Harmonikus együttélés

2019.02.21. 13:20

Európai szinten kell rendezni az őshonos kisebbségek helyzetét

Kövér László az őshonos kisebbségek ügye kapcsán a magyar-szlovén viszonyt hozta fel jó, egyszersmind követendő példaként.

Az őshonos nemzeti kisebbségek ügyének európai szintű rendezésére példa lehetne a magyar-szlovén viszont. Ezt a két állam közös javaslatként vetné fel az Európa jövőjéről szóló vitákban – közölte az Országgyűlés elnöke csütörtökön a szlovéniai Lendván, ahol a Szlovén Nemzetgyűlés elnökével, Dejan Zidannal és a muravidéki magyar kisebbség képviselőivel találkozott.

Miután Európa lakosságának mintegy 10 százaléka őshonos nemzeti kisebbségként él,

az ezzel kapcsolatos európai sztenderdek kialakítása nemcsak magyar kérdés, de Európának is az egyik legfontosabb kérdése – mondta Kövér László.

Magyarország szomszédságpolitikájában „hangsúlyos, ha nem a legfontosabb a határon túli magyar közösséggel való bánásmód, amit az adott ország tanúsít”, és hasonlóképpen nagy jelentőséget tulajdonít Magyarország a területén élő 13 nemzetiségnek, amelyek összekötő kapcsok az államok között – hangsúlyozta Kövér László.

Dejan Zidan, a szlovén nemzetgyűlés elnöke (j) fogadja Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét a lendvai városháza előtt 2019. február 21-én.
MTI/Varga György

 

Hozzátette: ezért is vetette fel, hogy ha túlleszünk az európai parlamenti választás „zaklatott időszakán”, akkor az Európa jövőjéről szóló vitákban közösen tehetnének kezdeményezést, hogy

alkossunk európai sztenderdeket az őshonos nemzeti közösségek kérdésének kezelésére.

Az Országgyűlés elnöke fontosnak nevezte, hogy Szlovéniával olyan közös projekteket valósítsanak meg, amelyek „az együttműködést szimbolizálják, de van praktikus értékük is”. Ide sorolta a közös történelmi forrásgyűjtemény létrehozását, illetve a magyar-szlovén és szlovén-magyar szótár elkészítését.

Dejan Zidan a sajtótájékoztatón megemlítette: a Kövér László által felvetett gyakorlat, hogy közösen látogatnak el a két nemzeti, a szlovéniai magyar és a magyarországi szlovén közösséghez, a továbbiakban állandó gyakorlattá fog válni. A politikus jelezte, tárgyalásaikon megállapították: a magyar nemzeti közösség elégedett a helyzetével, de további közös projekteket várna. A szlovén parlamenti elnök azt mondta: örülnének annak, ha minél több befektetés érkezne a Muravidékre és a Rábavidékre egyaránt.

Kövér László ehhez azt fűzte hozzá, hogy Magyarország jó gazdasági állapotban van, és az elmúlt években sikerült a külföldi befektetők körében olyan bizalmat kialakítani, aminek köszönhetően soha nem látott értékben áramlott be működőtőke Magyarországra. A magyar kormány igyekszik ezeknek a befektetéseknek egy részét azokra a területekre terelni, ahol munkahelyekre van szükség, de nem voltak korábban ilyen beruházások.

„Büszkék vagyunk arra, hogy most már a magyar gazdaságban is van annyi potenciál, hogy a magyar tőkét más országokban is be tudjuk fektetni”,

ami az adott térségnek és a befektetőknek is hasznot hoz – emelte ki.

„Minél több gazdasági szál fűz össze bennünket, annál nagyobb lesz a bizalom, annál természetesebb, hogy együvé tartozunk, egymásra vagyunk utalva”. A remények szerint ezt a szlovén kormány mellett a szlovén politikai élet kormánnyal szemben álló vagy azt kívülről támogató szereplői is meg fogják érteni – fogalmazott Kövér László.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában