveket küld Ukrajnába az Egyesült Királyság, hogy segítse az ukrán erőket az ország keleti részén megnövekedett támadások miatt. A Stormer járművek Starstreak légelhárító rakéták indítására alkalmasak, melyek segítségével repülőgépek és helikopterek vehetők célba.

Görögország lefoglalt egy orosz olajszállító tartályhajót

Görög tisztviselők megerősítették, hogy az ország lefoglalt egy orosz tankhajót az Égei-tengeren. Az orosz zászló alatt közlekedő Pegast egy olajszállító tartályhajó, 19 tagú orosz legénységgel a fedélzetén. Április 15-én foglalták le a hajót, azóta a Karystos-öbölben van – írja a Fox News.

Orosz szeparatisták próbálják megrohamozni a mariupoli acélgyárat

Az oroszok által támogatott szeparatista erők megpróbálják megrohamozni az ostromlott Mariupol kikötővárosban található Azovstali acélgyárat – jelentette az orosz RIA hírügynökség Eduard Basurinra, a szeparatisták szóvivőjére hivatkozva.
– A szeparatisták célja, hogy a lehető leggyorsabban felszabadítsák a létesítményt – idézte a RIA Denis Pushilint, egy másik szeparatistát.

Kedden sem nyitnak humanitárius folyosót

Immáron harmadik napja nem nyitnak humanitárius folyosókat Ukrajnában a civilek megmentésére.
A korábbi folyosók, melyek eltérő sikereket értek el, lehetővé tették a civil lakosságnak, hogy kijussanak az ország veszélyes régióiból, és a humanitárius segélyt is ezeken keresztül vitték az országba.
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes azt mondta, folytatódnak az intenzív lövöldözések a kelet-ukrajnai Donbasz régióban, ahol Volodimir Zelenszkij szerint Oroszország offenzívát indított. Azt is mondta, hogy már többször kudarcot vallott a civilek mentése az ostromlott Mariupolból.
Mariupol szerint az oroszok nem hajlandók folyosót nyitni Bergyanszk irányába a civilek kijuttatására – mondta Verescsuk, hozzátéve, hogy „nehéz tárgyalások" zajlanak a humanitárius folyosók megszervezése érdekében a déli Herszon régióban és a kelet-ukrajnai Harkov régióban.

Húsvét alatt többen utaztak Ukrajnába Lengyelországból, mint fordítva

A lengyel határőrség szerint a háború kezdete óta mintegy 2,838 millió ember menekült Ukrajnából Lengyelországba. 
Péntektől vasárnapig azonban többen indultak Lengyelországból Ukrajnába, mint fordítva – írja a BBC.
Hétfőn 16%-kal nőtt a Lengyelországba belépők száma vasárnaphoz képest, 20 ezren lépték át a határt. Az Ukrajnából érkezők napi átlagos száma 16800. 
Ugyanakkor szintén hétfőn 14400-an mentek Ukrajnába Lengyelországból. A háború kezdete óta összesen 738 ezer ember lépte át a lengyel-ukrán határt Ukrajna felé.

Amerikai hírtévé egykori politikai elemzője csatlakozott az ukrán sereghez

Az MSNBC amerikai hírtelevízió egykori külpolitikai elemzője, Malcolm Nance csatlakozott az ukrán csapatokhoz az orosz erők elleni harcban.
Nance korábban az amerikai haditengerészetnél szolgált. Azt mondta, a háború kitörésekor voltak barátai Donyeckben az ukrán seregben. „Azt írták, nem fogják túlélni. Minél többet láttam a háborúból, annál többet gondoltam arra, hogy ideje befejezni a beszédet, és cselekedni" – mondta.

Ukránok millióinak korlátozott a vízhez való hozzáférése

Hatmillió ukrán korlátozottan fér hozzá az ivóvízhez az ENSZ szerint – írja a Kyiv Independent a Twitter-oldalán. Az UNICEF április 18-án kijelentette, hogy a háború elpusztította a víz- és elektromos hálózatokat Ukrajnában, és további 4,6 millió embernek korlátozott a vízhez való hozzáférése.

