veronai tragédia

2020.01.26. 10:39

Így szigorították a buszos osztálykirándulások feltételeit

A külföldre tartó iskolai autóbuszos kirándulásokon a járművezetők este 11 és másnap hajnali 4 óra között nem vezethetnek, és 13 évesnél idősebb busszal nem lehet iskolai kirándulást lebonyolítani.

Verona, 2017. január 21. Olasz tûzoltók által készített felvétel a magyar diákokat szállító, kiégett autóbuszról az olaszországi A4-es autópályán egy veronai csomópontnál 2017. január 21-én. A Franciaországból hazafelé tartó busz balesetében tizenhat középiskolás diák életét vesztette, a sérültek száma 39. (MTI/EPA/Vigili Del Fuoco)

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Vigili Del Fuoco

Néhány héten belül ítélet születhet Olaszországban a veronai buszbaleset ügyében – emlékeztet az Origo.

A sofőr, V. János 7-12 év közti börtönre számíthat. A tragédiához az utazást lebonyolító cég és a sofőr hibáinak sorozata vezethetett.

A baleset óta a kormány (egészen pontosan a minisztérium, az Emmi) rendelettel, a parlament pedig a Fidesz kezdeményezésre

törvénnyel szigorította az osztálykirándulások feltételeit, hogy többé ne történhessen ehhez hasonló halálos tragédia.

Három évvel ezelőtt, 2017. január 20-án történt a 17 halálos áldozatot követelő buszbaleset a Verona melletti A4-es autópályán.

A gimnazistákat, tanárokat és rokonaikat szállító busz először a szalagkorlátnak csapódott, amit átszakított, majd fékezés nélkül a betonoszlopnak, amitől pedig lángokba borult.

A buszt V. János vezette, akiről hamar kiderült, hogy

súlyos alvászavarban szenved és feltehetően influenzás is volt az út előtt, emellett az öreg buszban egy szabálytalanul elhelyezett pót-üzemanyagtartályon ültek az utasok.

Az olasz hatóság vádirata szerint a tragédia közvetlen kiváltó oka az volt, hogy

a sofőr egyszerűen elaludt az éjjeli vezetés közben.

A szakértők azonban megállapították, hogy ahhoz, hogy ilyen sok halálos áldozatot követelt a baleset a plusz tartálynak is köze lehetett.

Az Emmi 2018. január elsején életbe léptette a buszos osztálykirándulás szervezését és lebonyolítását szabályozó rendeletet.

Ez a nevelési-oktatási intézményekre, a pedagógus és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottakra, az óraadókra, a nevelési-oktatási intézményben nem pedagógus-munkakört betöltőkre, és a nevelési-oktatási intézmények intézményfenntartóira nézve kötelező annak érdekében, hogy többet ne történhessenek meg a veronai buszbalesethez hasonló balesetek.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára, Palkovics László (azóta innovációs és technológiai miniszter) jelentette be 2017 októberében a változtatásokat.

Eszerint

a külföldre tartó iskolai autóbuszos kirándulásokon a járművezetők este 11 és másnap hajnali 4 óra között nem vezethetnek, és ezt a pihenőidejüket is a buszt elhagyva kell eltölteniük.

Az új előírások értelmében

13 évesnél idősebb busszal nem lehet iskolai kirándulást lebonyolítani,

továbbá minden oktatási intézmény csak olyan szolgáltatóval köthet szerződést, amely garantálja, hogy járművezetője nem szenved a közlekedést veszélyeztető alvászavarban (a veronai balesetet elszenvedő busz sofőrjének ugyanis alvászavara volt, amiről a munkáltatója is tudott).

Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének (NiT Hungary) ügyvezető főtitkára ismertette az új autóbuszos közlekedés biztonsági kézikönyvét, amelyet az iskolákba is eljuttattak. Az Emmi ajánlásával és az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság támogatásával megjelent kötet címe „Az autóbuszos utazás tízparancsolata”, amelyben tippeket és tanácsokat adnak a kirándulásokat szervezőknek. Ebben hangsúlyozzák, hogy

csak szerződéssel és megbízható szolgáltatóval szabad utazni, a biztonságon pedig nem szabad spórolni.

Megbuherált busszal senki sem utazhat

Másfél évvel a tragédia után a büntetőtörvénykönyvet is módosította a parlament, fideszes kezdeményezésre. Ez a jogellenesen átalakított személyszállító jármű vezetésével összefüggésben állapított meg szankciókat.

„Ennek a célja a veronai buszbalesethez hasonló esetek megelőzése”

- mondta a javaslatot benyújtó Czunyiné Bertalan Judit 2018 júliusában.

A veronai balesetnél a szakértői vélemények szerint a pót-üzemanyagtartály okozhatta a tűz gyorsabb terjedését, erre a beépítésre pedig sem a busz üzemeltetőjének, sem a vezetőnek nem volt engedélye.

„A Btk. módosítása nyomán nemcsak az lesz büntetendő, ha valaki balesetet okoz, hanem az is, aki ilyen megbuherált járművel a forgalomba megy” – tette hozzá Czunyiné Bertalan Judit.

A veronai buszbaleset után elindított egy társadalmi konzultációt a kormány, ennek eredménye lett a jogszabályi változtatás.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában