2025.02.13. 16:31
Magyarország és Szerbia is stratégiai jelentőséget tulajdonít a kétoldalú kapcsolatoknak (videó)
A magyar és a szerb kormányzat is stratégiai jelentőséget tulajdonít a kétoldalú kapcsolatok folyamatos fejlesztésének, amelyre különösképpen nagy szükség van jelenleg, az új világrend kialakulása közepette - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Belgrádban.
Forrás: Facebook / Szijjártó Péter közösségi oldala
A minisztérium MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleménye szerint a tárcavezető szerb kollégájával, Marko Duriccsal közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy új világrend, új realitás van kialakulóban az amerikai elnök beiktatása nyomán, ami jó hír, ugyanis Donald Trump patrióta politikát folytat, szembeszáll a woke ideológiával, és véget vet a korábbi „szégyentelen beavatkozásoknak" más országok belügyeibe.
„Mindezekkel együtt még mindig azt látjuk természetesen, hogy a patrióta, szuverenista kormányokkal szemben folyamatosak a támadások (…) Annyi viszont változott, hogy ezek a támadások most már nem Brüsszelből és Washingtonból, hanem most már csak Brüsszelből érkeznek. Ez sem kellemes, de sokkal könnyebb őket kivédeni a korábbi időszakhoz képest"
- mutatott rá.
„Természetesen figyeljük a szerbiai eseményeket, s látjuk azokat a destabilizációs kísérleteket, amelyek zajlanak. Nekünk, magyaroknak az az érdekünk, hogy Szerbiában stabilitás és nyugalom legyen" - húzta alá.
Szijjártó Péter: kutatás-fejlesztési rekordberuházás érkezik Magyarországra (videó)
Majd üdvözölte a szerb elnök és kormány azon erőfeszítéseit, amelyek teljességgel nélkülözhetetlenek a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése tekintetében.
A miniszter ezután méltatta a két ország együttműködésének eddigi eredményeit, például a két főváros vasúti összeköttetésének korszerűsítését és a kölcsönös hozzájárulást egymás energiabiztonságához.
Kitért arra is, hogy
Európa legmodernebb, legnagyobb és legszínvonalasabb határátkelőhelye épül meg majd Röszkénél, hogy a lehető leggyorsabban lehessen közlekedni a két ország között, továbbá arról is döntés született, hogy meghosszabbítják a már üzemelő határátkelőhelyek nyitvatartási idejét.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy az Európai Unió óriási bajban van, a versenyképessége igen mélyre süllyedt, ebben a helyzetben pedig a közösségnek új lendületre lenne szüksége, ami a Nyugat-Balkánról jöhet, ahol Szerbia tölti be a vezető szerepet.
„Ma az Európai Uniónak legalább annyira érdeke a nyugat-balkáni államok csatlakozása, mint fordítva"
- jegyezte meg.
Valamint szégyennek nevezte, hogy a brüsszeli intézmények és bizonyos európai országok még mindig blokkolják Szerbia csatlakozási folyamatát. Ennek kapcsán az érintettek „gyávaságát" is kiemelte, mivel szavai szerint a bővítést akadályozók a zárt ajtó mögött rendkívül bátrak, amikor azonban jelen vannak a szerb kormány képviselői is, akkor teljesen másként fogalmaznak.
Élesen kikelt az ellen, hogy az elmúlt években nem történt előrelépés a szerb integrációs folyamatban, és szánalmasnak minősítette, hogy egyes EU-s vezetők gátolják a harmadik csatlakozási fejezetcsoport megnyitását az országgal.
Majd kifejtette, hogy utóbbi ráadásul épp a gazdasági növekedésről, a versenyképességről szól. „Én azt a tanácsot adtam az európai kollégáknak, hogy jöjjenek el Belgrádba, aztán menjenek haza, és két hét múlva jöjjenek el megint. Akkor látni fogják, hogy mit jelent a gazdasági növekedés, s mit jelent a gyors fejlődés" - mondta.
„Mi Magyarországról ezután is minden támogatást megadunk ahhoz, hogy Szerbia európai integrációs folyamata a lehető leggyorsabb legyen" - összegzett.
Szijjártó Péter: Magyarország és Szerbia készen áll egy új kőolajvezeték megépítésére (videó)
Magyarország és Szerbia az eddigi sikerekre alapozva készen áll egy új kőolajvezeték megépítésére, ez a nagyberuházás mindkét ország energiabiztonságát javítani fogja - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Belgrádban.
A minisztérium MTI-nek eljuttatott közleménye szerint a tárcavezető a szerb energiaügyi miniszterrel, Dubravka Dedoviccsal folytatott egyeztetését követően kiemelte, hogy a két ország rövidesen közösen belevág egy újabb nagy energiabiztonsági beruházásba, egy új kőolajvezeték építésébe, amely Magyarország és Szerbia ellátásához is hozzá fog járulni.
Elmondta, hogy
a megvalósíthatósági tanulmány már el is készült, és e szerint Magyarországon mintegy 180, Szerbiában pedig 120 kilométernyi vezetéket kell építeni nagyjából évi ötmillió tonna kapacitással.
„Magyarországon ez gyakorlatilag egy Százhalombatta-Algyő-Röszke nyomvonalon történő építkezést jelent, azzal, hogy egy nemzetközi mérőállomás építésére is szükség lesz" - tudatta.
„A magyar oldalon nagyjából ez egy 320 millió eurónyi beruházás, amely három évet fog igénybe venni, s jelenleg is tárgyalunk arról a szerződésről, amely ennek az új kőolajvezetéknek a kihasználtságát fogja majd garantálni" - tette hozzá.
Arra is kitért, hogy
jól halad azon beruházás előkészítése is, amelynek a nyomán 2028-ra megduplázzák a két ország közötti villamosenergia-átmenet kapacitását.
„Az eddigi sikerekre alapozva készen állunk arra, hogy belevágjunk az új nagy közös beruházásunkba" - mondta.
Szijjártó Péter arra is figyelmeztetett, hogy napjainkban elég gyakoriak az energiaválságok, amelyeket nem ritkán „politikai hisztériakeltés" okoz, ilyen helyzetben pedig nagy szükség van a saját forrásokkal csak korlátozottan rendelkező országok szoros együttműködésére és folyamatos konzultációjára.
Ennek kapcsán leszögezte: „ma már nem túlzás azt állítani, hogy
nincs magyar energiabiztonság Szerbia nélkül, és nincs szerb energiabiztonság Magyarország nélkül".
„Magyarország földgázellátásának csaknem a száz százaléka Szerbián keresztül érkezik. A tavalyi évben egy brutális rekordot állítottunk fel azzal, hogy 7,6 milliárd köbméter földgáz érkezett Magyarországra Szerbián keresztül a Török Áramlat vezetéken" - jelentette ki.
„Szerbia ismételten bizonyította, hogy megbízható tranzitország. Abszolút nyugodtak lehetünk afelől, hogy Szerbián keresztül a földgázszállítás Magyarországra rendben van. Ez azért nagy szó, mert sajnos nem minden szomszédunk viselkedik megbízható tranzitországként" - mutatott rá.
A miniszter ezzel összefüggésben arra is emlékeztetett, hogy
a távozó amerikai adminisztráció a hivatali ideje végén újabb energetikai szankciókat rendelt el, amelyekkel „abszolút politikai bosszútól vezérelve kibabrált a közép-európai térséggel".
Ennek megfelelően a régió közös problémájának nevezte a szerbiai olaj- és üzemanyagellátást biztosító orosz vállalat szankcionálását, ez ugyanis más országokban is kihívásokat okozhat.
„Könnyen okozhat áremelkedést, ha a szerbiai finomítói kapacitások kiesnek a regionális ellátásból (…), és akkor valóban fennáll a veszélye annak, hogy a közép-európai emberek fizetnék meg a Biden-adminisztráció bosszújának az árát" - fogalmazott.
