Nem kertelt

2022.08.15. 14:06

Volt lengyel védelmi miniszter: a német politika katasztrófa Európa számára

„A vétójog garancia arra, hogy megvédje az Európai Unió kisebb államainak érdekeit a német nacionalizmussal szemben”- írja a Jan Olszewski-kormány volt védelmi minisztere.

A német szövetségi gyűlés, a Bundestag plenáris ülése

Forrás: DPA/AFP

Fotó: Bernd von Jutrczenka

„Érdemes elgondolkodni azon, hogy milyenek Lengyelország és Németország kapcsolatai, és melyik ország akadályozza ezeket a kapcsolatokat. Érdemes elgondolkodni azon is, hogy lehetséges-e ma jó kapcsolat Németországgal, és melyik kormánynak kellene változtatnia magatartásán, hogy kapcsolataink javuljanak” – kezdte gondolatait Jan Parys volt lengyel védelmi miniszter abban a cikkben, amely a Rzeczpospolita című lapban jelent meg, és amelyet a V4NA hírügynökség ismertetett. A politikus hozzátette, hogy Lengyelország évek óta nem támogatja a német politikát, és ez nem véletlen.

Hangsúlyozni kell, hogy hazánk nem avatkozik bele Németország belügyeibe, és nem is próbálja alakítani politikai rendszerét. Mint tudjuk, a németek egészen másképp viselkednek Lengyelországgal szemben. Sok lengyel úgy gondolja, hogy az országunkban elkövetett bűneik miatt nincs joguk kioktatni minket a demokráciáról és a jogállamiságról. Berlinben még 80 év múlva sem viselkedhet senki így a lengyelekkel szemben. A németeknek nem kell szeretniük minket. Támogathatják politikánkat, vagy hallgathatnak róla

– jelentette ki Jan Parys, majd rátért az Európai Unió és Németország elhibázott politikai kapcsolataira. A korábbi miniszter szerint az EU politikája évek óta a Berlinben hozott döntések diktálására épül. „Hogy ennek mi lesz a vége Európa számára, azt minden uniós polgár láthatja. Elég csak a görög válságra, az adósságválságra, a migrációs válságra, a Brexit-problémára, az éghajlat-politikára, az Oroszországgal szembeni politikára, az energiapolitikára, a biztonságpolitikára stb. emlékeztetni. Nem csoda, hogy egyre többen gondolják úgy Európában (nem csak Lengyelországban), hogy Németország domináns szerepe az EU-ban katasztrófa Európa számára” – vélekedik a volt tárcavezető, és megjegyezi:

Ez Lengyelország számára is káros. A kelet-európai országok véleményét és érdekeit egyszerűen figyelmen kívül hagyják Berlinben és Brüsszelben. Mint láthatjuk, egész Európa kárára. Ha Berlin és Brüsszel figyelembe venné a mi kontinensrészünk véleményét, Európa sok rossz döntést elkerülhetne. E problémák egyikét sem sikerült hatékonyan megoldani, amelyekről Brüsszelben döntöttek Németország nyomására. Éppen ellenkezőleg, ezek újabb viták és további válságok okozói voltak és vannak. Nyilvánvaló, hogy a német politikusok olyan rosszul átgondolt megoldásokat erőltetnek Brüsszelben, amelyek nem veszik figyelembe az összes ország igényeit. Dióhéjban: Németország úgy viselkedik, hogy egyre kevesebb ország akar a szövetségese lenni.

A Jan Olszewski-kormány volt védelmi minisztere szerint Németország sokat tett azért az elmúlt években, hogy a Lengyelországgal való szövetségkötés ne legyen lehetséges. Parys felidézte, hogy júliusban Olaf Scholz német kancellár a Frankfurter Allgemeine Zeitung lapban nyíltan beszélt a hatalom európai központosításáról.

A kancellár annak ellenére erőlteti ezt, hogy május 9-én 13 állam kategorikusan tiltakozott az egyhangúság eltörlése ellen az EU-ban. Nem akarunk semmilyen idegen hatalmat Lengyelország felett. A lengyelek nem erre szavaztak, amikor csatlakoztak az EU-hoz. A lengyelek szövetségeseket keresnek, nem pedig egy külföldi felügyelőbizottságot a lengyel kormány felett! Egyetlen demokrata sem fogadhatja el, hogy egy választott kormány demokratikus legitimációval nem rendelkező szervektől függjön. Úgy vélem, hogy az EU az önkéntes együttműködés eszköze. Aki szuperállammá akarja alakítani, az megtagadja az európai közösség elveit, amelyet Schumann, Monnet, Gasperi és Adenauer hozott létre. Az EU-ban a vétójog a kisebb államok érdekeinek védelmét garantálja a német nacionalizmussal szemben. Ez a jog az EU-ban a szervezeten belüli demokrácia garanciájaként szükséges

– magyarázta a volt lengyel politikus, aki szerint tagadhatatlan, hogy a berlini hatóságok más prioritásokat követnek, mint sok európai ország. A német diplomaták képtelenek figyelembe venni más országok érdekeit, és ezért képtelenek olyan problémák megoldására, amelyek egész Európa számára fontosak. Egyben leszögezte azt is, hogy

 

a lengyelek semmilyen pénzért nem fognak beleegyezni abba, hogy az Európai Bizottság visszaéljen a hatáskörével, vagy egyenlőtlenül bánjon országunkkal. Nem lesz hozzájárulás ahhoz, hogy a lengyel alkotmányt uniós bürokraták értelmezzék, vagy hogy alkotmánybíróságunk döntéseit brüsszeli tisztviselők ellenőrizzék. Lengyelország nem azért csatlakozott az EU-hoz, hogy a németek az Európai Bizottság kezében irányítsák országunk életét. Egyetlen országot sem zaklatták annyira a brüsszeli hatóságok, mint Lengyelországot az elmúlt hét évben.

 

Parys hozzátette, hogy Németország nem szövetségesként tekint Lengyelországra, hanem évek óta pénzügyi és jogi zsarolást alkalmaz a szomszédján – akivel együtt tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak is. A volt minisztert Németország politikája arra a vámháborúra emlékezteti, amelyet Berlin az első világháború után Lengyelország ellen folytatott, ami szerinte a NATO és az amerikai szövetségesek szándékos gyengítése Európában. Lengyelország és Németország kapcsolatait alapjaiban rombolta le az, hogy Beata Szydlo kormányának évei alatt több mint ezer hazug és rágalmazó publikáció jelent meg Lengyelországról a német médiában.

 

Ez szervezett propagandaagresszió volt, amelyet Merkel kancellár kormányának kezdeményezésére indítottak el. Nemcsak újságírók, hanem német miniszterek, parlamenti képviselők, európai parlamenti képviselők és még bírák is részt vettek benne

 

– fogalmazott Parys. A volt védelmi miniszter végül emlékeztetett arra, hogy a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapból járó pénzeket pusztán politikai és ideológiai szempontok szerint tartják vissza bizonyos uniós országoktól. Úgy véli, hogy ez tiszta rasszizmus, hiszen „bizonyos társadalmak, a jobbak, megérdemlik, hogy megmeneküljenek a következő világjárványtól, mások viszont nem”.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában