2021.09.27. 11:05
Gulyás: Brüsszelnek komolyan át kell gondolnia Közép-Európához való viszonyát
Brüsszel szorongatni akarja Közép-Európát, de a hurok körülötte is feszül, ezért komolyan át kell gondolnia térségünkhöz való viszonyát – jelentette ki Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Sieci lengyel konzervatív hetilapnak adott, hétfőn megjelent interjúban.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtótermében 2021. szeptember 15-én.
Forrás: MTI
Fotó: Máthé Zoltán
Gulyás Gergely rámutatott: az európai uniós szervek főként Lengyelországot és Magyarországot támadják, de az utóbbi időben Szlovéniát és Ausztriát is.
„A brüsszeli tisztviselők problémája, hogy nem képesek tolerálni a másságot”
– mondta el, hozzáfűzve: ebben az értelemben Brüsszel ma „az illiberalizmus fővárosa”.
Az Európai Bizottság „elméletileg a szerződések őre”, a gyakorlatban viszont „korábban nem tapasztalt mértéket ér el a beavatkozás Magyarország belügyeibe” – mondta Gulyás Gergely, aki szerint Brüsszel nem veszi tudomásul, hogy „Európának ez a része más, mint a nyugati országok”, és „inkább kockáztatja az egész Európai Unió stabilitását, minthogy rugalmas legyen”.
Úgy vélte:
a „még a legkisebb véleménykülönbséget sem elviselni képes” Brüsszel a „számunkra a Szovjetunió idejéből ismert elvet vallja, miszerint a jog a politika szolgálóleánya”.
A közép-európai tagállamoknak folyósított uniós forrásokról szólva Gulyás Gergely aláhúzta: ez nem adomány, az euróövezetben és az uniós piacon Németország annyit keres, hogy az uniós alapok ahhoz képest csekély összegűek.
„Korábban megnyitottuk piacainkat, bár tőke szempontjából nagyon gyengék voltunk, és a Nyugat ezt kihasználta”
– jelentette ki, idézve Günther Oettinger volt uniós biztost, aki megmondta: minden keletre küldött euróból 70 cent visszamegy nyugatra.
A miniszter szerint nincs semmi alapja annak, „hogy az alapokat erkölcsi gesztusként kezeljék”, történelmi kategóriákban nézve pedig „nem tartozunk igazán semmivel, éppen ellenkezőleg”.
A magyar gyermekvédelmi törvény témájában Gulyás egyetértett az interjút készítő Jacek Karnowski szerkesztő felvetésével, hogy ez a migrációs témánál is nagyobb haragot váltott ki Brüsszelben, mivel egy „igazi tabut” érint. „Európában nagyon sok csoportot, kisebbséget védenek, egyetlen kivétellel: az évszázadok óta itt élő nemzetek kivételével” – fűzte hozzá a miniszter.
Emellett Brüsszelt jelentősen befolyásolják az LMBT-témákat erőltető, „csak ezzel foglalkozó és ebből élő” civil szervezetek, amelyek a magánélet világába tartozó kérdésből próbálnak divatot teremteni.
„Mi viszont úgy gondoljuk, hogy a gyermekek védelme az állam feladata” – húzta alá, hozzátéve: a felnőttek élete már az ő dolguk.
Arra válaszolva, hogy a gyermekvédelmi törvényen nem kellene-e enyhíteni a rossz nyugat-európai fogadtatás miatt, Gulyás kijelentette: „a politikában a legnagyobb hiba az, ha engedünk a nyomásnak, miközben tudjuk, hogy igazunk van”. Az ilyen helyzetben nem hátra, hanem előre kell lépni, ezért az említett kérdésekben népszavazás lesz Magyarországon – tette hozzá.
A magyar családtámogatási politika folytatásáról Gulyás elmondta: ezen a területen a legfontosabb tényezők a következetesség, a stabilitás és a kiszámíthatóság. Ebben az összefüggésben kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a Fidesz maradjon kormányon.
„Ennek eredményeként a kiterjedt családtámogatási rendszert a polgárok komolyan veszik, mint valami biztosat, amit nem fognak holnap visszavonni. Adókedvezményeket, pénzügyi támogatást és lakásvásárlási segítséget biztosítunk”
– szögezte le.
Borítóképünkön Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter
Ország-világ
- Orbán Balázs: tanuláskutató intézet alakult az MCC-ben
- Már huszonkétezer kamasz oltását kérték a szülők
- Áder János: az egyházak társadalmi jelenléte a járvány idején is eleven maradt
- Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta a legfőbb ügyész
- V4-Franciaország csúcstalálkozót tartanak Budapesten