Balog Zoltán: a reformáció vezetett el a magyar közösségtudat kialakulásához

A reformáció 500. évfordulójára szervezett németországi megemlékezések keretében Wittenbergben rendezett magyar napok alkalmából készült összeállítás szerint Balog Zoltán arra a kérdésre, hogy miért terjedt el oly gyorsan a reformáció Magyarországon, kiemelte: a Mohács utáni „nyomorúságos helyzetben” sokan feltették a kérdést, vajon miért „bünteti Isten” a magyar népet.

A protestáns válasz erre az, hogy a nemesek, az uralkodók és az egyház bűnei miatt a nemzet „babiloni fogságba”, az Oszmán Birodalom uralma alá került, de irgalmat nyerhet, ha közösségként megbánja tetteit és megújul. Ez „spirituálisan és szociálisan nagyon erős prédikáció volt”, így a magyarok 80 százaléka a protestantizmust választotta.

Valójában a reformáció vezetett el igazán annak az új öntudatnak, önfelfogásnak a kifejlődéséhez, amely szerint a nép egésze a közösséghez tartozik, függetlenül a hierarchikus rendtől – mondta Balog Zoltán, kiemelve: egyfajta demokratizálódást is jelentett az az egyházi gyakorlat, hogy a presbitériumban egymás mellett ülő nemesnek és jobbágynak egyaránt egy szavazati joga volt.

Kulturális értelemben a biblia magyar nyelvű fordításának volt a legnagyobb jelentősége, a 16-17. században pedig a vallásszabadság ügyében a Habsburgokkal kialakult konfliktusok összekapcsolódtak a függetlenség ügyével. Így a közösségi és vallási függetlenségi törekvések „kölcsönösen erősítették egymást” – mutatott rá.

A predesztináció tanából származik „egyfajta kiválasztottságtudat”, amely szerint „mi, magyarok valami magasabbra vagyunk hivatottak a kereszténység védelmezőiként Európa déli határán”, ez is „nagyon erősen hozzátartozik a protestáns öntudathoz”

– mondta Balog Zoltán.

Hangsúlyozta: „keresztény és zsidó tartalmak nélkül a magyar öntudat pogányság”, és ugyan „pogányként is lehet magyarnak lenni”, de „közösségtudat nélkül azt mondani, hogy keresztény vagyok, és a másik elem nekem nem fontos, az számomra a világpolgárságot jelenti”, amely nem veszi figyelembe a helyi identitást, és ezzel a biblia emberképét sem, amelyben „a lokalitásnak is nagyon erős szerepe van”.Ez így csupán egy „elszegényített kereszténység”, közösségi kötelékek, közösségi beágyazottság nélkül – fejtette ki a miniszter.

Igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy mindez a mai politikára is vonatkoztatható-e, kiemelve: aligha véletlen, hogy a kormány 12 tagja közül öten protestánsok, köztük a református miniszterelnök, Orbán Viktor.

Arra a kérdésre, hogy adódik-e mindebből egyfajta késztetés a hatalmi tömbök közötti lavírozásra, Balog Zoltán azt mondta, hogy „egyértelműen igen, ez így van”, mert 1526 után megmutatkozott, mennyire fontos az ország függetlensége és boldogulása érdekében egy minden irányban tevékeny politikát követni a „nagyhatalmak peremén”.

A protestánsok helytállása mögött a miniszter szerint az Isten védelmébe és a predesztinációba vetett hit húzódik meg, amely azt mondatja, hogy „ha szilárd a hitünk, meglesz az erőnk ahhoz, hogy helytálljunk”. Ez pedig „nagyon is lefordítható a mai alapállásra” – mondta Balog Zoltán a német újságnak.

(Borítóképünkön Balog Zoltán miniszter beszédet mond a wittenbergi magyar napok ünnepélyes megnyitóján a Luther-házban augusztus 24-én.

Fotó: MTI / Bartos Gyula / Emmi)