Jelképes épület

2022.10.01. 19:37

A kommunistáktól Gyurcsányig – az Apró-villa története

A Szemlőhegy utcai épület telekhatáránál gyakran egyeztetett a szomszéddal, Kádár Jánossal Apró Antal hírhedt kommunista káder. Az ötvenes években költözhetett be a családjával, a kilencvenes évektől itt él a Gyurcsány-család. A Mandiner áttekintette a jelképes épület történetét.

Az Apró-villa épülete

Forrás: Ripost.hu

Káderdűlő – így gúnyolták a kommunizmus évei alatt a Rózsadombot a pestiek. Az alapvetően a két világháború között kiépült terület hamar a felső középosztály és a pénzarisztokrácia előkelő lakónegyedévé vált, majd az 1950-es években a bekeményítő „munkáshatalom” elitje rendezkedett be az elegáns környéken.

Itt található a századfordulón még Rézmál dűlőként jegyzett Szemlőhegy utca, ahol Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc családja él a kilencvenes évek óta. Mint azt a bukott miniszterelnöktől tudjuk: a hírhedt Apró-villát eladják.

Az Ungváry Krisztián és Tabajdi Gábor által jegyzett, Budapest a diktatúrák árnyékában című kötetet kiegészítő honlapon olvasható tanulmány szerint a 42-es számú telken először 1887-ben van adat egy épületről, amit „Fellnerné Kurcz Ilka és érdektársainak” tulajdonaként jelez a korabeli helyrajzi térkép. Igaz, a területen ekkor még jórészt gyümölcsösök voltak és szőlőművelés folyt.

A frissen felparcellázott hegyoldalban az ingatlan szomszédai „Veigert J”. és „Schritt M”. voltak, de ezeken a telkeken akkor még épület sem állt.

A későbbi Apró-villa építési engedélye egy alápincézett, ötszobás (plusz konyha és veranda) földszintes nyaralóra szólt, 3,16 méteres belmagassággal.

Emellett egy kisebb favázas kerti házikót is létesítettek, ami a terv feliratai szerint fáskamra, virágkamra és „Schuppen” (dialektus jellegű német szó, jelentése: csűr). Később bővült a veranda, és további átépítésekre is sor került – a kilencvenes években egészen botrányos módon.

Egy 1919-i hagyatéki végzés alapján három fél birtokolta egyharmad-egyharmad arányban az épületet: Ruskai Károly színész, Kurtz Sarolta és Kubacska András főgimnáziumi tanár, majd 1936-ban minden tulajdonos eladta 25 ezer pengőért részesedését az akkor jól menő üzletembernek számító Sebestyén Aladárnak és nejének, Grönwald Rózának – idézi Ungváryék tanulmányát a Mandiner.

Vészkorszak és megszállás

Sebestyénnek számos fontos beosztása volt különböző cégekben, például igazgató volt egy ideig a Weiss Manfréd alapította Ferroglóbus Rt.-nél, egyúttal jelentős első világháborús kitüntetésekkel is rendelkezett. Ez azonban kevés volt – 1944-ben, a német megszállást követően, a Sztójay-kormány rendelkezései nyomán zsidó származása miatt elkobozták tőle az ingatlant.

A történészek szerint a villa története 1944 után egy ideig nehezen rekonstruálható, ám azt tudni lehet, hogy Sebestyén túlélte 1944–1945 vérzivataros éveit. Gál Éva várostörténész szerint annyi bizonyos, hogy az 1949-es és ’50-es telefonkönyvben Sebestyén Aladár újra szerepel a Szemlőhegy utca 42. lakójaként, vagyis holokauszt-túlélőként visszaköltözhetett az épületbe. Lakását azonban 1950 után biztosan el kellett hagynia: egy Szent István körúti bérlakásba költözött.

