2017.09.03. 10:19
Kormány: elvárjuk, hogy Brüsszel is hozzájáruljon a határvédelem költségeihez
Továbbra is az a kormány elvárása, hogy az Európai Bizottság állja a magyar határvédelmi költségek felét, és határozottan reménykedik abban, hogy Brüsszel fizetni is fog – nyilatkozta Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorának.
Mint mondta, ez nem lenne precedens nélküli, hiszen Görögországnak, Olaszországnak és Bulgáriának is komoly támogatást adott az Európai Unió a migrációs válsággal, a határvédelemmel összefüggésben. Ezért szerinte ez Magyarország esetében is indokolt lenne.
„Óriási summa”
Magyarország nem kért először, hanem cselekedett: amilyen hamar lehetett, felépítette a határkerítést, kiképzett és szolgálatba állított mintegy háromezer határvadászt, akik ma is a határon teljesítenek szolgálatot – fejtette ki a miniszter, jelezve, hogy ez a magyar költségvetésnek egy előre nem látható hatalmas, 270 milliárd forintos kiadás volt.
Összevetésül megjegyezte, hogy 2017-ről 2018-ra a magyar oktatási kiadások – benne a pedagógusbérek 5 százalékos és a felsőoktatási dolgozók bérének 15 százalékos emelkedése – 117 milliárd forinttal nőnek.
Ehhez képest 270 milliárd forint „óriási summa”, és „nem azt mondjuk, hogy az egészet kérjük”, hanem „a szolidaritás jegyében – amiről az EU-ban, Brüsszelben mindig beszélnek – a felét”, hiszen Magyarország a határai védelmével nemcsak saját polgárait, hanem minden európait is véd – mondta.
Nincs egyirányú szolidaritás
Persze Brüsszel azon az elvi állásponton van – folytatta Rogán Antal -, hogy kerítésért nem fizet, holott például Bulgáriában részben támogatta a kerítésépítést. Ám Magyarországnak vannak egyéb természetű kiadásai is, ezért a kormány készen áll a tárgyalásra, vitára az unióval – tette hozzá.
Kijelentette: az nem működhet, hogy a szolidaritás egy irányú. Vagyis az elfogadhatatlan – mondta -, hogy Brüsszel szerint „az a szolidaritás, hogy mindenki fogadjon be migránsokat”, aki viszont megvédi a határokat, az nem kap semmit.
„Ismerjük az első brüsszeli választ, válaszolni fogunk rá, és továbbra is az az elvárásunk, hogy Brüsszel állja ezeket a költségeket, legalább a felét”
- közölte.
Van, amikor egy tagállam védelmezi a többit
A kvótaperben jövő héten várható döntésről a miniszter azt mondta: sok elvárása nincs ezzel kapcsolatban, mert úgy érzi, az Európai Bíróság nem jogi, hanem politikai döntést fog hozni, „hiszen óriási politikai nyomás nehezedik” rá.
Azonban, ha ott számon kérik Magyarországon a szolidaritást, akkor „nekünk is ki kell mondani: a szolidaritásnak van az a fajtája, amikor egy tagállam védelmezi az összes többit”, és Brüsszelnek – a többi tagország nevében – ebből is ki kell vennie a részét.
Jelezte, bárhogy is dönt a bíróság, a kormány nem fogadja el azt, hogy Brüsszelben megmondhassák, kiket telepítenek be Magyarországra. Ez ugyanis tagállami parlamenti és kormányzati hatáskör – jelentette ki, megjegyezve azt is, hogy jó néhány ember kapott menekültstátuszt Magyarországon az elmúlt években.
