Kritikák

2022.08.09. 22:58

Lengyelországban nő az elégedetlenség az uniós helyreállítási pénzek elmaradása miatt

Lengyelországban az utóbbi időben már nemcsak ellenzéki oldalról, hanem – bár ellentétes előjellel – a kormánypárton belülről is bírálják a kabinetet az Európai Unióval szembeni túlzottan „engedékeny” politikája miatt, amely szerintük nem hozta meg a kívánt eredményt: a koronavírus-járvány következményeinek felszámolására létrehozott helyreállítási alapból Varsónak járó uniós pénzek folyósítását – írja a Magyar Nemzet.

Az ügyben megszólalt Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt elnöke, Lengyelország „erős embere” is, aki a Sieci konzervatív hetilapnak adott, nagy visszhangot keltő legutóbbi interjújában éles szavakkal kelt ki az Európai Unió ellen. 

Nincs hova hátrálni. Maximális jóakaratunkról tettünk bizonyságot, nagy kompromisszumokba mentünk bele (…), és most mindenki láthatja, miféle játékot játszanak velünk.

„Az nem megy, hogy az unió velünk szemben nem tartja be a szerződéseket és megállapodásokat, sőt még az Európai Bíróság döntését sem, amely világosan kimondta, hogy a bírák esetében az elnök kinevezése lezárja az ügyet. (…) Von der Leyen asszony azt követeli, hogy az egyik bírónak joga legyen kétségbe vonni egy másik bíró ítéletét. Ez elfogadhatatlan, ez totális káoszhoz vezetne országunkban. Lehet persze, hogy ez is a céljuk. (…) Miután ezen a területen az Európai Bizottság nem teljesíti a Lengyelországgal szembeni kötelezettségeit, nekünk sincs okunk arra, hogy teljesítsük az unióval szembeni kötelezettségeinket” – fakadt ki a PiS elnöke. 

Kaczynski nem árulta el, hogy mire készül a kormány, mindenesetre azt a lehetőséget kizárta, hogy Varsó beszüntetné az uniós tagdíj befizetését. Kijelentette viszont, hogy a politikai irányvonal korrekciójára és bizonyos „kádercserékre” van szükség, de leszögezte, hogy a miniszterelnök és a kormány a helyén marad. 

Lengyelországban július 15-én hatályba lépett az Andrzej Duda elnök által előterjesztett, a varsói parlament által június elején elfogadott törvény, amelynek értelmében megszűnt az EU által kifogásolt legfelsőbb bírósági fegyelmi kamara, és megkezdte munkáját az új, a szakmai felelősség ügyeivel foglalkozó kamara. Ennek ellenére Ursula von der Leyen EB-elnök július végén a Dziennik Gazeta Polska lengyel lapnak adott interjújában kijelentette, hogy Varsó még nem teljesítette a helyreállítási alap kifizetéséhez támasztott feltételeket. A fegyelmi kamara megszüntetését fontos lépésnek nevezte, de több előírást hiányolt, köztük azt, hogy egy bíró nem kérdőjelezheti meg egy másik bíró státusát anélkül, hogy ezért felelősségre ne vonnák. 

Az Európai Bizottság június elején hagyta jóvá a 23,9 milliárd euró értékű, vissza nem térítendő támogatás és 11,5 milliárd eurós hitel folyósítását lehetővé tevő lengyel helyreállítási tervet. A források kifizetését azonban bizonyos feltételek, „mérföldkövek” teljesítéséhez köti. Egyes uniós biztosok szerint Lengyelország még nem teljesíti ezeket a feltételeket, az Európai Parlament pedig külön állásfoglalásban bírálta az EB-t a lengyel helyreállítási terv jóváhagyásáért.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök július közepén még úgy nyilatkozott, hogy az uniós források, köztük a helyreállítási alap első részleteinek folyósítása az idei év végén vagy a jövő év elején várható.

Feltűnést keltett több lengyel kormánypárti európai parlamenti képviselőnek a kabinet, illetve közvetlenül a miniszterelnökhöz intézett bírálata. Zdzislaw Krasnodębski például azt mondta: – A lengyel hatóságokból hiányzik a bátorság és az állhatatosság, nyilatkozataikban nagyon határozottak, de ha tárgyalásokra kerül sor, engedékenyekké válnak. Ryszard Czarnecki szerint pedig a kormány alapvető hibát követett el, amikor másfél éve már azzal dicsekedett, hogy megvannak az uniós pénzek. 