Miután a Rákosi Mátyás által fémjelzett rezsim kezdett alaposan berendezkedni, sorra érkeztek a környékre, illetve a számukra kiutalt ingatlanokba a magasabb szinten lévő kommunista funkcionáriusok. A Szemlőhegy utcai villát azonban csak 1952-ben államosították, ezt követően először kormány-, illetve pártszabóság működött benne. A tanulmány szerint 1958-ban eredeti bútorai már régen nem voltak meg, amikor az épület első emeletét Apró Antalnak, a Minisztertanács akkori elnökhelyettesének, földszintjét a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztjéig jutó és koncepciós ügyekben hozott, halálos ítéletei miatt rettegett Jahner-Bakos Mihálynak és nejének utalták ki.

De ki volt Apró Antal? Az 1945-ös szovjet megszállást megelőzően aktív tagja volt az illegális kommunista mozgalomnak, a második világháborút követően pedig mintegy három évtizeden át megszakítás nélkül ott volt az állampárt (Magyar Kommunista Párt – MKP, Magyar Dolgozók Pártja – MDP, majd Magyar Szocialista Munkáspárt – MSZMP) vezető testületeiben.

Az 1956-os forradalomban először Nagy Imre mellé állt, ám november 1-jén már a Kádár-féle, a szovjet csapatokat behívó Magyar Forradalmi Munkás–Paraszt Kormány megalakítását kezdeményezők között találjuk. Időben kapcsolt. Sőt, a megtorlások egyik főszereplője, hangadója lett, ő felügyelte Nagy Imre és mártírtársai perét, s a parlamentben maga jelentette be a kivégzésüket is, amit a „nép jogos elégtételének, az ellenforradalom méltó megbosszulásának” nevezett. Nem túlzás, hogy a kommunista diktatúra egyik legbefolyásosabb és leghűségesebb támasza volt.

Érdekesség, hogy később magyar részről ő írta alá a Barátság 1. kőolajvezeték szerződését. Csak a nyolcvanas évektől kezdett kiszorulni a hatalomból, 1989-ben vonult vissza a politikától, majd a Horn-kormány idején, 1994-ben hunyt el – idézi fel a Mandiner.

Jószomszédi viszony

Visszatérve a villára: az objektum közvetlenül szomszédos volt Kádár János villájának hátsó telkével, olyannyira, hogy a pártfőtitkár és Apró gyakran beszélgettek a telek határa mellett sétálva is. Az 1960-as években a bauxitbetonból épült és egyébként is leromlott állagú házat szinte teljesen szét kellett verni, falába új teherhordó betonoszlopokat építettek és a tetőtérben két szoba lett kialakítva – olvasható a már idézett tanulmányban. Az anekdoták szerint ugyanakkor a nyílászárói (akkor még) eredetiek maradtak, mivel a festő és mázoló végzettségű Apró ezeket kétévente a kormányőrökkel leszedette és saját kezűleg ápolta lenolajjal, gittel és festékkel.

A környékre egyébként hivatalosan Apró feleségének állandó arc- és homloküreg-gyulladása miatt költöztek, orvosi javaslatra utalták ki számukra a pazar ingatlant. Az 1960-as években a tetőtérben kétszobás különálló lakrészt alakítottak ki. „Az épület 1992-ben a II. kerületi önkormányzat tulajdonába ment át, 1995 februárjában viszont eladták korábbi bérlőiknek, az Apró család tagjainak, illetve a vérbíró özvegyének, Jahner-Bakos Mihálynénak – a kor gyakorlatának megfelelően áron alul: a kevesebb mint 9 millió forintért vett 159 négyzetméteres lakás tulajdonjogát nem sokkal később a Fittelina Kft. szerezte meg kétszer annyiért.”

Ugyanakkor az Apró családnak (egész pontosan az akkor huszonéves Dobrev Klárának) elég volt a lakásért a vételár tíz százalékát kifizetnie, a maradékra huszonöt éves kölcsönt vehettek fel. Nem példa nélküli, ám mégis kivételes konstrukció volt ez. Később a családi vállalkozásként működő Fittelina Kft. több tíz millió forintért át is építette az ingatlant, ekkor fejeződött be a tetőtér átépítése, készült el az uszoda, a szolárium, a szauna, valamint az utcafront terméskő fala és a belső lift.