„Szeretnék elkerülni ezt a helyzetet.
Szerencsére ma már olyan elnöke van az Egyesült Államoknak, aki nem ellenségként, hanem barátként tekint a közép-európai térségre, s azt reméljük, hogy sikerül rövid távon rendeznünk ezt a helyzetet.
Mindenesetre megegyeztünk abban, hogy nagyon szoros regionális együttműködést folytatunk annak céljából, hogy a szankciók fennmaradása se okozhasson zavarokat a regionális üzemanyagpiacon" - összegzett.
Szijjártó Péter: a vajdasági magyarság fontos erőforrása a magyar-szerb kapcsolatrendszernek
A vajdasági magyarság igen fontos erőforrás és összekötő kapocs a Magyarország és Szerbia közötti, jelenleg történelmi csúcsponton lévő kapcsolatrendszerben - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Belgrádban.
A minisztérium MTI-nek eljuttatott közleménye szerint a tárcavezető a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökével, Pásztor Bálinttal folytatott találkozóját követően leszögezte, hogy a pártnak rendkívül fontos, nélkülözhetetlen szerepe van abban, hogy a két ország kapcsolatai ma történelmi csúcspontjukon vannak.
"A VMSZ, illetve a vajdasági magyarság talán a legfontosabb erőforrása annak a kapcsolatrendszernek, amelyet Magyarország és Szerbia között az elmúlt időszakban fel tudtunk építeni" - hangsúlyozta.
"És mi Magyarországon nagyon büszkék vagyunk arra a stabilizáló, racionális szerepre, amelyet a VMSZ visz a szerb belpolitikában, és büszkék vagyunk arra is, hogy a szerb többségi nemzet tagjai is elismerik azt a teljesítményt, amelyet a VMSZ politikusai, vezetői nyújtanak nem pusztán a mostani belpolitikai helyzetben, hanem úgy általában a szerbiai kormányzati munka során" - tette hozzá.
Valamint megerősítette azt, hogy a magyar kormány továbbra is támogatja a VMSZ kezdeményezéseit, azok ugyanis erősítik a magyar-szerb együttműködést és a vajdasági magyar közösséget is.
Ezt követően a két ország közti határ átjárhatóságának fontosságát is érintette. "Na nem a zöldhatáron persze, mert arról szó sem lehet, hanem a határátkelőhelyeken mindazoknak, akik tisztességesen és a szabályokat betartva utaznak és akarnak belépni Magyarország területére, vagy onnan kilépni" - húzta alá.
"A lehető leggyorsabb, legkulturáltabb átlépés lehetőségét igyekezünk biztosítani. Ma megerősítettük az elkötelezettségünket a szerbiai kormánnyal abban, hogy egész Európa legnagyobb és legmodernebb határátkelőhelyét fogjuk létrehozni Röszkénél" - emelte ki.
"Emellett megerősítettük az elkötelezettségünket arra is, hogy a VMSZ kérésének megfelelően a kisebb határátkelőhelyek nyitvatartási idejét meghosszabbítsuk" - tette hozzá.
A röszke-horgosi kishatárátkelőhely 0-24-es üzemmódban működött a nyári időszakban, most reggel 4 és este 11 óra között van nyitva, illetve más átkelőhelyek, így a tiszaszigeti, az ásotthalmi átkelőhelyek esetében is a működési idők meghosszabbítása mellett döntöttünk annak érdekében, hogy azok, akik ingáznak vagy azok, akik valamilyen gazdasági tevékenységet folytatnak, napon belül vissza tudjanak érni lakóhelyükre, nehogy azzal a kockázattal kelljen szembesülnünk, hogy adott esetben a vajdasági magyar közösség létszámának csökkenéséhez vezetnének egyes gazdasági folyamatok" - folytatta.
A miniszter végezetül megjegyezte, hogy a VMSZ-szel folytatott együttműködés természetes a magyar kormányzat számára, s a jövőben is komoly erőforrásként és összekötő kapocsként fognak tekinteni a vajdasági magyarságra.
