Elkezdődött a nagyböjt

2019.03.06. 12:15

Hamvazószerda van ma

„Emlékezz ember, hogy porból lettél és porrá leszel” – az egyház ezekkel a szavakkal az élet mulandóságára emlékezteti a híveket, és bűnbánatra szólítja fel őket.

Farkas Attila katolikus pap a Szent István Bazilikában tartott hamvazószerdai szentmisén keresztet rajzol egy hívő homlokára 2016. február 10-én.

Forrás: AFP

Fotó: Kisbenedek Attila

Hamvazószerda, a farsangi időszakot követő nap, a keresztény vallásban a húsvét előtti nagyböjt kezdete az idén március 6-ra esik. E mozgó ünnep a húsvét előtti hetedik hét szerdája, legkorábbi lehetséges időpontja február 4., a legkésőbbi március 10. Hamvazószerdán az egyház az élet mulandóságára emlékezteti a híveket, és bűnbánatra szólítja fel őket.

A nagyböjt kezdete, hamvazószerda nem bibliai ünnep, de kiemelt hétköznapja az egész egyházi évnek, az ünnep latin neve quadragesima (negyvenedik).

A nagyböjt, a negyvennapos vezeklő és böjti időszak megemlékezés Jézus negyvennapos pusztai böjtölésének, illetve kínszenvedésének időszakáról.

Mivel az egyház a vasárnapot, az Úr napját nem tekinti böjti napnak, ezért – a nyugati egyházban – az első vasárnap előtti szerdán kezdődik a húsvétra készülés időszaka, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki. Az időszak liturgikus színe a bűnbánatot jelképező lila.

Erdő Péter bíboros hamuval keresztet rajzol a szertartás résztvevőinek homlokára az esztergomi bazilikában tartott hamvazószerdai szentmisén 2014. március 5-én.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

 

A böjt – a tartózkodás az étkezéstől bizonyos napokon – már a korai időszakoktól jelen volt a kereszténység életében. A húsvét előtti böjtöt eleinte kizárólag nagypénteken és nagyszombaton tartották, és 336-tól kezdve foglalt egy hetet magába, a nagyhetet. A negyvennapos – hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó – étkezési megtartóztatás a 4. századtól fokozatosan alakult ki, a 7. század elején vált szokássá, majd 1091-ben II. Orbán pápa törvénybe is iktatta. A katolikus egyház mára enyhített a korábbi szigorú böjti szabályokon.

A korai egyházban a bűnbánati felkészülés első napján, hamvazószerdán a mezítlábas, zsákruhába öltözött bűnösöket a püspök a templomba vezette. A bűnbánati zsoltárok elimádkozása után fejükre hamut hintett és kiutasította őket a templomból, miként Isten is kiűzte az első emberpárt a Paradicsomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt belépniük a templomba. Egyesek bűnbánatuk jeléül magukra vették a hamu jelét, a hamvazkodást az 1091-ben Beneventóban tartott zsinaton II. Orbán pápa rendelte el a bűnbánat látható jeleként a hívek számára.

A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mert a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmeztet.

Egy nő hamvazószerdai szentmisén.
Fotó: Luis Acosta / AFP

A pap a mise után megszenteli az előző évi szentelt barka hamuját, amit kezdetben a férfiak fejére szórtak, a nőknek a homlokára rajzoltak keresztet; ma mindkét nem számára az utóbbiból áll a szertartás, miközben a pap ezt mondja: „Emlékezz ember, hogy porból lettél és porrá leszel” (Memento homo, quia pulvis es, in pulverem revertis).

Hamvazószerdát böjtfogó szerdának, szárazszerdának vagy aszalószerdának is nevezik.

A II. vatikáni zsinat rendelkezésére 1966 óta – a nagypéntekkel együtt – szigorú böjti nap a katolikus hívek számára, azaz a hívőknek ekkor csak háromszor szabad enniük – húst akkor sem -, és csak egyszer teljesebb étkezést. (Mentesülnek ez alól a 18 év alattiak és a 60 év fölöttiek, a betegek, az állapotos nők, a szoptató anyák és egyes foglalkozások gyakorlói.)

A negyvennapi böjtnek is nevezett nagyböjt hamvazószerdán kezdődik, és nagyszombat délig tart, de az egyház tanítása szerint pusztán a testi böjt nem elég, az önmegtartóztatást más tekintetben is gyakorolni kell. Ez az időszak arra szolgálhat, hogy a hívők megtanulják uralni vágyaikat, elmélyüljenek hitükben húsvét előtt, amikor a megváltást ünneplik a keresztények. Ahogy Szent Ágoston mondta:

„A böjtölés tisztítja a szívet, megvilágítja az értelmet, erősíti az akaratot, gyöngíti az érzékiséget, megfékezi a vágyakat, a szenvedélyek fáklyáit eloltja és meggyújtja a tisztaság világosságát”.

Illusztráció
Fotó: Shutterstock

A néphit szerint aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás őket is elkerülje. A hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közötti három nap neve „semmihét”, „csonkahét” volt. Egyes helyeken a hamvazószerda utáni csütörtököt nevezték „kövércsütörtöknek” vagy „zabálócsütörtöknek”, mert e napon ismét szabad volt húst enni, hogy elfogyasszák a farsangi maradékot. Hazánkban évek óta ezen a napon rendeznek a vendéglők torkos csütörtök néven nagy kedvezményeket nyújtó akciót.

Borítókép: Farkas Attila katolikus pap a Szent István Bazilikában tartott hamvazószerdai szentmisén keresztet rajzol egy hívő homlokára 2016. február 10-én.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában