Az ideiglenes lelátókat száz százalékban újrahasznosítják

A kiemelt beruházások kormánybiztosa a lapnak elmondta, hogy a vb lezárulta után a Duna Aréna hatezer férőhelyes ideiglenes lelátóját leszerelik, mivel már nem lesz szükség 12 ezer ülőhelyre. A hatezres lelátó elég lesz arra, hogy minden évben rangos nemzetközi versenyeket rendezzünk.

Jövőre junior műúszó-világbajnokság, 2019-ben junior úszó-világbajnokság érkezik Budapestre, 2020-ban pedig az úszók, vízilabdázók, szinkronúszók és műugrók Európa-bajnokságát rendezik meg a Duna Arénában, amely 2024-ben majd a rövid pályás vb-nek ad otthont – emlékeztetett Fürjes Balázs, aki szerint Budapest jelesre vizsgázott, remekül viselte az „olimpiai terhelést” a kisebb kellemetlenségek mellett.

A Dagály strandfürdő teljes felújítás után 2018 májusában nyílik meg a látogatók előtt, de a többi versenyhelyszínt már most használatba veheti a lakosság is – tette hozzá a kormánybiztos. Kiemelte még, hogy a vb előmozdított olyan beruházásokat, amelyekkel Budapest szebb, jobb, élhetőbb város lett. A vb valójában arra adott alkalmat, hogy régi adósságokat törlesszenek és Budapesten egyébként is hasznos és hiányzó fejlesztéseket véghezvigyenek.

A költségekről elmondta: a valóság úgy hozta, hogy a világbajnokság a tervezett ráfordításoknak csak a felébe került, a végösszeg az éves költségvetés negyed százaléka.

Szerinte csak az a kiadás minősül a vb költségének, amelyik a rendezvény nélkül fel sem merül és a vb után nem hasznosul, vagyis az ideiglenes, az esemény után elbontott eszközök, a szervezés és a megnyitó költségei. Ha így számolunk, a vb-hez szükséges befektetés évente az állami költségvetés 0,1 százalékát sem érte el, ami három év alatt összesen nagyjából 45-50 milliárd forint – fogalmazott Fürjes Balázs, aki szerint ez a befektetés jócskán megérte és bőségesen megtérül.