A Magyar Nemzet a kétezres években derítette ki, hogy a hivatalosan a villát tulajdonló családi vállalkozás évi 2,6 millió forintot költségként tudott leírni, csökkentve ezzel a társasági adóját, úgy, hogy alighanem saját tulajdonosainak adta bérbe a lakást. Ráadásul Gyurcsányék cége a felújítások után 10 millió forintnyi áfát is visszaigényelhetett, amit magánszemélyként nyilván nem tehettek volna meg – teszi hozzá összefoglaló írásában a Mandiner.

Apró, Apró és Dobrev

A Jahner-Bakos-féle lakást a rendszerváltozás utáni évtizedben is komoly befolyással bíró Apró Piroska, Apró Antal lánya, Horn Gyula miniszterelnök kabinetfőnöke vehette meg, aki 1970-ben került a Külkereskedelmi Minisztériumhoz, majd Bulgáriába ment, ahol a kereskedelmi kirendeltség titkára lett. Később a Videoton külkereskedelmi vállalatánál, majd újra Szófiában dolgozott, immár vezető pozícióban. Itt ismerhette meg későbbi férjét, Petar Dobrevet, a bolgár kommunista titkosszolgálat egyik vezetőjének fiát. Dobrev Klára apját.

Apró Piroska a rendszerváltozást követően a Magyar Hitelbank Rt. igazgatótanácsának elnöke lett, majd számos fontos pozíciót töltött be – a legfelsőbb, politikai kapcsolatokkal is rendelkező üzleti elithez tartozott.

Az épületben lakott természetesen a baloldali politikában hamar elmerülő Dobrev Klára, Apró Piroska lánya is, aki Gyurcsány Ferenccel kötött házasságot – az ő közös cégük volt többek között a Fittelina. A visszabérlési ügyből komoly botrány kerekedett, ám jogi következményük nem lett a történteknek.

Ami a vészkorszak idején kilakoltatott családot illeti: a Magyar Nemzet 2007-es cikkében megszólaltatta Aladár unokaöccsét, a Svájcban élő Sebestyén Istvánt, aki elmondása szerint gimnazistaként még elmehetett vendégségbe nagybátyja egykori otthonába: akkor már az Apró família lakta a villát, és Sebestyén István éppen Apró Piroskával járt egy osztályba. István felidézte, a háború után a család fellélegzett, nekiláttak a ház renoválásának. Nagybátyja sokszor dohogott: mire befejezték a munkát, el is vették tőlük a házat. A Szent István körút 24. alatt kiutalt társbérletben kezdetben három családnak kellett együtt élnie, a villa elvesztését egyikük sem tudta kiheverni: egy életre szóló traumát jelentett.

„Ez a történet nem a pénzről, hanem a morálról szól”

A kiürített régi lakásuk érdekes módon egy darabig üresen állt, majd varrodát hoztak létre benne. Sebestyén István emlékei szerint vagy húsz fiatalasszony dolgozott ott – ezt onnan tudja, hogy az ő családjuk is a környéken lakott, és a villa közvetlen szomszédságában lévő Fajd utcai óvodába járt. A varrodát egy-másfél év múlva felszámolták, a ház ismét üres maradt, de nem sokáig – érkezett az Apró család, aztán 1996-ban a beházasodó lelkes üzletember, a későbbi kormányfő Gyurcsány Ferenc.

Klára és Ferenc 1994-ben ismerkedtek meg a balatonőszödi kormányüdülőben. Nemsokára a második feleségét Apró Antal unokájának kedvéért elhagyó jelenlegi DK-elnök már a Rózsadombról járhatott dolgozni.

Sebestyén István az idézett riportban azt mondta: ez a történet nem egyedi, de nem a pénzről, hanem a morálról, az állam elmulasztott felelősségvállalásáról és az elmaradt igazságtételről szól – idézi a Mandiner.

Az eredeti cikk ITT érhető el.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában