Karhatalmista volt

2022.12.05. 07:22

Törvényt sértett a főváros, amikor Horn Gyuláról nevezett el sétányt

Felföldi Zoltán publicista a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy egy alapítvány kellett ahhoz, hogy a Magyar Tudományos Akadémia állást foglaljon arról, hogy Horn Gyula részt vett, sőt vezető szerepe volt a kommunista önkényuralmi rendszer kiépítésében és fenntartásában.

Tóth József polgármester leleplezi Horn Gyula egykori szocialista miniszterelnök szobrát a XIII. kerületi Gyermek téren 2014. július 4-én

Forrás: MTI

Fotós: Honéczy Barnabás

Felföldi Zoltán, a Magyar Nemzet publicistája a sajtóból értesült arról, hogy a fővárosi önkormányzat Horn Gyuláról közterületet nevezett el a XIII. kerületben. 

Az önkormányzati törvény szerint azonban olyan személyről, aki 20. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, nem nevezhető el közterület.

A törvény azt is előírja, hogy ha az önkormányzat döntése során kétség merül fel e tekintetben, akkor a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kell kérni – írja a lap.

Felföldi Zoltán felelevenítette, hogy a Fővárosi Közgyűlés júniusi ülésén kormánypárti képviselők aggályuknak adtak hangot, és nem is szavazták meg az előterjesztést, tehát kétség merült fel az elnevezéssel kapcsolatban. Ennek ellenére a fővárosi önkormányzat nem kérte az MTA állásfoglalását, rajta kívül viszont más nem fordulhatott az Akadémiához.

A publicista elmondta: annak érdekében, hogy papírjuk legyen arról, hogy Horn Gyula 20. századi önkényuralmi politikai rendszer megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, egy másik magánszeméllyel, továbbá Nagy Imre ügyvéddel közösen kezdeményezték a Horn Gyula Emlékére Alapítvány megalapítását. Ehhez a 2011. évi CLXXXI. törvény szerint kérniük kellett az MTA névhasználati engedélyét. 

Az MTA megtagadta az engedély megadását, az indoklás szerint azért, mert Horn Gyula „közismert életútja nem hagy kétséget afelől, hogy részt vett, sőt vezető szerepet vitt 20. századi önkényuralmi rendszer kiépítésében és fenntartásában”. 

Felföldi Zoltán szerint ebből az következik, hogy Horn Gyuláról nemcsak civil szervezetet, hanem közterületet sem lehet elnevezni. Hangsúlyozta: Budapest önkormányzata egyrészt eljárásjogi szabálysértést követett el azzal, hogy a felmerült kétségek ellenére nem kérte az MTA állásfoglalását, másrészt törvényt sértett azzal, hogy olyan személyről nevezett el közterületet, amely személyről történő elnevezést törvény tiltja.

Az alapítvány alapító okiratának elkészítésében is közreműködő Nagy Imre ügyvédként a fővárosi kormányhivatalhoz fordult, és abban bíznak, hogy vagy törvénytelennek minősíti a kormányhivatal az elnevezést, vagy eljárásjogi szabálysértést állapít meg, és kötelezi a Fővárosi Önkormányzatot, hogy a kérdésben forduljon az MTA-hoz. Amely – Felföldi Zoltán ebben bízik – a fent említett civil szervezeti névadás ügyében hozott állásfoglalásával ellentétes állásfoglalást már nem adhat.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.

 

Címkék#Horn Gyula

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában