Az eddigi tíz legintenzívebb hazai hőhullám egyike volt az idei

Az idei nyár időjárása eddig összhangban alakult a régiónkat érintő éghajlati változásokkal: voltak tartós, erős hőségperiódusok, majd ezeket rendszerint heves zivatarok, szélviharok zárták. Az 1981 óta számított időszakban az idén július 31-től augusztus 6-ig tartó hőségperiódus a második legintenzívebb volt. Csak egy 2007-es hőhullám során volt ennél nagyobb a forróság.

Idén nyáron már két hőhullámos időszak is volt: július 20. és 23. között másodfokú, július 31. és augusztus 6. között pedig a legmagasabb fokú hőségriadó kihirdetésére is szükség volt. Átmeneti felfrissülés után augusztus 9-től három napon keresztül ismét nagy forróság volt a régióban.

Az idei augusztusi kánikula regionális kiterjedését tekintve is rendkívüli, mivel Dél-Spanyolországtól Közép-Európán keresztül a Kaukázusig hatalmas területeket érintett – jegyezték meg az elemzésben. Hozzátették: az éghajlatváltozás legnyilvánvalóbb jele régiónkban a meleg hőmérsékletekhez köthető szélsőségek gyakoribbá válása.

Lakatos Mónika és Szabó Péter írásában kitért arra is, hogy a megfigyelt tendenciákkal összhangban a jövőben gyakrabban fordulnak elő extrém magas hőmérsékletű napok. Többszörösére növekedhet az olyan forró napok száma, amikor a napi maximumhőmérséklet a 35 fokot is meghaladja: a közeljövőben nyaranta legfeljebb három, az évszázad végére viszont már átlagosan akár kilenc napon is várhatók extrém hőmérsékletek. Ezen felül várhatóan a nyári éjszakák is ritkábban hoznak majd felfrissülést, mivel a trópusi éjszakák (amikor a napi minimumhőmérséklet is 20 fok felett marad) is gyakoribbak lesznek a jövőben.

Hangsúlyozták azt is, hogy az Alföld és az ország délkeleti területei különösen ki vannak téve a növekvő hőhullámos időszakok okozta hőstressznek, míg a Dunántúl és a hegyvidékek felett várható értékek elmaradnak az országos átlagoktól. Az emberi szervezetnek nagy megterhelést jelentő harmadfokú hőségriadós napokból nemcsak több várható, hanem az átlagos hosszuk is növekedni látszik a modelleredményekben. Az 1971 és 2000 között megfigyelt harmadfokú hőségriadók átlagosan három és fél napig tartottak, a század közepére ezek egy-két nappal hosszabbak lesznek. A 21. század második felében pedig akár évente előfordulhatnak többnapos (átlagosan akár egyhetes) hosszúságú harmadfokú hőségriadók – olvasható az elemzésben.

A meteorológusok hozzáfűzték, hogy az éghajlat természetes változékonyságából adódóan továbbra is számítani lehet a múltbeli értékeknél hűvösebb nyarakra is, de már ritkábban.

(Borítókép: Shutterstock)