Vegyi támadás elleni védőfelszerelést küld Japán Ukrajnába

Védőmaszkokat, drónokat és vegyi fegyverek elleni öltözékeket küld Japán Ukrajnának, a szállítmányokat hamarosan útnak indítják.
– Továbbra is minden tőlünk telhető segítséget megadunk az ukrán vezetésnek – mondta Kisi Nobuo japán védelmi miniszter.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy Oroszország vegyi fegyvert vethet be Ukrajnában, és szigorú szankciók bevezetését kérte, hogy elrettentsék Moszkvát még az ilyen fegyverekről való beszédtől is. Márciusban Japán már golyóálló mellényeket, sisakokat és téli egyenruhákat küldött a harcok sújtotta kelet-európai országba, valamint humanitárius támogatást nyújtott az ukrán menekülteket befogadó Lengyelországnak is.

880 menekült érkezett Budapestre hétfőn

Április 18-án 880 menekült, köztük 314 gyerek érkezett Budapestre vonattal, buszokkal vitték őket a BOK csarnokba – írja az Origo.

Térképen a katonai változások

Továbbra is védik a kulcsfontosságú Mariupolt

Az ostromlott Mariupol kikötővárost védő ukránok a végsőkig harcolni fognak az orosz csapatok ellen – mondta Denisz Anatolijovics Smihal, Ukrajna miniszterelnöke.
– A város még mindig nem esett el. Még mindig ott vannak a katonáink, szóval a végsőkig harcolni fognak – mondta az amerikai ABC-nek adott interjújában.
Az orosz hadsereg azt állítja, hogy szinte egész Mariupolt az ellenőrzése alatt tartja. A hétvégén fegyverletételi ultimátumot adtak annak a néhány ukrán katonának, akik még védik a kulcsfontosságú kikötővárost, de az ukrán erők nem nem adták meg magukat.

Oroszország állítja, hogy Ukrajna megtámadott egy határmenti falut

Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod kormányzója a Telegrammon azt közölte, hogy az ukrán erők lecsaptak egy falura és megsebesítettek egy embert. Az nem derült ki, hogy légi csapásról van szó, vagy egyáltalán mivel támadták meg a falut.
A Guardian megjegyezte, nem tudták ellenőrizni a kormányzó állítását.

Az Egyesült Államokba 5000 menekült érkezett

Márciusban több mint 5000 ukránt regisztráltak az amerikai-mexikói határon – írja a Fox News. Egy hónappal korábban még 1150 ukrán menekült próbált bejutni az országba.

15 ezer kilométert került egy orosz repülőgép

A FlightRadar szerint 15 ezer kilométeres külőre kényszerült egy Moszkvából Spanyolországba, majd Görögországba érkezett, a kiutasított orosz diplomaták hazautaztatására indított gép az EU repülési tilalma miatt.
A gép összesen 15 163 kilométert tett meg.

Nincs esély a tűzszünetre

Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős munkatársa azt mondta, nincs kilátás rá, hogy Oroszország és Ukrajna most humanitárius tűzszünetet kössön, de néhány hét múlva megállapodhatnak róla – írja a Guardian.

Támadássorozatot indított Oroszország

Ukrán tisztségviselők és a helyi média azt közölte, hogy az Ukrajna északkeleti részén fekvő Harkovban, a déli Nyikolájevben és a délkeleti Zaporizzsjában robbanásokat lehetett hallani.
Mindez órákkal azután történt, hogy Ukrajna elnöke figyelmeztetett, hogy Oroszország megkezdte új offenzíváját az ország keleti részén, miközben megpróbálja átvenni az irányítást Donbász felett. A robbanásokról szóló híreket egyelőre nem lehet független forrásokból ellenőrizni – tette hozzá a Sky News.

Külföldi fegyverszállítmányokat semmisítettek meg Lembergben

Az orosz védelmi tárca szóvivőjének közlése szerint külföldi fegyverszállítmányokat semmisített meg Lvovban az orosz légierő precíziós levegő-föld rakétákkal - jelentette ki hétfő esti hadijelentésben Igor Konasenkov vezérőrnagy. 
A logisztikai parancsnokságon az elmúlt hat nap alatt beérkezett külföldi fegyverszállítmányok voltak.

A csata Donbaszért folyik

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint „csata a Donbászért" folyik, Oroszország megindította a várt támadást a régió ellen. Zelenszkij vezérkari főnöke úgy fogalmazott, hogy „megkezdődött a háború második szakasza”.
A BBC tudósítója arról számolt be, hogy az orosz csapatok alig 5 km-re vannak Donbasztól, a városban már hallani lehet a távolabb zajló csata hangját. A lakosság egy része már korábban elmenekült, de sokan jöttek ide a már régóta ostrom alatt tartott településekről is.

Borítókép: Ukrán katona és kutyája felkészül az orosz csapatok támadására Donyeck megyében 2022. április 18-án / MTI / EPA