Pawel Lisicki, a konzervatív Do Rzeczy főszerkesztője hetilapjában nem mindennapinak nevezte, hogy kormánypárti EP-képviselők nyilvánosan kritikákat fogalmazzanak meg saját kormányukkal szemben. 

Az idő múlik, a pénzek nem jönnek, az Európai Bizottság követelései pedig gyarapodnak

– írta. Véleménye szerint a miniszterelnök Lengyelország szempontjából előnytelen megoldásokba ment bele abban a hiszemben, hogy az EB hamar elfogadja a helyreállítási tervet, és megindul a pénzfolyam Varsóba. Új Marshall-tervről beszélt, és nagy befektetéseket helyezett kilátásba ezekre a forrásokra alapozva. Az EB azonban nem is titkolja, hogy Donald Tusk volt lengyel miniszterelnököt, az Európai Tanács korábbi elnökét, jelenlegi lengyel ellenzéki vezetőt szeretné Morawiecki helyén látni. Előbb a végtelenségig vizsgálta a helyreállítási tervet, majd miután elfogadta, olyan mennyiségű feltételt támasztott a kifizetésekhez, amely gyakorlatilag teljesíthetetlen. 

Morawiecki helyzete hónapról hónapra nehezebbé válik.

„Nemigen tudja rászánni magát egy éles döntésre, például a lengyel uniós tagdíj befizetésének felfüggesztésére. Ez ellentmondana egész eddigi politikájának. A legvalószínűbb, hogy kivárásra játszik, hátha érkezik végre valamilyen „konc” az uniós kasszából, csak hogy lehessen mutatni valamit a választóinak. De ez egyelőre nem jön be” – írja Lisicki.

Waldemar Buda fejlesztési és technológiai miniszter a wPolityce.pl portálnak nyilatkozva úgy fogalmazott: „Formális szempontból minden arra mutat, hogy a helyreállítási alap forrásait az unió köteles kifizetni.” De – fűzte hozzá – ha valaki azt kérdezi, hogy ténylegesen sor kerül-e a kifizetésekre, ezt felelősen sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja. Mint mondta, Lengyelország a maga részéről nagyon sokat tett az EB-vel való megegyezés érdekében, de ha a másik fél nem tartja be a megállapodást, akkor ki lehet jelenteni, hogy 

az EU-val kötött szerződéseknek, egyezményeknek, dokumentumoknak nincs semmilyen súlyuk, bármikor lehet a korábbi megállapodásokkal és a joggal ellentétes, önkényes döntéseket hozni. 

Lengyelországnak nincsenek eszközei arra, hogy nyomást gyakoroljon az EB-re a kifizetés végett. Lehetne obstrukciós politikát folytatni, kölcsönösen megnehezítve egymás helyzetét az EU-ban. A tárcavezető mindazonáltal reméli, hogy a jelenlegi súlyos fenyegetések és kihívások tükrében az EB félreteszi a másodrendű ügyeket, és az összefogásra koncentrál, noha a Brüsszelből érkező jelzések nem töltik el optimizmussal.

A miniszter élesen bírálta a lengyel ellenzéket, amely a kormánypártot hibáztatja az uniós pénzek elmaradása miatt. Csak teljesíteni kellene az EB valamennyi követelését, és a kifizetések automatikusan elkezdenének áramlani Lengyelországba – mondják, arra számítva, hogy ezzel politikai tőkét kovácsolhatnak maguknak a konfliktusból. Nem kétséges – mondja a miniszter –, ha ők lennének kormányon, ez így is történne, de Lengyelország függetlensége és szuverenitása feladásának árán. Buda szerint a helyzet csak akkor fog tisztázódni, amikor Varsó beadja a kérelmet a helyreállítási pénzek első részletének kifizetésére, és erre az uniótól elutasítás következik. Ez esetben Varsónak meg kellene fontolnia az unió által közösen felvett hitel törlesztésének megtagadását. – Addig azonban törekednie kellene a megegyezésre, Varsó jó szándékának kinyilvánítása céljából – vélekedett a lengyel tárcavezető.

Az eredeti cikk ITT olvasható.

Borítókép: Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, a kormányzó Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) elnöke (MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában